A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
51 I. A KERESETI ADÓ A kereseti adónak két neme van : a) az általános kereseti adó és b) az alkalmazottak kereseti adója. A) AZ ÁLTALÁNOS KERESETI ADÓ Milyen jövedelmek után kell általános kereseti adót fizetni? Az általános kereseti adó alá tartozik mindaz a jövedelem, amely a következő forrásokból származik : 1. az ország területén bárki által folytatott ipari és kereskedelmi üzletből, bányászatból; az ország területén levő márvány-, kő-, kavics-, murva- és földbányáknak, általában a bányatörvény alá nem tartozó bányaterületek anyagának forgalombahozatalából; mesterséges halastavakból; (Az iparűzők közé tartozik úgy a nagyban, raktár számára dolgozó gyáros, mint a megrendelésre dolgozó kisiparos. Megjegyzendő, hogy valamely iparág folytatásával kapcsolatos mellékhaszonvételek jövedelme is kereseti adó alá esik (cukorgyáraknak hizlalásból származó jövedelme). Az adókötelezettség szempontjából közömbös az a körülmény, hogy az adózó az ipari és kereskedelmi üzletet, esetleg az annak folytatásához törvény szerint szükséges iparigazolvány, iparengedély vagy más hatósági engedély megszerzése nélkül folytatja, úgyszintén közömbös az is, hogy az üzlet folytatása nem állandó, hanem ideiglenes, esetleg csak rövid ideig tartó. Ennek alapján megadózta- tandók pl. a napibér vagy órabér mellett házhoz járó varrónők stb., úgyszintén a fogyasztóktól magánmunkát vállaló segédek az ebbeli jövedelmeik után, továbbá az alkalmi vállalkozók. Természetesen az a körülmény, hogy valakinek iparigazolványa van, még nem jelenti az adózási kötelezettséget, ha iparát még nem kezdte meg, vagy pedig beszüntette, mert ezekben az esetekben nincs meg az adóalaphoz szükséges jövedelem.) 2. az ország területén bárki áltat folytatott szellemi és bármi más haszonhajtó foglalkozásból; idetartozik többek között az, ha valaki lakásából, vagy üzlethelyiségéből egyes részeket albérletbe kiad, természetesen csak akkor, ha ez haszonhajtó foglalkozás. Idetartoznak többek közt még a penziók, szanatóriumok, a különféle otthonok, a magántanintézetekhez tartozó internátusok, a menet jegyirodák, a cirkuszok, a színházak és efféle vállalkozások ; 3. az ország területéről származó s bárki által élvezett, nemkülönben a külföldről származó s az ország lakosa által élvezett járadékokból. Idetartoznak különösen : az életjáradékok, a rokontsági évjáradékok, a tartásdíjak, az özvegyi jog címén kiszolgáltatott életjáradékok, ha csak ez utóbbiak nem a férj vagyonának haszonélvezetében állanak, amely után a jövedelemadón kívül az özvegy egyéb adót is fizet j (Az ország területén lakó egyénnel egyenlő elbánás alá esik az a külföldi vagy az a külföldön lakó magyar állampolgár is, 1. ak'nek az ország területén állandóan berendezett lakása van, ha esetleg nem is lakik abban állandóan ; 2. aki legalább egy évig egyfolytában itt tartózkodik.) 4. mindazokból a járadékszerű visszatérő szolgáltatásokból, amelyeknek teljesítése törvényen, bírói ítéleten vagy szerződéssel megállapított, de nem szolgálati viszonyból eredő kötelezettségen alapul; 4*
