A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
36 1929-ben átvette bátyjának 1922-ben alapított üzletét, amelyben elsősorban budapesti és vidéki bútorkereskedők részére dolgozik. 36 havi frontszolgálata van, amit a szerb, orosz és olasz harctéren töltött el. Kétszer megsebesült. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. és seb. é. Neje: Gyurics Julianna. Löwy Adolf, mübútorgyáros. Erkel u. 18. Szül. 1895-ben Debrecenben. Budapesten 1914-ben elvégezte a felső ipariskolát. 1922-ben saját erejéből önállósította magát. Üzeme gyári jellegű, ahol átlag 50 emberrel dolgozik. Hat hónapi orosz frontszolgálat után hadifogságba került és mint orosz hadifogoly dolgozott fogságának ideje alatt is. Neje: Farkas Janka. Löwi Manó, kocsmáros. István út 53. Szül. 1867-ben Pásztón. Iparát 1898 óta gyakorolja mint önálló kocsmáros. Üzemében jó italokat és ételeket szolgál ki. Az Árpád úton lévő háza szorgalmának gyümölcse. Neje: Weisz Róza segítőtársa az üzlet vezetésében. Lukács Ferenc, szabó m. Ferenc József tér 4. Ismereteit gyarapítandó, mint segéd dolgozott Budapest, Berlin, Pozsony, Bécs városok elsőrangú mestereinél. 1926- ban megalapította önálló üzemét. Vajda- hunyadon született 1898-ban, felszabadult 1915-ben ugyanott. Harcolt az olasz és román frontokon és egyszer megsebesült. Neje: Friedmann Róza. Lukács János, cipész m. Tavasz u. 30. Szül. Katajon 1899-ben, felszab. 1922-ben Nyíregyházán. Szaktudását hét évi se- gédeskedése alatt fejlesztette Nyíregyháza, Budapest, Kisvárda, Miskolc elsőrangú mestereinél. 1929 óta önálló mester. Elsőrangú, nagy szaktudású iparos, aki minden idejét ipara fejlesztésére szenteli. Machleit József fodrász m. Pozsonyi út 11. Szül„ 1897-ben Derecskén, felszab. 1916-ban Nagyváradon és 1928-ban saját erejéből megalapította fodrászsza- lónját. 12 évig praktizált mint segéd Budapest, Nagyvárad, Kassa, Miskolc, Debrecen, Sopron és Kolozsvárott. 18 hónapot töltött az orosz fronton, ahol súlyosan megsebesült és mint 90 % -os hadirokkant szerelt le 1916-ban. Neje: Takács Erzsébet. Madary Lajos, bognár m. Váci út 24. Szül. 1868-ban Deákiban, felszab. 1884- ben Érsekújváron. Ezután megfordult Pozsonyban és Budapesten, állandóan tanulva és dolgozva, majd 1908-ban megalapította kocsigyártással és karosszéria készítésével foglalkozó üzemét, amelyben 1—2 segédet állandóan foglalkoztat. Volt ipt. elülj, és vizsg. biz. tag. 1916—18 között mint katona szolgálta hazáját. Neje: Dobos Erzsébet. Madary Ferenc, kocsi és autókarosz- széria szerkesztő. Szül. 1902-ben Újpesten. • A budapesti felső ipariskolát elvégezte és 1920-ban végbizonyítványt kapott. Több szaktanfolyamot is elvégezve, Madary Ferenc dolgozott a Ivölber-féle kocsigyárban is. Mint ösztöndíjas külföldön járt és Németország nagyobb városaiban: Páris, Berlin, Drezda, Kölnben gyarapítva ismereteit, hazatérve, atyja üzemében kapott működési teret. 1927-től fogva a technológiai iskolán az autókarosszéria szakrajzi tanfolyamának egyik előadója. Magács János Magyar György Magács János, bútorasztalos. Pálfy u. 8. Szül. Fönixhután 1859-ben és iparát Gölnicbányán tanulta ki, ahol 1876-ban felszabadult. Segédéveit Kassa, Miskolc, Budapest, Pozsony és Újpest városokban töltötte el. Első üzemét 1890-ben Kassán nyitotta meg, majd 1904-ben Budapesten és 1908-ban Újpesten folytatta iparát. A város egyik legrégibb iparosa, aki átlag 5-—6 segéddel dolgozik. 1886-ban Kassán kiállított munkájáért arany oklevelet kapott. A világháborúban négy fia vett részt, kik közül Géza fia eltűnt, Béla pedig elesett. Neje: Kitsy Zsófia.