A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
267 Ipartestület, Magyar Nemzeti Szövetség tagja. 1878-ban Ujverbászon született, 1894-ben lett segéd, sokáig járt külföldön. 1923-ban nőül vette Martinkovics Terézt. A világháborúban 23 hónapig volt a fronton, megsebesült, majd egy évig fogságban szenvedett. A K. cs.-k. és seb. érem birtokosa. Konrád Gyula, lak. : Tettye-u. 42., üzem: Könyök-u. 4. Tel. : 201. Szül. 1875-ben. Mint tanonc ösztöndíjat és dicsérő oklevelet nyert. Szabad. 1892-ben. 1923-ban alapította géperejű üzemét, melyben 9 alka- mazottal dolgozik. Tagja az Ipartestületi elöljáróságnak, az AOSz-nek stb, a Szakosztálynak alelnöke. Neje : Mikó Emma, meghalt 1925-ben. Gyermekei : Gyula és Béla az üzemében dolgoznak, Jenő műszerész. Konrád Gyula Kovács Sámuel, Ráth-u. 27. Telefon : 10—-60. Született Hernádién 1892-ben, felszabadult 1906-ban. Elvégezte a faipari szakiskolát és asztalosmesteri tanfolyamot. 1916-ban lett önálló. 1925-ben nőül vette Pallag Zsuzsannát. A szakosztály vál. tagja, az Ipartestület volt elölj, tagja, az Iparos Olvasókör tagja, stb. Villanyerőre (12 HP) berendezett üzemében 4—5 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. Kövécs József iparművész, Király-u. 40. Tel: 660. A gyári jelleggel bíró és villanyerőre berendezett iparművészeti asztalosüzemet 1905-ben alapította. Az Iparos Szövetség egyik megteremtője, az Iparos Olvasó Kör tagja, a szakosztály volt alelnöke, a Kér. középpárt és kér. szoc. párt tagja. Kocsolán 1877-ben született, 1894-ben szabadult. Elvégezte Bécsben a középipariskolát, Budapesten az iparművészeti iskolát. Ez iskola ösztöndíjas tanulója volt. 1911-ben nőül vette Szászy Juliannát. Munkáiért ezüstokmány és díszoklevél kitüntetéseket nyert. Kremsz Károly, Kaposvári-u. 18. Pécsett született 1874-ben, 1889-ben szabadult fel. Mint tanonc aranyérem kitüntetést nyert. Először Inotán, majd 1900-ban szülővárosában önállósította magát. Az Ipar- testület volt elölj, tagja, az Iparos Olvasó Kör egyik alapító tagja és vál. tagja. Sokáig volt elnöke a Magy. Nemz. jót. Asztaltársaságnak. Neje : Szondy Katalin. A világháborúban súlyosan megsebesült. K. cs.-k.-je és seb. érme van. Kulhanek Antal, Deák-u. 15. Szül. 1870- ben Neuhaus (Csehország). Ipari iskolát végzett Bécsben, ahol 1886-ban szab. 1913- ban nyert magyar állampolgárságot, 1914Kulhanek Antal ben önállósította magát, 1916-ban vonult be. Volt Ipartestületi elölj. tag. Tagja az Iparos Olv. Kör és a Polgári Kaszinónak. 1893-ban megnősült, neje, Beer: Ilona, régi iparoscsalád sarja. Kustán István, Kálvária-u. 21. Lenner György, Rákóczi-u. 25. Az ipar- testületi szakosztály vál. tagja, az Iparoskor, a Kér. Nemz. Liga stb. tagja. 1864- ben született. Tanoncéveit 1879-ben fejezte be. 1900-ban a kormány tanulmányútra küldte a párisi világkiállításra. Beutazta egész Európát és 7 évig Amerikában volt. 1912-ben lett önálló. Neje : Szöllősy Mária. Lusz György, Nyíl-u. 2—6. Szül. 1902- ben Pécsett, szabad. 1918-ban. Mint segéd 3 évig nagy jugoszláviai bútorgyárakban dolgozott. 1923-ban megnősült, nőül véve Lusz György Fricker Borbálát. 1924-ben önállósította magát s a tehetséges fiatalember máris 2 alkalmazottal dolgozik. Úgy neje. mint saját családja, tősgyökeres iparosfamilia. Mayer György, Felső vámház-u. 35. Telefon : 7—80. Villanyerőre berendezett üzemét 1908-ban alapította. Hőgyészen 1865-ben született, tanoncéveit is ott töltötte apjánál. 1889-ben nőül vette Reit- berger Máriát. A világháborúban 3 fia szolgált, akik többször megsebesültek és több kitüntetésben részesültek. Márffy Kálmán, Szigeti országút 29. Szombathelyen, 1872. évben született. 1891-
