A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

362 Lenner József, Vörösmarty u. 62. Szül. Sümegcsehiben 1898-ban; szab. 1914-ben Sümegen. Pápa és Budapest jobb meste­reinél töltötte segédidejét. Kellő szaktu­dással fölfegyverezve, 1925-ben önállósí­totta magát. Mint tanuló pénzjutalom­ban részesült. Szakképzett felsőrészké­szítő. Az Ipt. számvizsg. biz. tagja. Neje Lábadi Teréz. Lennert Ignác, Horánszky u. 27. Szül. 1879-ben Szentgálon; szab. 1895-ben Veszprémben. Önállósítása (1909) előtt szabadulási helyén és Budapesten gyako­rolta a szakmát. Elvégezte a szabászati tanfolyamot. Eddig 6—7 jól képzett ta­nulót szabadított. A világháborúban az orosz fronton megsebesült. Neje: Posztós Mária. Lenner József Lémont Mihály Lémont Mihály, Romanelli u. 12. Szül. Bakonyszentlászlón 1857-ben, szab. Győ­rött 1874-ben még a céhrendszer idején. Egyike a főváros legidősebb tekintélyes mestereinek, aki már 1889 óta önálló. 1877-ben szép munkáját ezüst okl.-el tün­tették ki. A szakma mozgalmaiban min­dig tevékeny részt vett. Elnöke volt a Cipészek Önképzőkörének, előljárósági póttagja az Ipt.-nek stb. Neje: Tóth Mária. Lévay Gábor, Horánszky u. 9. Szül. 1901-ben; szab. 1922-ben Nádudvaron. Segédeskedését szülővárosában kezdte, később Budapest jó mesterei mellett foly­tatta. 1926-ban lett önálló. Kitanulta a vasesztergályos szakmát is. 1 segédet foglalkoztat. Neje: Kulcsár Rozália. Lévay Miklós, Gubacsi út 73. Szül. 1898-ban Mezőtúron; szab. Nagyszalon­tán 1916-ban. Önállósításáig Budapesten dolgozott mint segéd és részt vett több kiállításon. 1924-ben nyitotta meg műhe­lyét. A világháborúban br. v. é. és K. cs.-k.-el lett kitüntetve. Neje: Horváth Rozália. Lichtmann Miksa, a Lichtmann Miksa és Tsa Rt. elnökigazgatója, Wesselényi ucca 18. Szül. 1871-ben Sátoraljaújhe­lyen; szab.* 1887-ben ugyanitt. Mint segéd több fővárosi előkelő műhelyben széles­ítette szakismereteit. 1894-ben alapí­tott műhelyét határtalan agilitással és kitűnő ízlésével a mai nívóra emelte. Neve az ország legjobb márkáját jelenti. Jelenleg 160 segédnek ad munkát. Több alkalommal beutazta a külföldet, hogy a szakma fejlődését tanulmányozza. Gyárt­mányaiból jelentős mennyiséget exportál- Kizáróan a munkának él. Neje: Brust Adél. Lippai István, Szegényház u. 18. Szül. 1887-ben; szab. 1903-ban kitüntetéssel Kisvárdán. Nagyobb felsőmagyarországi városok műhelyeiben fejlesztette mint segéd szaktudását. 1910 óta önálló. Szak­képzett mester; munkái kiválóak. Neje: Kristóf Terézia. Líránt Sándor, Öv u. 210. Szül. 1877- ben; szab. 1895-ben Komáromban. Segédi gyakorlatát Budapest és Pozsony műhe­lyeiben szerezte meg. 1918-ban nyitott önálló műhelyt. Rendelésre dolgozik. A világháborúban részt vett. 1905-ben nőül vette Tóth Rozáliát. Liska László, Margit körút 62. Szül. 1887-ben Békésgyulán. Középisk. tanul­mányai elvégzése után a felsőiparisk.-ban folytatta tanulmányait. 1906-ban szab- Szarvason. Mint segéd első oszt. munká­jával és modelljeivel feltűnést keltett- 1918 óta önálló. Minden irányban képzett tökéletes szakember. Részt vesz a szakma Lévay Miklós Liránt Sándor Lévay Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents