A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

385 Török Lajos, Váli u. 4. Szül. 1894-ben Gyulakeszin, szab. 1913-ban Tapolcán. Mint segéd Székesfehérváron és Buda­pesten dolgozott. 1929-ben alapította rendelésre dolgozó műhelyét. A világhá­borúban 1913-tól vett részt. Turcsán Győző, Őr u. 10. Szül. 1894- ben Újpesten, szab. 1910-ben Temesváron. Segédi gyakorlatát a fővárosban és az ország több városában szerezte meg. 1928-ban megnyitott műhelyében kizáró­lag rendelésre dolgozik. A világháború­ban egyszer megsebesült. Kit.: K. cs.-k. és seb. é. Neje: Müller Mária. Türy Zsigmond, Szt. Imre u. 6. Szül. 1863-ban, szab. Székesfehérváron 1880- ban. Segédévei alatt szabadulási helyén és a főváros jó mestereinek oldalán szer­zett tapasztalatokat. 1888 óta önálló mes­ter, 1 segédet fogalkoztat. Neje: Rittek Erzsébet. Uhrin Pál, Haller u. 4. Szül. 1902-ben Békéscsabán, szab. 1925-ben Budapesten, ahol segédi gyakorlatot is szerzett. 1929 óta önálló. Rendelésre dolgozó műhelyé­ben 1 segédet foglalkoztat. Mint segéd munkája több kiállításon sikerrel sze­repelt. Ungar Salamon, a „Forma” cipőüzem tulajdonosa, Rökk Szilárd u. 17. Szül. 1876-ban Nagyiván községben, szab. 1892-ben Szolnokon. Elvégezte a szabá- szati tanfolyamot. 18 éven át munkave­zetője volt a Lichtmann cégnek. 1902 óta önálló. Műhelyéből kikerült áru nép­szerű az egész országban. 10—12 segé­det foglalkoztat. Részt vett a világhábo­rúban. Neje: Deutsch Szeréna. Urbán András, Irányi u. 5. Szül. Ér- sekvadkerten 1907-ben, szab. u. ott 1924- ben. Szülővárosában és Budapesten dol­gozott jó mesterek mellett mint segéd. 1929-ben lett önálló, átvevén Kovács Mi­hály régi, jónevű műhelyét. 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Utli István, cipész m., Práter u. 53. Szül. 1887-ben Jászfalun, szab. 1904-ben Vácon. Hét éven át dolgozott a főváros műhelyeiben mint segéd, 1911-ben ön­álló lett. Modern felszerelésű műhelyében kombinált tisztázó gép működik. A VIII. kér. csoport választmányi tagja. A vi­lágháborúban az orosz és román fronton harcolt. Neje: Stud Éva. Vanyek János, a zuglói csoport elnöke, Telep u. 11. Szül. Szegeden 1888-ban, szab. Nagykikindán 1903-ban. Bécs, Ber­lin, Temesvár, Szeged és Budapest jeles mesterei mellett képezte magát tovább. 1912-ben Bécsben lett önálló, budapesti műhelyét 1922 óta vezeti. Már a háború előtt feltűnést keltett szabadalmával, egy automatikusan záródó csizmával. Rövid­del ezelőtt hozta forgalomba „Kasza” védjegyű mezőgazdasági lábbelijét, mely­re a jelek után nagy jövő vár. Az Ipt.- nek v. előljárósági tagja, f. évben a cso­port elnökévé választották. Vezetésre hi­vatott, széles látókörű egyéniség. A vi­lágháborúban hősies viselkedésével a nagy ez. v. é.-et, a kis ez. v. é.-et, a br. v. é.-et stb. érdemelte ki. Háromszor megsebe­sült. Neje: Füleki Apollonia. Varga József, Madács u. 30. Mezőhe­gyesen szül. 1901-ben, szab. Aradon 1917- ben. Segédi prakszisát Budapest és Deb­recen műhelyeiben szerezte meg. Műhe­lyét 1930-ban nyitotta meg. 2 segédet és 1 inast alkalmaz. Neje: Udvari Zsu­zsanna. 25 Török Kálmán Török Lajos Turcsán Győző Vanyek János Varga József

Next

/
Thumbnails
Contents