A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

102

szállít. 1896-ban elvégezte az Állatorvosi Főiskola gyógypatkoló tanfolyamát, melyről diplomája van. Végigküzdötte a háborút mint szakaszvezető. Neje:, Link Ilona.

Kőszegi János, hentes m.

Krausz Márkus, bádogos és szerelő m. Molnár u. 50. Szül. 1873-ban Nagyváradon, felszab. 1888-ban ugyanott. 10 évig praktizált a fővárosban és az ország nagyobb városaiban. Hosszabb külföldi tanulmányúton volt. Vállalata 1898 óta áll fenn, mai műhelyét 1914-ben alapította. 1914*—18-ig az orosz, szerb és olasz frontokon harcolt. Kit.: Kis ez. v. é. és K. cs. k.

Krepsz János Krepsz János

Krepsz János, vendéglős. Bank u. 40. Szül. 1865-ben Vöröstón, felszab. 1885- ben a kovácsiparban Nemespécsölön. Budapestre jött 1891-ben, itt 35 évig dolgozott mint kovács tűziember. Ezen hivatásának áldozata lett, mert megrokkant. Ezért áttért a vendéglősiparra és

1904-ben vendéglőt alapított, melyet nejével, szül. Link Vilmával közösen vezetnek.

Lázár Rudolf, cipész m. Gr. Apponyi

u. 22 .szám.

Lebovits András

Lebovits Auspiti András, úri és hölgyfodrász. Andrássy út 79. Szül. 1903-ban, felszab. 1921-ben Nagykállón. Öt évig volt tanulmányúton, melynek során Párizsban is dolgozott. 1926-ban Budapesten, 1928-ban pedig Pestújhelyen nyitotta meg modern berendezésű szalonját.

Lukács Lajos, sapkakészítő m., Bos- nyák u. 26. sz.

Marjanovits Péter, sütő m. Thököly u. 35. Szül. 1878-ban Katymáron. Baján volt tanonc, ahol felszab. 1894-ben. 20 évig dolgozott Szabadkán és Budapesten. Végigküzdötte a világháborút. 1918-ban szerelt le és akkor alapította meg sütödéjét, mely saját házában van. 1921-ben nőül vette Tantalics Veronát, ki szintén résztvesz az üzlet vezetésében. A magyar és szláv nyelveket beszéli. Mint esküdt résztvesz a község vezetésében.

Marosicz József, kőmíves m. Székely u. 51. (Saját ház.) Szül. 1873-ban Budapesten, felszab. 1889-ben. Budapesten jeles építészek mellett és külföldön fejlesztette szaktudását. Majd mint főpallér dolgozott évekig. Önálló mester 40 éve. Ez idő alatt iskolák, gyárak, templomok és magánházak építését végezte. Neje: Kiss Ágnes. Rezső fiát az iparra neveli.

Mátyus János, szőnyegjavító. Madách u. 1. Szül. 1882-ben Devecseren. A Per- zsaszőnyek rt.-nál 1922-ben szabadult.

1927-ben önállósította magát. Egyedüli szakmabeli mester. Mintegy 1600 szőnyeg került ki a keze alól. A háborúból mint 75%-os rokkant tért vissza. Kit.: Kis ez. v. é.

Molnár Bertalan Mátyus János

Mischung Péter, cipész m. Andrássy út 43. szám.

Molnár Bertalan, cipész m. Báthory Gy. u. 58. Szül. 1896-ban Egerben, felszab. 1916-ban Budapesten. Felszabadulása után az orosz harctérre került, maja a román és olasz fronton szolgálta a hazát. Kit.: Br. v. é. és K. cs. k. Leszerelése után a fővárosban dolgozott. 1929- ben önállósította magát. Saját háza van. Neje: Bakó Mária.

Nedozalcz János, Hadik János u. 9. (Saját ház.) Szül. 1889-ben Pozsonyban, ahol a cipészipart tanulta, 1905-ben sza-