A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
350 ben. Mint segéd 16 éven át a főváros legtekintélyesebb mesterei mellett dolgozott. 1912-ben alapított, 1 segédet foglalkoztató műhelyének specialitása a díszmagyar és angol lovaglócsizma gyártása. Rendelői a legelőkelőbb körökből kerülnek ki. Élénk résztvesz a szakma és a társadalmi élet mozgalmaiban. Alelnöke a kispesti kér. szoc. pártnak, stb. Neje: Németh Gizella. Halmai József Hanzlik Géza Hapzlik Lajos, Budafoki út 17. Szül. 1894-ben Esztergomban; szab. 1912-ben Budapesten. Segédi gyakorlatát Bécs, Belgrád és Pécs műhelyeiben szerezte meg. Rendelt, különösen orthopäd-mun- kákkal foglalkozó műhelyét 1922-ben alapította. Szabadulásakor elismerő oklevelet nyert. Résztvett a világháborúban, többször megsebesült. Neje: Horváth Katalin. Hegedűs Ferenc Hegedűs Ferenc, cipőgyáros, Országbíró u. 9. Szül. 1890-ben; szab. Gödöllőn 1909-ben. Tapasztalatokban gazdag segédévek után, 1916-ban lett önálló. Szorgalmával és szaktudásával fejlesztette fokozatosan üzemét a mai színvonalra. A gyárban 30—40 munkásnak ad foglalkozást. Férfi- és gyermekcipőket és különösen téli posztócipőket és csizmákat termei, részben kézi munkával, részben gépek segítségével. Tagja volt a Magy. Cipőgyártók Egy.-nek. Hegedűs László, Zsigmond u, 9. Szül. 1877-ben Nagykátán; szab. Budapesten Í894-ben. 10 évi segédeskedés után, saját erejéből önállósította magát, majd rövidesen bevonult. Egyike szakmája* legkiválóbb mestereinek. Az Ipt.-nek 22 évig volt elöljárója, s 5 évig vezető elnöke. A Iveresk. és Iparkamara választott tagja. Neje: Dipold Mária. Hegedűs Lajos, Röppentyű u. 20. Szül. 1887-ben; szab. 1903-ban Nagykőrösön. Budapest, Gráz, Bécs műhelyeiben szerezte meg a szükséges segédi praxist. 1912-ben lett önálló, 1 segédet foglalkoztat. Nagykőrösi 7 hold földje és háza munkájának gyümölcse. A világháborúban az orosz fronton megsebesült. Neje: Horváth Erzsébet. Hegedűs László, Vadász u. 6. Szül. 1892-ben Békésen; szab. Budapesten 1910-ben, oklevéllel kitüntetve, majd elvégezte a technológiát. 5 évvel későbben önállósította magát, majd bevonult és mint 60%-os rokkant szerelt le. Neje: Hazurka Verőn. Hegyes Mihály, Csányi u. 3/A. Szül. Pusztakereszturon 1893-ban; szab. 1918- ban Budapesten, ahol mint segéd jobb műhelyekben dolgozott 1926-ig, amikor kiváltotta iparigazolványát. A szabászati tanfolyamot a technológián végezte el. Műhelyéből I-a kivitelű munka kerül ki. A világháborúban a fronton 50%-os rokkant lett. Neje: Siba Anna. Herczeg Mihály, Verpeléti út 24. Szül. 1895-ben Újpesten; szab. 1910-ben. Mint segéd specializálta magát a felsőrészkészítésben és 1918-ban alapított műhelyében kizáróan ezzel foglalkozik. A szakrajz iskolában elismerő oklevéllel lett kitüntetve. 2 segédnek ad munkát. A világháborúban hősiességét kisez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k;-al honorálták. Neje Grünbaum Sári. Hilbert Antal, Csobánc ucca 8. Törökbálinton 1870-ben született, Nagybajomban 1889-ben szab. fel. Segédéveit a főváros legjobb mestereinél töltötte el, míg 1918-ban önállósította magát. Keze alól elsőrangú munka kerül ki. Kizárólag a munkájának él. Résztvett a világháborúban az orosz fronton. Neje: Kron Friter Anna. Hillinger Adolf, cipőfelsőrészkészítő, Ráday u. 31. Szül. 1878-ban Füzesgyarmaton; szab. 1896-ban Belényesen. Önállósítása előtt bejárta Erdélyt és dolgozott Budapest jó műhelyeiben. 1900 óta vezeti, 1 segédet foglalkoztató műhelyét. Résztvett a világháborúban. Neje Schwarcz Regina. Hlinka Pál, Berend u. 15. Szül. 1871- ben; szab. 1888-ban Budapesten. Önálló-
