A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
114 Böjti Elemér, csizmadia. Szt László út 31. Szül. 1895-ben Hmvhelyen, felszab. ugyanott 1910-ben. Dolgozott mint segéd Zomborban és Orosházán. 1923 óta önálló mester. 1915-ben bevonult. Har- - colt az orosz fronton, ahol 1916-ban elfogták. 1918-ban került haza Oroszországból és ekkor lement az olasz frontra, onnan a készülődő forradalom elnyomásához Prágába vezényelték, hol az összeomlásig maradt. Búza Imre Bretz János, szabómester. Verbőczi u. 5a. Szül 1896-ban Murzsán, 1914-ben Budapesten szabadult. A főváros nagyobb műhelyeiben eltöltött segédévei után műhelyét 1925-ben nyitotta meg. Kizáróan úridivatszabósággal foglalkozik. A világháborúban 1915-től résztvett és három évig orosz fogságban volt. Neje: Céh Ilona. Búza Imre, kép. ácsmester. Virradatsor 8a, saját házában. Szül. 1893-ban Hmvhelyen felszab. ugyanitt 1912-ben. Az ország különböző városaiban segédes- kedett. Képesítését 1924-ben nyerte, ugyanekkor önállósította magát. Mindenféle épületek ácsmunkáit készíti. 1914-ben bevonult és a háborúban végig résztvett. Volt orosz fogságban és végigjárta Oroszország nagyobb városait Szibériától a lengyel határig. Búza Lajos, ács, Szerencse u. 22. Szül. 1890-ben Hmvhelyen, ahol fel is szabadult 1913-ban. Mint segéd dolgozott Kecskeméten, Budapesten, Szegeden és Székesfehérvárt. 1926-ban önálló mester lett. Szakosztályi pénztár ellenőre. 1914- ben katona lett és harcolt az olasz fronton. Neje: Dani Terézia. Búzás István, szabó. Mátyás u. 56. Szül. 1889-ben Hmvhelyen, ahol felszab. 1908-ban. Mint segéd praktizált Temesvárt, Szegeden, Makón és Kecskeméten. Üzemét 1919-ben alapította meg. Szakoszt. és tanoncvizsg. biz. tagja. 1914— 1918 közötti években mint katona szolgálta hazáját. Neje: Oláh Julianna. Búzás Pál, tálas. Visszhang u. 13a. Szül. 1890-ben Hmvhelyen, ahol felszabadult 1906-ban. 1909-ben önállósította magát. 1914-ben bevonult. 1915-ben oszt. és tanoncvizsg. biz. tagja. 1914— 1918 közötti években mint katona szolgálta hazáját. Neje: Oláh Julianna. Búza Lajos Búzás István orosz hadifogságba került, ahonnan 1920-ban jött haza. Neje: Kiss Margit. Búzás Sándor, cipész. Kistópart 80a. Ozv. Csáky Sándorné, vendéglős. Szabadság tér 48a. Szül. 1889-ben Toron- tálvásárhelyt. Iparigazolványát 1922-ben váltotta ki. 1929 óta özvegy. Vitéz Csala Sándor, borbély és fodrászmester, Ferencz József út 105. Szül. 1881-ben, felszab. 1898-ban Hmvhelyen. Segédéveit Kolozsváron, Nagyváradon, Budapesten és egyéb nagyobb városokban töltötte. 1905-ben önállósította magát. A világháborút 1915-től végigküz- dötte. I. és II. oszt. ezüst é. és K. cs.-k.-el tüntették ki, 1925-ben vitézzé avatták. 1905-ben feleségül vette Székely Máriát. Búzás Pál Csala Sándor Csala Sándor, papucskészítő mester, Pacsirta u. 9. Szül. 1894-ben Hmvhelyen, félsz ugyanitt 1912-ben. Mint tanonc dicsérő oklevelet nyert. Műhelyét 1922-ben nyitotta meg. Az Ipt. szakoszt. vál. tagja. Készítményeit főként a vidéki vásárokon hozza forgalomba. A világháborúban. 1914-től kezdve részt vett és öt évet töltött orosz fogságban. Neje: Rácz Lidia. Bretz János
