A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
403 Lebhardt Ferenc, vendéglős, Szépvölgyi út 53 (saját ház). Szül. Budapesten 1894-ben, szab. Budapesten 1916-ban atyja L. Károly vendéglőjében, ahol önállósításáig, 1922-ig tovább dolgozott. 1922-ben nyitotta meg nagy kerthelyiséggel bíró üzletét. 1915-től végigküzdötte a világháborút, volt olasz hadifogságban is. Kit.: kis ez., br. v. é., K. cs.-k., stb. Neje: Ulicska Katalin. Ősrégi vendéglős család. Őseik Mária Terézia idején telepedtek le Újlakon mint bormérők és azóta folytatják már 7-ik nemzedéken keresztül a szakmát. özv. Lebhardt Károlyné, szül. Gruber Erzsébet, a Budai strand vendéglőse. Férjének, aki csak úgy mint ő, régi vendéglős család sarja, 1910-ben bekövetkezett halála óta vezeti az üzletet. 8 alkalmazottal látja el az élénk forgalmat. Tagja több jótékony és társadalmi egyesületnek. Lehel Ádám, vendéglős, Aréna út 68. Szül. 1874-ben, szab. 1892-ben. Önállósítása (1918) előtt Baja, Késmárk és Budapest üzleteiben dolgozott. Vendéglőjében 7 tagú személyzetnek ad munkát. Jól felszerelt helyiségeiben 200 vendég talál helyet. A világháború alatt a csendőrségnél teljesített szolgálatot. Neje: Wieser Emilia. Lei meter György, vendéglős, Kálvária n. 14. Szül. Budapesten 1900-ban. Régi vendéglős családból származik. Mai vendéglőjét 1874-ben nagyatyja Schuster András alapította, ő atyjától L. Istvántól 1927-ben vette át. Egyike a Józsefváros legrégibb üzletének Helyiségeiben tartja ■összejövetelét a Budapesti Józsefvárosi Szőllőművesek Temetk. Egy.”, amely 1811-ben alakult. Neje: Friesz Anna. Lohonya Elek, vendéglős, Maros u. 31. Szül. Aranyos községben 1889-ben. A szakmát anyósa vendéglőjében sajátította ■el. 1928-ban nyitotta meg mostani vendéglőjét, amelyet a jó középosztály tagjai látogatnak. Régi, tekintélyes iparos családból származik. Neje: Borkovits Janka. Lulik Ferencné, vendéglős, VII., Dohány u. 81. Született Székesfehérváron 1879-ben. A szakmában 1908 óta önálló. Vasúti vendéglője volt Székesfehérváron, tízemében családja tagjai is résztvesznek. 3 gyermeke van. Üzemében van az „István” és a „Turul” asztaltársaság. Löw Károly Zakariás, vendéglős, Szondi u. 82. Szül Tiszafüreden 1870-ben, szab. Hatvanban 1887-ben. Vendéglőjének megnyitása előtt a főváros üzleteiben dolgozott. A világháborúban hadi érdemkereszttel lett kitüntetve a vitézségi szalagon. Neje: Remer Mária. Lukács Antal, vendéglős, Rákóczi út 55. Szül. 1901-ben, szab. 1920-ban Pesterzsébeten. Kellő gyakorlat után 1929- ben lett önálló. 5 teremből álló városszerte kedvelt üzemében 200 férőhely van. A teendőket 12 tagú személyzet látja el. Nála tartja összejöveteleit a Középmagyarországi Football Bírák Köre.” Neje: Mühlbacher Mária személyesen ügyel fel az ízletes és választékos konyhára. Lutz Károly vendéglős, Budafoki út 29. Szül. 1881-ben Budapesten. A szakmát a szülei házban sajátította el. Vendéglője 1885-ben alapíttatott. Kitűnő balatoni és alföldi borokat mér. Vendéglőjében több népes asztaltársaság tartja összejöveteleit. Neje: Krausz Gizella vezeti a jóhírű konyhát. Mark György, vendéglős, Kisfaludy köz 4. „Corvin Mátyás” vendéglő. Bán községben 1877-ben született, 13 éves kora óta van a szakmában. Gundelnél, Drexlemél, Weingrubemél stb. töltötte gyakorló éveit. 1920-ban lett önálló. Kitűnő konyhája és elsőrendű italai közismertek. Résztvett a világháborúban. Kit.: kis ez., br. v. é., K. cs.-k. özv. Makra Mihályné szül. Tóth Etel, Déri u. 4. „Makrapipa” c. vendéglőjét 1907-ben néhai férje alapította s ő azt özvegyi jogon folytatja. 100 személy befogadására alkalmas helyiségében elsőrendű magyar borokat és sört mér ki. Lohonya Elek Lőw Károly Mark György vendéglője
