A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
314 önállóan 1912 óta áll fenn. A szakmában 1908 óta dolgozik. Az Ipartestület tagja. 1914—1915-ig szolgálta a háborút. Bilik Márton szabómester. Csobán Emil mészáros, hentes és kocs- máros, Annavölgyi bánya. Édesapja, Cs. János alapította 1895-ben. Saját vezetés alatt 1921 óta, de a szakmában 1915-től működik. Az Ipartestület tagja, a szakosztály elnöke. 3 segédet, 1 tanoncot foglalkoztat. 1915-ben vonult be. Van nagyezüst, kiseziist, bronz vitézségi érme és K. cs.-k. Flórián István cipészmester. Önálló üzemét 1925-ben alapította. A szakmában 1917 óta dolgozik. Az Ipartestület tagja. 1915— 1918-ig szolgált, 3 évig orosz fogságban sinylődött. Füredi József vegyes árúk üzeme. Gurin Fábián hentes- és mészárosmester, Fő-u. Az ipari pályára 1922-ben lépett és önálló mester 1928 január óta. Az Ipar- testület és a szakosztály tagja. A háborúban édesapja szolgált. Gyetven Pál és társai, bércséplők. Önálló vállalatuk 1924 óta áll fenn. 1 gépkezelőt, 1 etetőt és 12 szakmunkást alkalmaznak. 1 drb. 6 HP cséplőgéppel felszerelve. Az Ipartestület tagja. 1914—1915-ig szolgált mint tábori lelkész. Kabók János cipészmester, Kálvária-u. Kováts Antal korcsmáros, Fő-iu 1898 óta van korlátlan italmérési joga és azóta van önálló vendéglője. Az Ipartestület tagja. A háborúban nem vett részt. Kuzinyecz Mihály épület- és bútorasztalosmester. Önálló műhelyében 1 tanoncot tart. Fennáll 1926 óta, de a szakmában 1911 óta dolgozik. Az Ipartestület tagja. 1915—1918-ig szolgált a katonaságnál. Lukenics Ferenc asztalos, Fő-u. Pacsnik Károly szikvízgyáros, Fő-u. 43 éven át bányai altiszt volt. Szí kvízgyárát 1925-ben létesítette. Az Ipartestület tagja. A háborúban nem volt katona. Pender József kovácsmester. Önálló üzemében, amely 1906 óta áll fenn, fiával együtt dolgozik. 38 éve dolgozik a szakmában. Szerződtetett községi kovács. Az Ipartestület tagja. 1915-től szolgált a fronton. K. cs.-k. van. Rattesid János gépész, kovács és bognármester. 45 éve dolgozik a szakmában. Önálló műhelye 1896 óta áll fenn. Két segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület előljárósági tagja. A háborúban 3 évig szolgált. Rosenfeld Jakab vegyeskereskedése, Fő-u. Üzlete 28 évig kocsma volt, jelenleg fűszer- és vegyes kereskedés. Az Ipartestiilét tagja. Fia 38 hónapig volt a frontonés van kiseziist, bronz vitézséei érem és Károly cs.-kereszt kitüntetése. Schlachta Albert épület- és bútorasztalos- mester, házszám : 310. A szakmában 1913 óta dolgozik és 1923 óta önálló mester. Az Ipartestület tagja. A háborúban az Esztergom—szászvári kőszénbánya rt., mint nélkülözhetetlent, felmentette. Sipeki Lajos cipészmester, Fő-u. Szaitszam József, a Hangya fogyasztási szövetkezet ügyv. igazgatója és elnöke 1925 óta. Korábban uradalmi vállalkozó volt. 2 üzletvezetőt alkalmaz. Az Ipar- testület tagja. 1914—1918-ig szolgált a katonaságnál, 2 évig a fronton volt. Weisz Lajos György borbély- és fodrász- mester, Annavölgy. 1922 óta önálló mester, de jelenlegi üzlete 1924 óta áll fenn. A szakmában 1913 óta dolgozik. Az Ipar- testület tagja. 1915-ben vonult be, 6 hónapig volt olasz fogságban. SÁRVÁR A Sárvár Vidéki Ipartestület 1892 május hó 15-én alakult. Tényleges működését 1892 június hó 1-én kezdte meg. Első elnöke Kerschbaum Ferenc, iparhatósági biztosa Hajós István, jegyzője pedig Schnabel Ferenc volt. A megalakuláskor a testület taglétszáma 613. , , Alig egy évi működés után a testület vezetősége felismerte annak nagy fontosságát, hogy az Ipartestületbe a járás egész iparosságát bevonja. Ezért a közgyűlés elhatározta az Ipartestületnek Sárvár és Járási Ipartestületté való szervezését. A testület vezetősége az iparosság érdekeinek hathatós előmozdítását, szociális és kulturális fejlődésének lehetővé tételét a legjobb igyekezettel sietett valóra váltani. Lassú, de következetes munkával, felszerelte a hivatali helyiséget, amelyet az első években bérelt házban helyeztek el, majd később saját házat vett a testület hivatala céljára. Megalakította a békéltető bizottságot, országos kiállításokra es kongresszusokra kiküldötteket meneszt, könyvtárt alapított, megszervezte a kontár ellenőrző bizottságot, ipari szaklapot hozat. . , , A testület vezetői tisztüket, kivéve a jegyzőt, évekig díjtalanul vegeztek es csak később kaptak az elnök, pénztáratok, rendszeres tiszteletdíjakat. Az 1914. évben kezdődő világégés éveiben a háborús feladatok egész tömege zudult a testület tagjaira. Nagyobbik részük a harctéren küzdött, míg a katonai szolgálatra nem alkalmas kisebb rész idehaza küzdött az akkori ninestelenség közepette támasztott nagy igények kielégítésén. Vérben is nagy áldozatot hozott testületünk. Több tagja nem tért
