A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
Bittner János, hentesmester, 1867-ben Nagyapponyban született. Édesatyja az Apponyi grófoknál volt műkertész. Négy polgári iskolai osztály elvégzése után ta- noncéveit kemény munkával Tauser József hentesmestemél, majd katonai szolgálata után segédéveit Brauch Károlynál töltötte. Elbl Rózával, Elbl Antal hentesmester leányával házasságot kötve, megvette a Vámház körút 14. sz. üzletet, amelyet a kezdet küzdelmei után kiváló munkájával felvirágoztatott. Már mint segéd tagja volt a békéltető bizottságnak. Az ipartestületnek előbb számvizsgálója volt, majd Pórszász Gyula mellett az ipartestület alelnöke lett, 1900-ban pedig annak elnökévé választatott. Rövid megszakításokkal azóta elnöke az ipartestületnek. 1903-ban a főv. törvényhatósági biz.-nak tagja lett s azóta 3 év kivételével folyton tagja. Mint ilyen a pénzügyi, közélelmezési és közgazdasági bizottság tagja volt az új főv. törvény életbelépéséig. 1905-ben tagja lett a kereskedelmi és iparkamarának. 1920 óta a kamara iparososztályának elnöke és a kamara alelnöke. Ferenc József király közhasznú közéleti munkásságának elismeréséül 1915-ben m. kir. kereskedelmi tanácsosi címmel tüntette ki. 1924-ben kormányfőtanácsos, 1928-ban pedig felsőházi tag lett. Számos egyesületnek vezető egyénisége és lankadatlan munkájával mérhetetlen szolgálatokat tett és tesz az ipari társadalomnak. Közéleti működése eltörölhetetlen nyomokat hagy maga után. Blau Béla, mészáros m., Teleki tér 6. Hegykörszentmiklós községben született 1901-ben. Hosszú évekig jeles mestereknél tökéletesítette szaktudását. Mester 1923 óta, üzletét évtizedekkel előbb Frein Manó alapította. Képzett iparos. Neje: Singer Mariska. özv. Bognár Jánosné, szül. Hencz Terézia, Százados út 17. Néhai férje Gyöngyösön szül. 1877-ben, szakmáját a fővárosban tanulta. Önálló mester 1900-ban lett. A világháborút végigküzdötte s ott szerzett betegségben halálozott el. Bogyó Nándor, hentes és mészáros m., Váci út 127. Szül. 1894-ben Verebély községben, szakmáját Budapesten tanulta. Mester 1922 óta. Foglalkozik az összes szakmabeli áruk előállítása és eladásával. Frontszolgálatot teljesített. Bolváry Ferenc, hentes és mészáros m., Ilka u. 23. Kalocsán szül. 1891-ben, ott szabadult fel 1908-ban. A fővárosban gyarapította szaktudását, majd 1925-ben megalapította üzletét. Tanult, szakképzett mester. A haditengerészetnél szolgált a világháborúban és részt vett Olaszország és a Lovcsen bombázásában, valamint Albánia blokadirozásában 1913- ban. Neje: Szappanos Teréz. Bóna Imre, hentes és mészáros mester, Szabolcs u. 29. Szül. 1903-ban, tanulmányait Győrött végezte s ott szabadult fel 1921-ben. Budapesten jeles mesterek mellett tovább tanult. Mester 1928 óta. Képzett, törekvő iparos, ki üzletét rövid idő alatt felvirágoztatta s látogatottá tette. Borhy Jenő, hentes m., Szigetvári u. 19. Egerben 1891-ben szül. Tanoncéveit Gyöngyösön töltötte, segéd 1908-ban lett, majd a fővárosban folytatott gyakorlatot. Üzletét 1920-ban vette át. Üzeme motorikus. Finom hentesáruk feldolgozásával foglalkozik. A világháborút végigküzdötte mint szakaszvezető. Neje: Schmidt Mária. Brauch János, hentesmester, Eskü út 1. Szül. 1872-ben Komáromban, a fővárosban tanulta iparát, 1885-ben szabadult fel. Atyja alapította üzletét, melyet 16 évig vezetett, majd végleg tulajdona lett. Hentes és kolbászáruk készítésével foglalkozik. Évtizedekig a kir. udvar szállítója, ily minőségben dicsérő okiratot is kapott. Üzeme motorikus. Ipt. elüljáró. Neje: Boritz Mária. Brém József, hentes és mészáros m., Ráday u. 45. A fővárosban szül. 1884-ben, szakmáját is itt tanulta, 1902-ben lett segéd. Külföldön folytatott hosszas tanulmányokat. Volt közszállító. Műhelye motorikus erőre van berendezve. Több társadalmi egyesületben tevékenykedik. A háborúban szolgált. Neje: Galiotti Anna. Bolváry Ferenc Bittner János
