A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
62 kor van helye, ha az adózó jövedelmét hiteles mérleggel és nyereségveszteség számlával bizonyítja és ha ezek a tartalékolások vagy leírások a mérlegben, illetőleg nyereség-veszteségszámlában szerepelnek. Ha a tartalékolás vagy a leírás nagysága ellen aggály merül fel, a m. kir. adóhivatalnak jogában áll az összeget a kivetés során könyvvizsgálat vagy helyszíni vizsgálat útján — esetleg szakértők meghallgatásával — megállapítani. Ezen eljárás költségét helytelen könyvelés esetében az adózó viseli. A leltári tárgyak elhasználása címén adómentesen nem tartalékolható vagy nem írható le nagyobb összeg annál, mint amilyen becsértékkel az említett tárgyak a vállalat vagyonmérlegében szerepelnek. Ha az adózó az adómentesen tartalékolt vagy leírt összegeket később más olyan célra fordítja, amely címen levonásnak nincsen helye, akkor az ily ösz- szegek hozzászámítandók a felhasználás évében elért üzleti jövedelemhez. 3. Az adóévet közvetlenül megelőző üzleti évben szenvedett üzleti (üzemi) veszteségek és a behajthatatlan követelések abban az esetben, ha az adózó jövedelmét hiteles mérleggel és nyereség-veszteségszámlával bizonyítja. A behajthatatlan követelések azonban nyilvántartandók és amint utólag egészben vagy részben mégis befolynak, az adózó által külön kimutatandók és azokat annak az évnek jövedelméhez kell hozzászámítani, amelyben befolytak. Üzleti veszteség alatt csakis az adóévet megelőző és az adóalapot szolgáltató üzleti évben tényleg beállott olyan veszteséget lehet érteni, amely az üzlet jövedelmét apasztja, ellenben a korábbi évből vagy évekből áthozott veszteség, valamint a vagyont és nem üzleti jövedelmet apasztó veszteség nem vonható le az üzleti jövedelemből. Kárbiztosítás esetén csak a biztosítás által nem fedezett érték vonható le. Az előző évi veszteség levonásának csak akkor van helye, ha az adózó jövedelmét mérleg- és nyereség-veszteségszámla alapján állapítják meg. Behajthatatlan az olyan üzleti követelés, illetőleg a követelésnek az a része, amelynek behajtása bírói úton megkíséreltetett, de azt behajtani nem lehetett. Behajthatatlannak minősíthető valamely követelés akkor is, ha az adózó hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az adósa fizetésképtelen és hogy a követelésnek bírói úton való behajtását — a behajtási eljárással kapcsolatos költségek megtakarítása végett — csakis ebből az okból nem kísérelte meg. Azt, hogy a követelés behajthatatlan, az adózó minden esetben köteles bizonyítani. A kétes követelés tehát még nem minősíthető behajthatatlannak. Az adózó a behajthatatlan követelésekről az adósok neveit és lakó helyeit, a behajthatatlan követelések keletkezési éveit és összegeit feltüntető részletes kimutatást köteles a bevalláshoz, illetőleg a nyereség- veszteségszámlához mellékelni. Ügyszintén köteles az előző évben vagy években kimutatott és a legutóbbi üzleti évben egészen vagy részben befolyt behajthatatlan követelésekről a követelés keletkezési évét feltüntető hasonló listát mellékelni. 4. A tényleg fizetett kamarai illetékek és kárbiztosítási díjak, továbbá az üzletet (üzemet) terhelő állami és községi (városi) közvetett és forgalmi adók, illetékek és vámok, valamint azok a járulékok és ösz- szes költségek, amelyeket az adózó a gazdasági, ipari és egyéb, az adó
