A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
398 Haszmann Ferenc, vendéglős, Kórház u. 21. Szül. 1888-ban, szab. atyjánál 1903-ban. 1912 óta vezeti saját házában vendéglőjét, amelynek éttermét és kerthelyiségeit a környék jobb polgári osztálya látogatja. A világháborúban kis ez., háromszor br. v. é., K. cs.-k. és seb. é.- mel tüntették ki. Neje: Lindmayer Terézia. Havas József, a „Régi Szederfa” vendéglőse, Hadnagy u. 23. Szül. 1895-ben Budapesten, szab. 1912-ben a „Vadász- kürt”-szállóban. Budapest és Bécs előkelő vendéglőiben szerzett gyakorlatot. 1926-ban vette át közismert, népszerű üzletét. Végigküzdötte a világháborút. Régi, közismert vendéglős család sarja. Heiek Ferenc, vendéglős, Dugonits ucca 6. (Saját ház.) Szül. 1898-ban Budapesten. A szakmát atyja, néhai H. Józsefnél sajátította el. Az 1893. év óta fennálló, saját termésű borait mérő üzletet 1920-ban vette át. A családnak Örkényben saját modern szőlőgazdasága van. A konyha teendőit édesanyja látja el. Résztvett a világháborúban. Kit.: Kis ez., br. v. é. stb,, József bátyja, aki fővárosi mérnök volt, a háborúban hősi halált halt. Hohl Sebő, vendéglős, II., Döbrentei tér 2. Sz. 1873-ban Budakalászon és szüleinél tanulta a vendéglősséget, kik onnan 1880-ban Óbudára jöttek át és itt nyitottak üzletet. 19ű3-ban önállósította magát a IX., Gyep uccában, ahol 6% évig volt üzlete, majd a Ranolder és aztán a Mester uccában vett át vendéglőt és a mostani üzletébe 1929-ben költözött át. A világháborúban 1914-től 1918-ig vett részt, mint szolgálatvezető őrmester s a vaskeresztet koronával és a Károly csapatkeresztet kapta vitézsége jutalmául. 1903-ban vette nőül Tumer Máriát. Hock Pál Zoltán, vasúti vendéglős, kelenföldi pályaudvar. Szül. 1880-ban. .Szolnok és a főváros előkelő üzleteiben szerzett szakbeli gyakorlatot. A vendéglő vezetését 1919-ben vette át. 15 főnyi személyzete látja el a munkát. ízletes konyhája és kitűnő italai tették népszerűvé. Holub Rezső, vendéglős, Kúria u. 2. Telefon: 832-46 és 834-09. Szül. 1881-ben, szab. 1896-ban. Gyakorló éveit Ausztria és Németország nagyobb városaiban és Budapesten töltötte. Szakképzett vendéglős, aki a szakma elsői közé tartozik. Az Orsz. Kaszinóban 10 évet töltött, majd a Nemzeti Kaszinó és Park Klub éttermeit bírta. Utóbbi most is az övé. Az Ipt. volt alelnöke, most vál. tagja. Az adó- közösség és a nyugdíj egyes, alelnöke. Hörnyéky Ferenc, vendéglős, Honvéd u. 42. Szül. 1881-ben Szakállon, szab. 1899-ben nagybátyjánál a „Rémi”-szál- lóban. Önállósítása előtt előkelő üzletekben dolgozott. 1921-ben borkereskedést nyitott, 1923 óta önálló vendéglős. Népszerű vendéglőjében tartja összejöveteleit a „Nem, nem, soha!” asztaltárs. Résztvett a világháborúban. Kit.: Br. v. é., K. cs.-k., seb. é. stb. Neje: Kmett Júlia. Illés Pál, vendéglős, Kerepesi út 146. Szül. Bácstopolyán 1879-ben, szab. Szegeden a Kass-szállóban 1892-ben. Előkelő éttermekben eltöltött gyakorlat után 1919-ben átvette a „Zöldike”-ven- déglőt. Választékos étlapja, nemes fajborai biztosítják a 200 vendég befogadására alkalmas helyiség látogatottságát. Résztvett a világháborúban. Neje: Kovács Erzsébet. Szávoly Izsák Mihály, vendéglős, Baross u. 38. Szül. 1866-ban Szentjobbon. Eredetileg a hentes szakmát tanulta. 1897-ben Dunavecsén nyitott vendéglőt, jelenlegi üzletét 1902 óta vezeti. Közvetlenül termelőktől vásárolt borai széles körben népszerűvé tették vendéglőjét. Részvett a világháborúban. Neje: Tóth Mária. Özv. Jajczay Istvánné, vendéglő, Kerepesi út 1. Néhai férje a vendéglőt Heiek Ferenc Holub Rezső Hörnyéky Ferenc
