A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
62 Hol kell a kereseti adót fizetni ? Minden helyhez kötött üzlet vagy foglalkozás után az adóköteles abban a községben adózik, ahol az üzletet vagy foglalkozást folytatja. Amennyiben az ilyen üzletek ugyanazon vagy más községben több helyen külön folytattalak, mindegyik külön folytatott üzlet vagy foglalkozás után külön kell az adóalapot megállapítani. Ha valamely vállalat telepe máshol van, mint a székhelye, illetőleg a vezetése, a megállapított adóalap 20°/0-át a vállalat, illetőleg a vezetés székhelyén, 80°/o-át pedig abban a községben (városban) kell adó alá vonni, amelyben a telep fekszik. Ha a vállalatnak több községben (városban) vannak telepei, akkor az adóalapnak 80 %-át a vállalat telepeinek nyersbevételei arányában kell azok között a községek (városok) között megosztani, amelyekben a vállalatnak telepei vannak. Az építési és közlekedési vállalatok összes jövedelmük után a vállalat székhelyén adóznak. A vállalat székhelye alatt annak központi irodáját, ilyennek hiányában pedig a vállalkozó lakóhelyét kell érteni. Minden helyhez nem kötött foglalkozásnál, illetőleg jövedelemnél az adózó összes tiszta jövedelme után lakóhelyén adózik. Ha az adózó több ilyen foglalkozást folytat, ezeknek tiszta jövedelme lehetőleg külön állapítandó meg, de az adó kivetésénél mindenkor összesítendő. Abban az esetben, ha az adózónak több lakóhelye van, az adót ott kell kivetni, ahol az illetőnek a jövedelem- adóját is kivetik. A vásárokra járó iparosok és kereskedők, továbbá más egyéb vándoriparosok és alkalmi (időszaki) vállalkozók, ha az ország területén állandó lakhelyük van, ebbeli összes jövedelmeik után állandó lakóhelyükön adóznak. Ellenkező esetben a mindenkori valószínű jövedelmük után külön-külön ott adóztatandók meg, ahol keresetüket folytatják. Minden vállalat, vagy vállalkozó évenkint, legkésőbb február 20-ig köteles a székhelyére nézve illetékes pénzügyigazgatóságnak azokat az ügynöki díjakat, amelyeket a megelőző évben kifizetett, kivéve az alkalmazottaknak kifizetett és ezeknek kereseti adójával megadóztatott ügynöki díjakat. Hogy állapítják meg az általános kereseti adó összegét? Az általános kereseti adót az adókötelesek bevallásai, az összeíró közegek összeírási adatai, valamint a rendelkezésre álló egyéb adatok felhasználásával és azok alapján a m. kir. adóhivatal évenkint veti ki. A m. kir. adóhivatal a helyes és arányos adóztatás érdekében az érdek- képviseleti szervektől a különböző foglalkozási ágak jövedelmezőségére és egyesek kereseti viszonyaira véleményt, illetőleg felvilágosítást kér. Ezek a vélemények első helyen az adózóknak adózás szempontjából való sorrendbe állításáról és átlagos haszonkulcs megállapításából állanak. A pénzügyminiszter időnkint megállapítja az egyes foglalkozási ágaknál alapul veendő legkisebb jövedelmeket, amelyektől a fel- vagy lefelé való eltérést részben az érdekképviseletek véleménye, részben más helyi körülmények fogják indokolttá tenni. Ezidőszerint a segéd nélkül dolgozó önálló kézműiparosok évi jövedelmét — ha csak az adózó a valóságos jövedelmét más összegben hitelt érdemlően
