A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
363 mozgalmaiban. A II. kér. csoport jegyzője volt. Liszt Lajos, Fóti út 28. Szül. 1896-ban Pécsen; szab. Budapesten 1914-ben, Pillér Pál műhelyében. Mint segéd a főváros jó mestereinél sajátította el ipara minden fogását. 1928-ban megnyitott műhelyéből tökéletes munka kerül ki. 1 segédet tart. A világháborúban vitéz magatartásáért II. o. ez. v. é., háromszor br. v. é., stb. kitüntetéseket kapta. Négyszer megsebesült. Neje: Spacsek Gizella. Locz András, Lenkei u. 115. Szül. 1883- ban Csajká's községben; szab. 1899-ben. Önállósítása (1921) előtt megfordult Belgrád, Újvidék és Budapest műhelyeiben. 1 segéd talál nála munkát. Részt vett a világháborúban. Lipik János, Kemény Zsigmond u. 11. Nyiradonyban szül. 1889-ben; Budapesten szab. 1906-ban és ugyanitt dolgozott mint segéd, amíg 1921-ben meg nem nyitotta önálló műhelyét. 2 segédnek ad rendelésre dolgozó műhelyében munkát. A világháborúban három esztendőt a fronton töltött. Lupták István, Szőllő u. 61. Szül. 1886- ban Garamszentkereszten; szab. Léván 1904-ben. Szabadulási helyén és a fővárosban szerezte meg a szükséges gyakon latot. 1929-ben megnyitott műhelyében rendelésre dolgozik. Részt vett a világháborúban. Neje: Zágonyi Mária. Macsek János, Donáti u. 40—42. Szül. 1881-ben; szab. 1896-ban Nyitrán. Mint segéd hosszabb időt töltött Bécsben és Münchenben. Tanulmányait megszakította a világháború, amelyet hősiesen végigküzdött: kétszer megsebesült és mint rokkant szerelt le. 1927 óta önálló mester. Alelnöke a II. kér. csoportnak. Neje: Gulbert Anna. Magéra Gusztáv, Mészáros u. 64. Szül. 1863-ban; szab. 1881-ben a fehérmegyei Bodajk községben. 45 évig dolgozott a fővárosban mint segéd, nagy szakképzettségre tévén szert. 1926 óta önálló. 1889-ben nőül vette Szűcs Franciskát 4 gyermeke van. Makk Gyula, cipőfelsőrészkészítő, Vörösmarty u. 3/b. Szül. Tolnán 1889-ben, szab, Budapesten 1904-ben. A szakmát Bécsben és Budapest előkelő, nagy műhelyeiben gyakorolta. Atyja Budapesten tekintélyes cipőgyáros volt. 1923-ban lett önálló. 1913-ban munkáját ezüst oklevéllel tüntették ki. Alapító tagja az Ipt. cipőfelsőrészkészítő szakcsoportnak, volt jegyzője az Ipt. dalkörnek. Neje: Geiger Zsófia. Mangold György, Magdolna u. 38. Szül. Magyarmajtényben 1886-ban, szab. Szat- máron 1902-ben. Segédi gyakorlatát Szat- máron és Budapesten szerezte me^ jó mesterek oldalán. I-a kivitelű munkát végző műhelyét 1919-ben alapította. A világháborút az orosz és román fronton harcolta végig. Kit.: kis ez. és br. v. é. Neje: Kiss Julia. Maiina György, Cserey u. 11. Szül. 1892-ben Markotán; szab. 1911-ben Gyöngyösön. Segédidejét szabadulási helyén és a fővárosban töltötte. 1927 óta önálló mester. Szép munkáját bronzéremmel tüntették ki. A világháborúban a francia fronton harcolt. Kit.: kisez. v. é. és br. v. é. Neje: Bernát Jolán. Majtán József, Murányi u. 30. Szül. 1872-ben Ilaván; szab. u. ott 1887-ben. Mint segéd Wien és Budapest műhelyeiben szerzett tökéletes gyakorlatot. 1903 óta önálló. 1—2 segéddel dolgozik. A viLiszt Lajos . Lupták István Magéra Gusztáv Majtán József Makovényi Béla
