A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
IO! nán dolgozott mint segéd. 1927 óta önálló mester. 1924-ben nőül vette Raday Margitot. Juhász Márton, vendéglős. Andrássy út 60. szám. Juhász Imre, cipész m. Szűcs J. u. 25. Szül. 1886-ban Endrődön, felszab. 1903- ban Kecskeméten. Mint segéd Budapest legelső mestereinél, Szentesen és Tasná- don dolgozott. Egy negyed évszázad szorgalmas munkája gyümölcseként, 1928- ban megalapította műhelyét. 1926-ban nősült. Neje: Báján Mária. Kálmán Gyula, felsőrészkészítő és cipész m. Paula tér 1. Szül. 1891-ben Heté- sen, felszab. 1911-ben. Pápai, zalaegerszegi és fővárosi jeles mesterek keze bár elejétől fogva végigszolgálta a háborút és így sokáig volt távol, mégis egész sereg családi ház felépítése fűződik nevéhez. Régi iparoscsaládból' származik, már nagyatyja is kőmíves mester volt. Kit.: Vas é. k. Neje: Kortusz Franciska. Leánya: Anasztázia. Kálmán Gyula alatt volt segéd. 1914—18-ig mint katona szolgálta a hazát. Szabászati szaktanfolyamot végzett. 1925 óta önálló mester. Két segéddel és két tanulóval dolgozik. Neje: néhai Feldicskó Katalin. Kiss Simon Vendel, ács m. Hadik u. 7. Szül. 1888-ban Érsekvadkerten. Szakmabeli tanulmányait Balassagyarmaton kezdte, ahol 1907-ben szabadult fel, majd Budapesten tökéletesítette tudását. 1926- ban önállósította magát. Munkái közül az alsónémedi áll. elemi iskolát és pestújhelyi polg. iskolát említjük meg. Mint ténylegest érte a háború kitörése. 30 hónapot töltött a fronton, kétszer megsebesült. 1918-ban szerelt le. Kit.: Br. v. é., vasker. és K. cs. k. 1918-ban vette nőül Palecska Juliannát. Kortusz Ferenc, kőmíves m. Margit u. 10. (Saját ház). Szül. 1875-ben Zsihovon (Csehország) Az ipart már Újpesten tanulta, ahol felszab. 1893-ban. Újpesti, rákospalotai és budapesti mesterek keze alatt fejlesztette szaktudását. Saját erejéből önállósította magát 1910-ben. ÁmKortusz Ferenc Koós Antal Koós Antal, lakatos m. Petur u. 30 (Saját ház.) Szül. 1862-ben Gyomán, felszab. 1876-ban ugyanott. 44 évig dolgozott az ország nagyobb városaiban mint segéd és 1926-ban alapította műhelyét. Ő végezte a zugligeti iskola, a Dugonics ucca 14, a Váci út 116 és még számos emeletes épület szakmájába vágó munkáit. Neje: Takács Mária. Kovács János, cipész m. Gr. Apponyi Albert u. 99. sz. Kovács József Krausz Márkus Kovács József, hentes és mészáros m. Andrássy út 18. Szül. 1887-ben, felszab. 1906-ban Erzsébetfalvá'n. Budapesten 3 jeles mesternél dolgozott mint segéd. 1914-ben alapította üzemét. Röviddel azután kitört a háború, az orosz frontra került, ott súlyosan megsebesült és 1918- ban rokkantán szerelt le. 1923-ban nőül vette Lagler Margitot. Kovács László, kovács m. Bank u. 29. (Saját ház.) Szül. 1873-ban Győrén, felszab. 1888-ban Bonyhádon. 21 évig segé- deskedett a szakmában. 1912-ben alapította műhelyét, melyben egy segéddel és egy inassal dolgozik. Speciális tengelykovács. Szalma és törekrázó tengelyeket
