A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
61 jogerős és az adóév február hónapjáig sem válik még jogerőssé ; ha az adóalap jogerős ugyan, de legalább 10.000 pengő ; ha a jogerős adóalap csonka üzletév alapján állapíttatott meg ; ha az adózó az adóévet megelőző évben megváltoztatta foglalkozását ; ha az adóztatás helye az adóévet megelőző évben megváltozik ; ha a fél az adóévet megelőző évben vált adókötelessé. Az az adózó, akinek adóalapja a pénzügyminiszter rendelete értelmében változatlanul a következő évre fenntartandó lenne szabályszerű adóbevallás csatolása mellett január hó végéig, megfelelő indokolással adóalapjának újabbi megállapítását kérheti, ha az előző évi adóalapot jövedelmi viszonyaihoz képest soknak tartja. A pénzügyi hatóságoknak jogukban áll a rögzitett adóalapú adózókat abban az esetben, ha a rendelkezésükre álló adatok szerint jövedelmük legalább 20%-kal túlhaladja a terhűkre kivetett adó alapjául szolgáló jövedelmet, legkésőbb március hó végéig, szabályszerű vallomás beadására felszólítani és ennek alapján adóalapjukat újból megállapítani. Mit kell a kereseti adó vallomásba beírni ? Az adóköteles a bevallásában a következőket tartozik bevallani : Az ipari és kereskedelmi üzlet, bányászat, valamint a szellemi és bármi más haszonhajtó foglalkozás esetében nem csupán a tiszta nyereséget, hanem a megelőző évben tényleg elért és akár tényleg befolyt, akár az adózót megillető pénzbeli vagy értékkel bíró nyers bevételt és a foglalkozással vagy vállalattal járó kiadásokat elkülönítve kell bevallani. Ha olyan jövedelemről van szó . amelynek összegét csak becsléssel lehet megállapítani, úgy az adózó a bevallásban tartozik arra is rámutatni, hogy milyen adatok alapján becsülte ezt a jövedelmet a bevallott összegben s különösen tartozik évi forgalmát bevallani . A szolgálati és munkabérviszony esetében mindazt az adóköteles illetményt, amelyet a külföldi munkaadó nem valamely itteni pénztár, illetőleg itteni állandó megbízott útján az előző évben kifizetett. Az üzletben fekvő álló- és forgó tőkék, valamint a cselekvő, szenvedő és tiszta vagyon nagyságát, az üzleti év végén mutatkozó állapot szerint. Az évi lak- és üzlethelyiségbért. Mészárosoknál (henteseknél, húsvágóknál) a megelőző évben levágott állatok számát. A bérkocsisoknál és társaskocsi-tulajdonosoknál a megelőző évben tartott lovak számát. A vállalatnál alkalmazottak (hivatalnokok, segédek és munkások) számát, járadóságaik egyévi összegét. Azok, akik szabályszerű üzleti könyveket vezetnek, a fentiek szerint kiállított bevallási ívükhöz — esetleg boríték alatt — üzletük mérleg- és nyereség - veszteségszámláját, valamint az anyag- és áruleltárt is mellékelhetik. A boríték küllapján megjelölendő, hogy abban az adózó mérleg- és nyereség-veszteségszámlája foglaltatik. Az adóztatás helyének meghatározásánál általános szabály az, hogy az általános kereseti adót minden jövedelem után abban a községben (városban) kell kivetni, ahonnan a jövedelem származik. A bevallást a megadóztatás helye szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) kell benyújtani.
