A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
315 vissza a harctérről, mások megrokkantak. A hosszú évek takaros gazdálkodásával összegyűjtött vagyon a háborús és az azt kővető időkben majdnem teljesen értékét vesztette, úgy hogy a konszolidáció első idejében valósággal lijra kellett kezdeni a vagyongyűjtést. Sikerült is a testület vagyoni reorganizációja, úgy hogy ma már tervbe van véve egy új testületi székház építése, amelyben az elaggott iparosok otthona is elhelyezést nyerne. Kibővítették könyvtárukat, amely mintegy 1800—2000 darab könyvet tartalmaz. 1926 augusztus hó 15-én volt a testület legszebb ünnepélye, amikor régi óhaja valósult meg : zászlóját felszentelhette. Az Ipartestület 36 éves működésében, annak élén hét elnök állt, akinek öt ipartestületi jegyző segített az Ipartestület ügyvitelének ellátásával. Az elnökök a következők voltak : Kerschbaum Ferenc (1892—1896), ö volt az első elnök s az ö önzetlen munkássága segítette megvetni az Ipartestület mai alapját. Draskovits Gábor, aki ezt a tisztet 1897 március 28-ig viselte. Róth János (1897—1898) egy évig viselte nagy buzgósággal az elnöki tisztet. Milfay Ferenc, aki 1898 április 3-tól 1899 április 3-ig volt elnök. Móger István 1899 április 3-tól 1918 július 21-ig, tehát közel két évtizeden keresztül látta el nagy törekvéssel a testület elnökének teendőit. Kálmán Gáspár (1918—1925), Herczeg János 1925 március 22-töl. Gyakorlati érzékkel megáldva, minden igyekezetével azon dolgozott, hogy a testület nivóját emelje. Nagy része van ebben a mellette működő elöljáróságnak is. Nevéhez fűződik a testület zászlójának megszerzése, a könyvtár fejlesztése stb. Eddig öt jegyzője volt a testületnek, akik közül meg kell emlékeznünk Schnabel Ferenc sárvár-vidéki körjegyzőről, aki a megalakulástól kezdődőleg hosszú éveken keresztül közmegelégedésre végezte feladatát. A jelenlegi jegyző : Fasching Imre is,'lelkesen szolgálja az iparosérdekeket. Az Iparteslület elöljárósága Asboth Lajos kékfestőgyáros, Árpád-u. 5. Született helyben 1874-ben és itt szabadult fel 1889-ben. Mint segéd több nagy városiján működött, amíg 1900-ban megalapította önálló üzemét. Egy tanulót tart, 9 HP géperővel van felszerelve. Az Ipar- testület elöljárója, a Polgári Kör tagja. Háza, földje van. Neje : Hollósy Ida. ifj. Ádám Károly kádármester, Várkerület 26. Pápa, Szombathely és celdömölki gyakorlóévek után 1928-ban alapította vállalatát. Vállal minden e szakmába vágó munkát. A tanonvizsg. biz. tagja. Benyák Rezső úri- és hölgyfodrász, Kos- suth-tér 2. Két évi orosz fogságból hazatérve 1919-ben nyitotta szalonját, ugyanakkor vette nőül Klunics Margitot. A tanonvizsg. biz. tagja, a dalárda alapító tagja. Berzsenyi Imre mészáros, hentes és vendéglős, Lajos-út 5. Háza van és önálló üzeme 1896 óta. Két tanulót tart. Az Ipartestület elölj, tagja, a tanoncvizsg. biz. elnöke. Fia katona volt a háborúban. Neje : Kristianus Erzsébet . Berzsenyi Vilmos hentes- és'iinészáros. Az önk. tüzoltóegyes. szakaszparancsnoka, a temet kéz. segély egy let titkára, a rokk. és nyugdíjegyes. jegyzöje._2 éve önálló. Részt- vett a világháborúban. Berzsenyi Imre Berzsenyi Vilmos
