A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
351 sításáig, 1908-ig, a főváros és vidék előkelő műhelyeiben segédeskedett. Széles körben ismert műhelye rendelésre dolgozik I-a kivitelben. Neje: Jekl Borbála. Hodál Rezső', cipőfelsőrészkészítő, Székely Bertalan u. 23. Szül. Nagybosány- ban 1896-ban; szab. Újpesten 1914-ben. A főváros jó mesterei mellett töltötte segédidejét. 1 segédet és 2 munkásnőt foglalkoztató műhelye 1924 óta áll fenn. Munkájával több kiállításon kitüntetést nyert. A világháborúban az olasz fronton megsebesült, mint rokkant szerelt le. Neje: Kutzig Mária. Hoffmann János, Hattyú u. 2. Szül. 1883-ban Foton; szab. 1901-ben Budapesten dolgozva, fejlődött kiváló szakemberré. 1919-ben lett önálló. Rendelésre dolgozik, elsőrendű kivitelben. A világháborúban az olasz és román fronton küzdött. Kit.: br. v. é., K. cs.-k., seb. é. 1908-ban nőül vette Kovács Katalint. Horeczky Nándor, Barcsai u. 14. Szül. 1869-ben Kishind községben; szab. 1883- ban Nyitrán. Az ország nagyobb városaiban és Münchenben dolgozott segédideje alatt. 1889 óta önálló mester. Tökéletes munkája miatt, műhelye széles körben népszerű. A Szövetség v. felügy. biz. tagja. Nagy tapasztalattal rendelkező, széles látókörű szakember. Neje: Lang Alojzia. Horváth Béla, Baross u. 100. Szül. 1892-ben Marosvásárhelyen; szab. 1909- ben Brassóban. Hosszú ideig segédeske- dett Tatatóváros és Budapest műhelyeiben. Tökéletesen elsajátította a cipőfelsőrészkészítést és 1928-ban alapított önálló műhelyében kizáróan ezzel foglalkozik. Szép munkájával kiállításon ezüstplakettet és oklevelet nyert. Neje: Feinknopf Mária. Horváth Endre, Csáky u. 4. Szül. Székelyudvarhelyen 1886-ban; szab. u. ott 1902-ben. A főváros jó mesterei mellett dolgozott hosszú időn át mint segéd. 1928 óta önálló mester, aki rendelésre dolgozik. A világháborúban 6 évet töltött orosz hadifogságban. 1920-ban került haza, mint rokkant. Nős. Horváth Béla Horváth Flórián Horváth Flórián, Ipt. jegyző, VI., Váci u. 53. Szül. Makotabödögén 1894-ben. Vármegyei tisztviselő volt. Részt vett a világháborúban, majd a nemzeti hadseregben telj. szóig. 1920-ban állásáról lemondva, atyja műhelyében megtanulta a cipészipart. A technológia szaktanfolyamának elvégzése után, 1922-ben Kapuváron önállósította magát. Már ebben az időben intenzív szerepet visz az ipari társadalmi életben, mint a Lábbelikészítők Lapjának munkatársa. 1929 augusztusban hivatott meg mai felelősségteljes tisztségébe, melyet nagy hozzáértéssel tölt be. Idejét teljesen a közügyeknek szenteli. Horváth Frigyes, Zivatar u. 16. Szül. 1877-ben Ráró községben; szab. Győrött 1895-ben. Szaktudása fejlesztése céljából a fővárosba jött és 1902-ig dolgozott mint segéd, mikor is önállósította magát. 2 segéddel készíti közkedvelt munkáit. Horváth József, Ferenc körút 34. Szül. 1893-ban; szab. 1909-ben Szombathelyen. A tanulás vágya a fővárosba hozta és itt segédeskedett 1925-ig, amikor megnyitotta műhelyét. Specialista az orthopád- munkákban. Munkáját mint tanonc oklevéllel tüntették ki. A világháborúban Hlinka Pál Horeczky Nándor Horváth József Horváth Lajos
