A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
Az iparosok adója A súlyos adóztatás ellen nap-nap után hallunk keserű panaszokat. Ezek a panaszok sajnos, jogosultak. A magyar adóteher oly méreteket ölt, amelyeket ez a szegény ország gazdaságának súlyos megkárosítása nélkül elviselni nem képes. Egy legutóbbi kimutatás szerint Magyarország fejenkinti adóterhe 150 pengő, míg Ausztriáé 132 pengő, Olaszországé 115 pengő, Cseh-Szlovákiáé 109 pengő és Lengyelországé 42 pengő. Ez a súlyos adóteher annál nehezebben esik latba, minthogy az államháztartás fölöslegeket mutat ki, amelyek legkevésbé engedhetők meg olyan országban, amelynek tőkeképződése rendkívül lassú és amelyben a lakosság életszínvonala rendkívül alacsony. Ezeknek előrebocsátása szinte tollhegyre tolul, amikor az iparosok adózását óhajtjuk ismertetni ; és ezzel a megállapítással fejtegetéseink kritikai része le is zárul, mert a következő részben minden bírálat nélkül ismertetni kívánjuk azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek az iparosok adóját és elsőhelyen a kézműves iparosok adóját szabályozzák. A pénzügytan az egyenes és közvetett adó közt tesz különbséget. Az egyenes adóval a törvényhozó közvetlenül mintegy első dobásra akarja a valóságos adózót vagyona vagy jövedelme arányában megterhelni. A közvetett adóval a törvényhozó nem céloz közvetlenül a valóságos adózóra. Csak kerülő úton, áthárítás vagy áttolás által érinti a valódi adózót. Más szóval a közvetett adónál az állam vagy város nem határozza meg azt az adóösszeget, amelyet végeredményben egy bizonyos adózótól be akar szedni, míg az egyenes adónál az egy adózóra megállapított adóterhet végérvényesen óhajtja az adózó vál- laira rakni. E két csoportba elkülönítve fogjuk röviden ismertetni az egyes adónemeket. A magyar adórendszer egyenes adói a következők : A) AZ EGYENES ADÓK 1. Kereseti adó, 2. Társulati adó, 3. Házadó, 4. Földadó, 5. Jövedelemadó. 6. Vagyonadó. 7. Rokkantellátási adó. Az 1—4. adónem a hozadéki adók közé tartoznak, minthogy a jövedelmeket forrásuknál fogják meg, tehát magát azt a gazdasági ténykedést, amely az adóalapot létre hozza. Az 5 és 6. szám alatti adók személyi adók, mert ezen adók alapja egy személy összes jövedelme. Az iparosokat főképpen az 1, 2, 5, 6 alatti adók érdeklik és ezért ezeknek az ismertetésére fogunk szorítkozni. A rokkantellátási adó tulajdonképpen pótadó.'
