A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
404 Mann Gyula, vendéglős, Béke u. 7. 1891-ben szül. Budapesten, szab. Budán. 1920-ban lett önálló. Üzeme 500 személy befogadására alkalmas 2 terem és nagy kerthelyiségből áll, ahol alföldi borokat és kitűnő sört mér ki. A 32. közös gy. ezr.-ben 50 hónapig küzdött a világháborúban. Nősült 1916-ban, feleségül véve Lozsek Annát. 4 gyermeke van: László, Jenő, Jolán és Béla. Mayer Pál, vendéglős, II., Pálffy tér 4. Született 1881-ben Miklóshalmán, mint tanuló Pozsonyban, a Palugyay-féle Zöldfa-szállodában dolgozott és ott is szabadult fel, ahol 11 évig szervírozott. 2 évig vezette a Lipik-i kurszalont, majd a siófoki Hullám szállodának, aztán’ a budapesti Erzsébet királyné szállodának és 1 évig a Symbolicus nagypáholynak volt főpincére. 1912-ben önállósította magát és itt a Balaton melletti 18 hold szőlőjén termelt saját borai, valamint más nemesfajú borok és a legjobb sörök és kiváló házias kosztnak kiszolgálásával előkelő üzletét szívesen látogatott és kedvelt hellyé tette. A világháborúban 3 évig teljesített frontszolgálatot. Nősült 1922-ben, feleségül véve Polifka Annát. Márkus Józsefné szül. Soós Jusztina, vendéglős, Visegrádi u. 39. Már a szülői házban szerzett a szakmában gyakorlatot. 1915-ben alapította 80—100 személy befogadására alkalmas nagy szakértelemmel vezetett vendéglőjét. Férje a világháborúban résztvett és az olasz fogságból mint rokkant tért haza. Meixner Gusztáv, vendéglős, Kisdiófa u. 2. Szül. 1879-ben Pozsonyban, szab. atyja üzletében 1895-ben. Dolgozott London, Páris, Bécs, Berlin, Frankfurt, Karlsbad, Ostende stb. előkelő éttermeiben. 1912 óta önálló. Tagia több előkelő társadalmi és politikai egyesületnek. A világháborúban mint százados teljesített frontszolgálatot, megsebesült. Kit.: Sign. Laudis, kát. érd. kér. stb. Dunaharaszti háza szorgalmának gyümölcse. özv. Mészáros Jánosné szül. Ecka Erzsébet, vendéglősüzem, Váci u. 106. A Földvári J. által alapított üzemet 1920- ban fiával, Józseffel átvette és azóta vezeti nagy körültekintéssel és rátermettséggel. A jónevű hely a „Remény” asztaltársaság körhelyisége. M. József 1900- ban szül. A világháborúban az olasz fronton küzdve fogságba került. Neje: Bircsák Mária. Miakits Lajos, Hajó u. 5. Szül. 1892- ben Budapesten, szab. 1911-ben a Hungária szállóban. Gyakorló éveit Párisban és Londonban töltötte. Néhai atyja üzletét 1929 óta vezeti önállóan. Kitűnő fajborai, Ízletes magyar konyhája, közismert. A világháborúban tanúsított hősies magatartását kétszer br. v. é.-el és hadtestparancsnoki elismeréssel honorálták. Neje: Schumek Anna. Mittl Szerafin Ferenc, a Gellérthegyi Kioszk (kávéház és étterem) tulajdonosa. Szül. 1880-ban. A szakmát Budapesten sajátította el és hosszabb időn át gyakorolta Budapesten és Bécsben. 1910 óta önálló. A főváros legszebb pontján fekvő, páratlan kilátást nyújtó vendéglője európai színvonalon álló konyhájával és kiszolgálásával jelentékeny tényezőjévé lett az idegenforgalomnak. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Angelberger Teréz. Molnár József, vendéglős, Üllői út 62. Szül. Gige községben 1886-ban, szab. 1903-ban Kaposváron. 1919 óta önálló, jelenlegi vendéglőjét 1930-ban vette át, energikus kézzel színvonalát rövid idő alatt a mai nívóra emelte. Munkájában munkatársa neje, Pollák Krisztina.A világháborút végigküzdötte, mint rokkant szerelt le. Ősrégi vendéglős család sarja, már dédapja is bormérő volt. Molnár Lajos, vendéglős, Csillaghegy, Árpád strandfürdő. Szül. Zalabéren 1891- ben. A szakmát Zalaszentgróton tanulta és a főváros előkelő éttermeiben (Deli, Országos Kaszinó stb.) szerzett gyakorlatot. 1925 óta önálló, jelenlegi üzletét 1928-ban vette át. Az egész főváros kiránduló közönsége kedveli kiváló és választékos konyhájáért. A világháborúban Meixner Antal Mészáros József özv. Makra Mihályné vendéglője
