A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
140 ten szerezte meg Szegeden és vállalatát 1911-ben alapította meg. Hmvhelyen született 1883-ban és ugyanott szabadult fel 1900-ban. 1914-ben bevonult és 1915-ben orosz hadifogságba került, ahonnan csak 1918-ban jött haza. Neje: Nagy Erzsébet. Kruzslicz Mihály Kucsera István, szobafestő. Szent Eászló u. 4. Kucsera Pál, borbély és fodrász mester. Simonyi u. 27b. Szül. 1902-ben Nagyszombaton, felszab. 1919-ben Hmvhelyen. Huzamosabb időn át működött Szegeden. 1929-ben önállósította magát. Főként női fodrászattal foglalkozik. Mint segéd kitüntető oklevelet nyert. Neje: Kovács Mária tevékeny részt vesz üzlete munkájában. Kukk Lajos, hentes és mészáros mester. Kállay u. 4. Szül. 1897-ben Bagamér községben, felszab. 1915-ben Kismada- rason. Budapesten, Szegeden és Debrecenben töltötte a segédéveket. 1928-ban önállósította magát. A világháborúban kétszer megsebesült. Neje: Kovács Piroska. Kun Ede Laczkó Jánosné Kun Balázs, csizmadia. Károlyi u. 36. Kun Domokos, kaptafa gyártó. Károlyi u. 30. Kun Ede, vendéglős. Szabadság tér 60a. Szül. 1882-ben Hmvhelyen. Szülővárosában elvégezve a gimnáziumot, érettségi vizsgálatot tett. Egy darabig hiva- talnokoskodott az adóhivatalnál és kultuszminisztériumnál. 1913-ban vendéglői jogot szerzett. A világháborúban az orosz fronton mint önkéntes tizedes küzdött. 1915-ben elfogták az oroszok és hat évig volt hadifogságban. Neje: Czeglédi Mária. Kun Ferenc, cipészmester. Róka u. 33. Szül. 1897-ben Hmvhelyen, felszab 1918- ban Galacon. 1927-ben önállósította magát. Készítményeit főként helybeli és vidéki vásárokon hozza forgalomba. A világháborút végigküzdötte. Háromszor sebesült, majd sebesülten fogságba került és 214 évig volt román fogságban. Neje: Héjjá Mária. Kun István, csizmadia. Garai u. 3. Kun József, szijjártó. Kun Miksa, a Központi Szálloda tulajdonosa. Több mint 40 éve folytatja már szakmáját. 1887-ben alapította meg üzletét. A szakmát édesapjánál tanulta ki. Szül. 1863-ban Hmvhelyen. Kun Pál, csizmadia. Szabadság tér 50. Régi mester, aki 1873-ban szül. Hmvhelyen és ugyanott szabadult fel 1889-ben. 1898 óta önálló. A világháborúban részt- vett. 1915-ben vonult be és 1918-ban szerelt le. Neje: Laborár Mária. Labastyán Ernő, csizmadia. Lévay u. 28. Szül. 1898-ban Hmvhelyen, ahol iparát is kitanulta 1911-ben. Tíz évi prak- tizálás után, 1922-ben önállósította magát. Munkáját elismerő oklevéllel tüntették ki. 1917-ben bevonult és harcolt a balkán fronton 1918-ban történt leszereléséig. Neje: Rákos Júlia. Laczkó János, csizmadia. Kalap u. 18. A világháború kitörésekor bevonult és az orosz fronton harcolt. 1918-ban szerelt le, kétszer megsebesült. Kit.: Br. v. é., emlékérem. Leszerelése után, 1918-ban önálló lett. Szakmáját Hmvhelyen tanulta ki 1903-ban. Jászfelsőszentgyörgyön született 1886-ban. Neje: Ménesy Rozália. Laczkó István, csizmadia. Szék u. 1. Jászfelsőszentgyörgyön szül. 1875-ben. Szakmáját Hmvhelyen sajátítva el, 1892- ben felszab. Dolgozott mint segéd Szegeden, Cegléden. 1901-ben megnyitotta önálló üzemét. 1915-ben katona lett és az volt 1918-ig. Neje: Sziver Mária. Lampel Sámuel, épület- és díszműbá- dogos. Kinizsi u. 11. Szül. 1874-ben Hmvhelyen. Szakmájánál 1890 óta van. Ekkor szabadult fel. Hét évig praktizált, 1897-ben megalapította üzletét. Arany és ezüst oklevéllel tüntették ki munkáját több kiállításon. A tanoncvizsg. biz.
