A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

36 1929-ben átvette bátyjának 1922-ben ala­pított üzletét, amelyben elsősorban bu­dapesti és vidéki bútorkereskedők ré­szére dolgozik. 36 havi frontszolgálata van, amit a szerb, orosz és olasz harc­téren töltött el. Kétszer megsebesült. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. és seb. é. Neje: Gyurics Julianna. Löwy Adolf, mübútorgyáros. Erkel u. 18. Szül. 1895-ben Debrecenben. Buda­pesten 1914-ben elvégezte a felső iparis­kolát. 1922-ben saját erejéből önállósí­totta magát. Üzeme gyári jellegű, ahol átlag 50 emberrel dolgozik. Hat hónapi orosz frontszolgálat után hadifogságba került és mint orosz hadifogoly dolgozott fogságának ideje alatt is. Neje: Farkas Janka. Löwi Manó, kocsmáros. István út 53. Szül. 1867-ben Pásztón. Iparát 1898 óta gyakorolja mint önálló kocsmáros. Üze­mében jó italokat és ételeket szolgál ki. Az Árpád úton lévő háza szorgalmának gyümölcse. Neje: Weisz Róza segítőtársa az üzlet vezetésében. Lukács Ferenc, szabó m. Ferenc József tér 4. Ismereteit gyarapítandó, mint se­géd dolgozott Budapest, Berlin, Pozsony, Bécs városok elsőrangú mestereinél. 1926- ban megalapította önálló üzemét. Vajda- hunyadon született 1898-ban, felszaba­dult 1915-ben ugyanott. Harcolt az olasz és román frontokon és egyszer megse­besült. Neje: Friedmann Róza. Lukács János, cipész m. Tavasz u. 30. Szül. Katajon 1899-ben, felszab. 1922-ben Nyíregyházán. Szaktudását hét évi se- gédeskedése alatt fejlesztette Nyíregy­háza, Budapest, Kisvárda, Miskolc első­rangú mestereinél. 1929 óta önálló mes­ter. Elsőrangú, nagy szaktudású iparos, aki minden idejét ipara fejlesztésére szenteli. Machleit József fodrász m. Pozsonyi út 11. Szül„ 1897-ben Derecskén, felszab. 1916-ban Nagyváradon és 1928-ban sa­ját erejéből megalapította fodrászsza- lónját. 12 évig praktizált mint segéd Budapest, Nagyvárad, Kassa, Miskolc, Debrecen, Sopron és Kolozsvárott. 18 hónapot töltött az orosz fronton, ahol súlyosan megsebesült és mint 90 % -os hadirokkant szerelt le 1916-ban. Neje: Takács Erzsébet. Madary Lajos, bognár m. Váci út 24. Szül. 1868-ban Deákiban, felszab. 1884- ben Érsekújváron. Ezután megfordult Pozsonyban és Budapesten, állandóan ta­nulva és dolgozva, majd 1908-ban meg­alapította kocsigyártással és karosszéria készítésével foglalkozó üzemét, amelyben 1—2 segédet állandóan foglalkoztat. Volt ipt. elülj, és vizsg. biz. tag. 1916—18 kö­zött mint katona szolgálta hazáját. Neje: Dobos Erzsébet. Madary Ferenc, kocsi és autókarosz- széria szerkesztő. Szül. 1902-ben Újpes­ten. • A budapesti felső ipariskolát elvé­gezte és 1920-ban végbizonyítványt ka­pott. Több szaktanfolyamot is elvégezve, Madary Ferenc dolgozott a Ivölber-féle kocsigyárban is. Mint ösztöndíjas külföldön járt és Né­metország nagyobb városaiban: Páris, Berlin, Drezda, Kölnben gyarapítva is­mereteit, hazatérve, atyja üzemében ka­pott működési teret. 1927-től fogva a technológiai iskolán az autókarosszéria szakrajzi tanfolyamának egyik előadója. Magács János Magyar György Magács János, bútorasztalos. Pálfy u. 8. Szül. Fönixhután 1859-ben és iparát Gölnicbányán tanulta ki, ahol 1876-ban felszabadult. Segédéveit Kassa, Miskolc, Budapest, Pozsony és Újpest városokban töltötte el. Első üzemét 1890-ben Kassán nyitotta meg, majd 1904-ben Budapesten és 1908-ban Újpesten folytatta iparát. A város egyik legrégibb iparosa, aki át­lag 5-—6 segéddel dolgozik. 1886-ban Kassán kiállított munkájáért arany ok­levelet kapott. A világháborúban négy fia vett részt, kik közül Géza fia eltűnt, Béla pedig elesett. Neje: Kitsy Zsófia.

Next

/
Thumbnails
Contents