A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
61 Csak tényleges kiadás lévén levonható, nem lehet levonni az üzemi célokra tényleg ki nem adott, hanem tartalékba helyezett összegeket sem. Az üzletév folyamán keletkezett, de az üzletév végéig tényleg ki nem fizetett üzleti tartozások azonban levonandók. Ezeknek a tartozásoknak az összege azután abban az évben, amelyben kifizettetett, a tényleges kiadások közül kihasítandó, nehogy tehertételként másodízben is számításba vétessék. Az ebben a pontban tárgyalt tehertételek címén általában csak azok a költségek vonhatók le, amelyek az üzleti nyers bevétel előteremtésére, annak állandó biztosítására és a meglévő üzleti vagyon fentartására és kezelésére szolgálnak, ellenben azok a kiadások, amelyek a jövedelem fokozására, nevezetesen beruházásokra és az üzlet nagyobbítására, az üzleti tőke emelésére fordíttatnak, nem vonhatók le. Az alkalmazottak lakásául szolgáló épületek fentartási költségeihez a közterhek közül csak az ezek helyett esetleg fizetett helyhatósági adók (közüzemi pótlék, stb.) számítható; a levonásnak azonban csak akkor van helye, ha az alkalmazottak a kapott lakásért nem fizetnek lakbért. Az alkalmazottak járandósága alatt úgy a készpénzben, mint a természetben kiszolgáltatott illetményeket kell érteni. Ha az adózó pénz- beni illetményeken kívül kedvezményes áru élelmiszereket, ruhaneműeket vagy tüzelőanyagot is ad alkalmazottainak és munkásainak, az ezzel járó és illetménykiegészítésül szolgáló kiadások, valamint a bérfizetés nélkül átengedett .lakásoknak házadó alapjául vett haszonértékei szintén levonhatók. Üzletbér alatt csakis az üzlet (üzem) céljaira szolgáló, valamint az adózó által alkalmazottainak és munkásainak bérfizetés nélkül lakásul átengedett épületekért vagy épületrészekért fizetett bért kell érteni. Ellenben az adózónak hozzátartozóinak lakásul szolgáló épületekért vagy helyiségekért fizetett lakbér nem tartozik ide. Ha az adózó az üzlet vagy foglalkozás folytatására használt helyiséget egyben lakásul is használja, akkor üzletbér címén semmit sem lehet levonni. A házadó alá eső üzleti helyiségek üzletbére címén levonásnak van helye akkor is, ha az üzlet az adózónak saját vagy hozzátartozóinak épületében van és a házadó alá eső üzleti helyiségért vagy helyiségekért tényleg nem fizet házbért, mert a házadó alá eső bérjövedelem beleolvadt az üzleti jövedelembe. Ilyen esetben levonásnak van helye még akkor is, ha az üzleti helyiségek ideiglenesen mentesek a házadó alól és erre való tekintettel az üzleti helyiségek után házadót tényleg nem kellett fizetni. Ezen a címen nem vonható le azonban nagyobb összeg annál, mint amennyit az adózó a házadó kivetése céljára bevallott, illető1 eg mint amennyit a házadó alapjául megállapítottak arra az évre, amelyre az általános kereseti adót ki kell vetni. Az állandóan házadómentes üzemi épületek vagy helyiségek eszményi haszonértéke címén nincs levonásnak helye. Az üzemi kiadások közé számítandók az üzleti követelések behajtása körül felmerült perköltségek is. 2. A házadó alá nem eső épületek, gépek, valamint egyéb leltári tárgyak elhasználása fejében eszközölt évi tartalékolások vagy leírások, amennyiben ezek az üzleti kiadáisok között — karbantartás vagy pótlás címén — már elszámolva nincsenek. Ezen a címen levonásnak csak ak-
