A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

386

Varga József, Arany János u. 31. Szül.

1895-ben Dióspatonyon, szab. Esztergomban 1913-ban. Tanonc korában elismerő oklevelet nyert. Szaktudását továbbfejlesztendő Budapestre jött. A háború kitörésekor bevonult és 28 hónapot töltött a fronton. Kit.: kétszer kis ez, kétszer br. v. é. és K. cs.-k. 1930-ban lett önálló. Neje: Horváth Erzsébet.

Varga Mátyás, Soroksári út 43. Szül. 1881-ben Csanádpalotán, ugyanott szab.

1899-ben. Mint segéd Déva, Marosvásárhely és Budapest műhelyeiben dolgozott. 1918-ban önállósította magát. Elsajátította a csizmadia szakmát és női cipészetet és műhelyében mindkettőt praktizálja. 1 segéddel dolgozik. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Nagy Matild.

Varga Mihály, Tégla u. 3. Szül. 1880- ban Ács községben, szab. 1897-ben Komáromban. Pozsony, Győr és Budapest műhelyeiben dolgozott mint segéd. Tökéletes szaktudással felfegyverkezve 1908- ban önállósította magát. Főként javítással és tömegmunkával foglalkozik. A világháborúban részt vett, megsebesült és mint rokkant szerelt le. Neje: Varga Teréz.

Varró János, Kövér Lajos u. 7. Szül. Rábapatonán 1903-ban, szab. u. ott 1922- ben. Budapesten Neuherz és Mojzik cégeknél dolgozott mint segéd. 1928-ban megnyitott műhelyében üzletek részére készít kifogástalan munkát. Tagja a zuglói szakcsoportnak. Neje: Koska Katalin.

voska József, Telepi u. 2/c. Budapest ten szül. 1900-ban, szab. u. itt 1918-ban. Önállósításáig a főváros jó mesterei mellett szélesbítette szakismereteit. Úri és női cipészetét 1929-ben nyitotta meg.

Vass István Vass Mihály

Vass István, Ráday u. 4. Szül. 1905- ben Kiskundorozsmán, szab. 1922-ben Szegeden. Mint segéd Szombathely és Budapest műhelyeiben töltött hosszabb időt. 1927-ben megnyitott műhelyében a legkényesebb igényeket is kielégítő munkát készít. Több alkalommal nyert munkáival jelentékeny kitüntetéseket. (Arany és ezüst érem). Neje: Arany Erzsébet.

Vass Mihály,^ipészmester, Orczy u. 42. Szül. Székelykálon 1875-ben, Marosvásárhelyen 1894-ben szabadult fel. 1908-ban Nyárádszeredán lett önálló és 1918 óta Budapesten. Úgy az ipari, mint a társadalmi mozgalmakban állandóan vezető szerepet játszott. A nyárádszeredai ipartestület első elnöke volt. Budapesten előljárósági tagja volt az ipartestületnek, az Orsz. Szöv. ellenőre, az Országos Rákóczi Szövetség alapító és vezetőségi tagja, a Gábor Áron Székely Szöv. al- elnöke. Fia József önálló mester. Több egyesület vezető tagja.

Vági József Váradi Vince

Vastag István, Szarka u. 2. Szül. 1895- ben Kővágóőrsön, ugyanott szab. 1912- ben Segédi gyakorlatát a fővárosban szerezte. 1929 óta önálló mester. Szakszerűen végzett munkái miatt műhelye nagyon keresett. Neje: Lubé Róza.

Vági József, a Kovács és Vági cég beltagja, Felsőerdősor u. 5. Szül. 1899- ben, szab. 1917-ben Máriaradnán. Segéd éveit a fővárosban töltötte. Az 1928-ban alakult társaság elsőrendű kivitelű munkájával széles körben népszerű lett. Részt vett a világháborúban.

Váradi Vince, Jász u. 65/b. Szül. Nagy- födémesen 1893-ban, szab. u. ott 1901-ben. Segédidejét Budapest nagy műhelyeiben töltötte előkelő műhelyekben. 1928-ban nyitotta meg önálló műhelyét. 1 segédet foglalkoztat. A világháborúban a román, orosz és francia fronton harcolt. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Szabó Júlia.

Várady Károly, Hegyalja u. 5. Szül. -ben Szabadkán, szab. Szegeden. Segédi gyakorlatot Arad, Békéscsaba, Szeged és Budapest műhelyeiben szerzett. 1924 óta önálló, 2 segédet foglalkoztat. Végigharcolta a háborút tizedesi ranggal, kétszer seb. Kit.: II. o. ez. v. é., br. v. é., K. cs.-k. stb. Neje: Lengyel Julianna.