A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

506

berendezve. Ferenc fia felső iskolával a szakmában dolgozik.

Landler László, Krisztina-körút 8—10. Szül. 1869-ben és felszabadult 1889-ben. Épület- és sírkőfaragó üzeme 1911 óta áll fenn. Átlag 4—5 szakmunkást foglalkoztat. A Kőművesmesterek és Kőfaragómesterek Ipt. elölj, tagja. A bpesti Kőfaragómesterek és márványip. szöv. végr.-bizott. tagja. Nevezetesebb munkái : az Állatkert, a Gázmüvek, Elektromos müvek szakmunkái, a Janny, Gyurky, Benedikt és Tabady síremlékek.

Magyar Kőipar és Sírkőgyár Rt., X.,

Szállás-u. 44. Iroda : Fiumei-út 12/a. Tel. 410—60 és 310—28. A Rt. 1920-ban alakult. A báró Harkányi-palota, a gróf Sigray-palota, a Szegő Miksa síremlék, a jászberényi hősök szobra stb. a nevezetesebb munkái. 55—60 szakmunkást foglalkoztat ; 5872 HP gépüzemre berendezkedve. Vezérigazgató Rosner Ármin, a sírkőkereskedők orsz. szöv. alelnöke.

Mózes testvérek, X., Kozma-u. 7727/a. Tel. 438—56. Speciálisan sírkőüzemük 1919 óta áll fenn. Az orsz. sírkőkereskedők r. tagja. Mindkét testvér a háború alatt a 7. táb. tüzérezrednól szolgált. Mindketten itt helyben tanulták ki a szakmát.

Mühlperc János, X., Kerepesi-út 34. Szül. helyben 1879-ben és itt szabadult fel 1896-ban. Önálló üzeme 1921 óta van. A Corvin-árúház kőfaragómunkáit végezte. A szakegylet r. tagja. 1904-ben nősült.

Müller Rezső, Vágóhíd-u. 18. Tel. J. 318—74. Szül. Siittőn 1870-ben és ott szabadult fel 1888-ban. Önálló üzemét 1898- ban alapította. A Belvárosi Színház épület- homlokzata, a Törley-mauzoleum, a Reg- num Marianum stb. a nevezetesebb munkái. Az Ipt. és szakcsoport tagja. Volt törvényhat. biz. tag. Neje : Szeleczky Irma.

Neuhauser János mümárványkészítő- mester, X., Kelemen-u. 21. Szül. 1872-ben,

Zirc, felszabadult 1879-ben. 1899-ben önállósította magát. 30 éves munkássága alatt a művészi munkák mint templomok : szegedi fogadalmi templom ; bankok : Pesti Magyar ; kastélyok : gödöllői királyi kastély — egész sora őrzi nevét.

Pál Mátyás, III., Bécsi-út 3009. Szül. 1876-ban és felszabadult 1893-ban. Mint segéd sok időt töltött az egész kontinensen.

Pál Mátyás alkotása

Önálló üzemét 1909-ben alapította. A budapesti kőm. és kőfaragómesterek elölj, tagja, Az Országház, a Várpalota, Pénzügyminisztérium, a bécsi Burg szakmunkáit végezte. A háború alatt az árkászoknál szolgált. Ezüst vit. érem kitüntetése van. Neje : Raab Mária.

Pfeifer és Heszky, VII., Károly király-út 5 és X-, Kozma-u. 7. Tel. (üzlet) J. 349— 95, (üzem) J. 359—61. Az üzem 1909-ben alakult. Tulajdonosok : Pfeifer Sándor és Heszky Ede. Nevezetesebb munkáik : a Bachruch- család síremléke, továbbá a Rosen- feld és Bachrach stb. családé. A kőfaragó- és márványmesterek -elöljáróság tagjai, a sírkőkészítő és kereskedők budapesti csoportjának tagjai.

Pluhár Károly, Vörösmarty-u. 91. Szül. 1884-ben és felszabadult 1901- ben. Mint segéd Németországban töltött 3 évet. Háza van és önálló üzeme 1914 óta. Sok szép és nevezetes munkát végzett. Az Ipt. tagja. 1914-ben bevonult és 7 évet szenvedett orosz fogságban. Neje: Farkas Irén.

Pál Mátyás alkotása