A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
Prokoph Gyula, VI., Szinyei Merse-u. 8. Tel. 267—79. Szül. 1897-ben és felszabadult édesapja üzemében 1915 ben. A cég Prokoph-testvérek alatt bejegyezve. A cég több ipari kitüntetésben részesült. Az orosz és olasz frontokon harcolt és K. cs.-kereszt je van. Schiffblatt Mór, VI., Csengery-u. 56. Szül. Nyitrán 1875-ben és felszabadult Bécsben 1893-ban. Önálló üzemét 1920-ban alapította. 4.2 HP v. erőre berendezkedve. Az Ipt. és az orsz. szöv. r. tagja. A háború alatt a 14. h. gy.-ezrednél szolgált. Az orosz fronton harcolt. 1897-ben megnősült. Schmidt Gusztáv (Schmidt Gyula cég), I. , Németvölgyi-u. 68b és c. Tel. Aut. 510— 71. Szül. helyben 1895-ben és édesapjánál szabadult fel 1921-ben. Az üzem 1896 óta áll fenn és 1923 óta vezeti önállóan. Az Ipt. elölj, tagja, a Krisztinavárosi Kaszinó és a Budai Polg. Kör r. tagja. 1914—1918-ig szolgált mint tart. hadnagy. Koronás arany érdemkereszt kitüntetése van. Neje : Prei- singer Erzsébet. Schwartz Dezső', VII. Gizella-ut 25. Tel. J. 345—46. Önálló üzeme 1908 óta áll fenn. Művészek és építészek tervei alapján több kiváló munkát végzett. Az Ipt. elölj. tagja. A háború alatt az 1. h. gy.-ezrednél szolgált. Az orosz és olasz fronton harcolt. Utóbbi helyen 1915-ben fogságba került. Somogyi Soma, Fiumei-út 9. Telefon J. 415—20. Szül. 1844-ben. A Vámház, a Lánchíd, a Szent Gellért hullámfürdő szakmunkái a nevezetesebbek. Neje: Grósz Teréz. Érdemes életük történetét a lapok is megírták. Somogyi Manó fia 1873-ban született, az apai házban tanulta a szakmát és 1890 óta vezeti az üzemet. A háborút az 1 h.-gy. ezrednél küzdötte végig mint tiszt. K. cs.-k. és sebesülési érem kitüntetése van. Stempl Samu Gyula, VIII., Magdolna-u. 19. Szül. helyben 1878-ban és itt felszabadult 1894-ben, azután 4 évig Németországban, 1 évig Svájcban, Párisban, Londonban stb. fejlesztette szaktudását. Üzemét 1902- ben alapította. 13 HP v. erővel berendezkedve. II. Lajos bajor király mauzóleumának munkájában részt vett. Több ipari kitüntetése van. Az Ipartestület elölj, tagja. A háború alatt a 30. és 1. h.-gy.-ezrednél szolgált. Neje : Szűcs Ágnes. Szász Miksa, Fiumei-u. 17. Szül. helyben 1881-ben és 1898-ban felszabadult. Üzemét, amelyben átlag 1 segédet tart, 1916- ban alapította. A sírkőkereskedők és készítők orsz. szöv. tagja. A háború alatt az 1. h.-gy.-ezrednél szolgált mint c. őrm. Neje : Lissauer Ida. Szilágyi Sándor, Fiumei-út 5. Szül. 1891- ben és Zilahon felszabadult 1906-ban. 14 alkalmazottat, 1 tisztviselőt foglalkoztat. Az Ipartestület és a szöv. r. tagja. Takács Ferenc, I., Németvölgyi-u. 78— 80. Szül. 1880-ban és felszabadult 1898- ban. Önálló üzeme 1922 óta áll fenn. Átlag 2—3 alkalmazottat tart. Mint segéd és művezető Zupán József ipartelepein dolgozott. Az Ipartestület elölj, tagja. A 32. gy. ezredné szolgált, 32 hónapig a harctéren volt. Neje : Kertész Juliánná. Valentin Vilmos, X., Sírkert-u. 3. Telefon J. 306—22. Weisinger György, lakás : VIII., József - utca 15 ; üzem : Vágóhíd-u. 19. Telefon J. 335—33. Az üzemet édesapja id. W. Gy. alapította 1866-ban. Fia 1898 óta vezeti. A Pesti Hazai Tak., a Lipótvárosi Tak. és számos Andrássy-úti palota szakmunkálatai a nevezetesebbek. Kereskedelmi tanácsos. Az Ipartestület alelnöke. Több egyesület és szaktestület vezető tagja. A háború alatt a magyaróvári lőporgyár építésénél szolgált. Szül. 1871-ben Budapesten, középiskolát végzett és édesapjánál felszabadult 1887-ben. Sokat járt és tanult külföldön. Neje : Feits Emilia. Zupán József, I., Németvölgyi-u. 72— 78. Telefon 519—97. Szül. Krajnában 1867-ben és felszabadult 1884-ben. Önálló üzeme 1904 óta van. Az Ipartestület vál. tagja. Neje : Kozlák Mária. Fia is a szakmában dolgozik. Háza és nagy telkei vannak. (Folytatása a következő kötetben.) A Budapesti Kőművesmesterek és Kőfaragómesterek Ipartestülete A Kőműves- és Kőfaragómesterek Ipartestülete mint önálló testület hét év óta létezik. Az Ipartestület önállóságának első esztendői a legkritikusabb időre estek : poitikai és gazdasági életünk dezoláltságának idejére. Az ipartestületi élet konszolidációja tulajdonképpen a Stulcz Ferenc elnök által inaugurált érával kezdődik. Erre az időre esik az építőipartörvény 1921 óta húzódó megalkotásának hathatósabb szorgalmazása és az utolsó évek ezirányú propagativ munkásságának köszönhető, hogy Takács Ferenc
