A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

35 ^Nagyváradon. Első üzletét 1918-ban Deésen nyitotta meg, innen került 1927- hen Rákospalotára és végül 1929-ben Új­pestre. A fodrász szakcsoport ellenőre. 1914—16-ig mint katona szolgálta a ha­zát. Neje: Lászlófy Regina. Leviczky Imre, elektrotechnikus, Váci üt 41. Szakképzett mester, aki tudását romániai és olaszországi tanulmányútján szerzett tapasztalatai alapján gyarapí­totta. 1897-ben született Újpesten. Bu­dapesten, a Schlick-Nicholson gyárban mint vasesztergályos szabadult fel 1915- ben. 1925-ben alapította autójavítással -és elektromotorok készítésével és javí­tásával foglalkozó társasüzemét. 1917- ben vonult be. Résztvett a piavei ütkö­zetben. Kit.: K. cs. k. Martinék Testvé­rek néven van bejegyezve. Társtulajdo­nos Martinék Elemér. Lieszkovetz István, cipész m. Baross u. 118. Szül. 1879-ben Brogyán, felsza­badult 1896-ban Salgótarjánban. Hat évig praktizált. Mint segéd dolgozott Bécs, Berlin, Budapest, Pozsony, Nyitra első­rangú mestereinél. 1912-ben lett önálló. Műhelyében állandóan 2—3 segéd dol­gozik. Harcolt az orosz, román és fran­cia frontokon. Francia fogságban is volt, ahonnan 1919-ben került haza. Egyszer megsebesült. Leszerelt mint tiszthelyet­tes. Kit.: Nagy és kis ez. v. é., br. v. é., X. cs. k. Neje: Stenzel Anna. Lieszkovetz István Limbacher Rezső, órásmester és éksze­rész. Váci út 94. Szül. 1886-ban Nagysze­benben, felszab. 1901-ben Pápán. Póla, Fiume, Pápa és Budapest műhelyeiben megszerezve gyakorlatát, 1919-ben ön­állósította magát. Műhelyében a szakba- vágó összes munkálatokat végzi. Mint tanonc ezüst éremmel és oklevéllel lett kitüntetve a győri iparkamara által. Az Ipt. szakoszt.-nak v. elöljárója és jegy­zője. A világháborút a haditengerészet­nél küzdötte végig. Kit.: II. o. v. é. és K. cs.-k. Neje: Fazekas Szűcs Gizella, gyermekei Rezső és László. Lipták Vince, cipész m. Ősz u. 64.Szül. 1884-ben Nagyidán. Mesterségét édes­atyjánál L. Jánosnál tanulta ki 1902-ben Nagyidán. Budapesten, Miskolcon és Nyíregyházán dolgozott mint segéd évek hosszú során át. 1918-ban saját erejé­ből megnyitotta üzletét. Az egészségügyi csapatnál teljesített szolgálatot a világ­háború alatt. Neje: Sutka Mária. Id. Lits József, bútorasztalos m. Csil­lag u. 2. Iparát kb. 40 év óta műveli. Már mint tanoncot első díjjal tüntették ki az 1894-iki kiállításon. Szül. 1878-ban Szé­kesfehérvárott, felszab. 1895-ben Újpes­ten. 1910-ben megalapította bútorasztalos üzemét. 1914-ben bevonult. Harcolt az az orosz, olasz és szerb frontokon. 1918- ban szerelt le. Kit.: K. cs. k. Neje: Bútor Mária. Limbacher Rezső Lőrincz János Lits István. Iparát édesatyjánál ta­nulta ki (Csillag u. 2.), akinek segédke­zett az üzem vezetésében. Losonczi Lipót, sütő m. Megyeri út 1. Fiók: Rákóczi út 12. Szül. 1881-ben Mo- noron, felszab. mint kereskedő 1900-ban. Kereskedő, de 1917 óta már sütödéje van. 1928-tól társul Gábel Károllyal. Neje: Weisz Teréz. Losonczi és Társa, Gábel Károly, sütő­mester. Megyeri út 1. Szül. 1879-ben Neudorfban (Szlavónia.) és 1897-ben sza­badult fel Újpesten. 31 évig praktizálva, 1928-ban társult Losonczi Lipóttal. A há­ború alatt tábori sütödében dolgozott. Lőrincz János, vendéglős. István út 26. Szül. 1873-ban Szentkirályszabadin. 1889- ben kitanulta az asztalos szakmát. 1891- től a vendéglős szakmában dolgozik. 1904 óta önálló. Üzemében közvetlen terme­lőktől vásárolt jó borokat tart. Kifogás­talanul elkészített hideg és meleg ételek állnak a vendégek rendelkezésére. 1 se­gédet tart. Vál. tagja az Újpesti Kath. Körnek. Tagja az ÉME-nek és az Ipa­roskörnek. Résztvett a világháborúban. Kit.: Szóig. kér. Lőrincz Sándor, bútorasztalos m. Vi­rág u.- 17. Szül. 1894-ben Budapesten, felszab. 1910-ben Újpesten. Segédéveit nevesebb szakmestereknél töltötte el és 3v*

Next

/
Thumbnails
Contents