A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

26-! ben szabadult. 1898-ban nőül vette Kovács Paulát, ugyanakkor alapította üzemét is. József fia, aki érettségit tett, szintén ki­tanulta az asztalosmesterséget. Martinovics István, Katalin-u. 17. Märtz József, Alsó Bolakány-u. 5. Az ipartestületi szakosztály, az Asztalosmeste­rek Orsz. Szövetsége helyicsoportjának vál. tagja. Született 1885-ben, szabadult 1900- ban. 2 évig hallgatta a felsőipariskolai tan­folyamot és 1 évig járt az iparművészeti iskolán. Mint tanonc munkáiért elismerő okleveleket nyert, mint segéd ezüstok- mánnyal lett kitüntetve. A szerb fronton súlyosan megsebesült, az orosz fronton pedig foglyul esett. 1921-ben önálló lett, 1926-ban nöjil vette Motter Annát. Nagy Viktor, Munkácsy-u. 13. Pilgermayer József, Zsolnay-u. 41. Platz Lajos, Árpád-u. 4. Született Pécsett 1870-ben, 1886-ban szabadult, bejárta Ma­gyarország nagyobb városait, Bécset, Ber­lint. 1893-ban lett önálló, majd újra kül­földre ment. Pécsett 1921-ben, majd újra 1926-ban alapította üzemét. Neje : Kováts Róza. Pohl-testvérek, Károly és János, Nagy Lajos-u. 5. Üzemüket 1923-ban alapítot­ták s azt 1 segéddel és 2 tanonccal folytat­ják. Károly 1884-ben született, 1901-ben szabadult, 1923-ban nőül vette Varga Máriát. János 1887-ben született, 1904-ben szabadult, első neje, Bobánovics Sára el­hunyt, második neje : Kiss Rozália. Mind­ketten résztvettek a világháborúban. Ká- rolynak I. és II. o. ezüst, bronz v. é., K. cs.-k. és seb. érem, Jánosnak két bronz é. v. és K. cs.-k. kitüntetése van. Radó Ferenc, Nyíl-u. 2. Telefon : 8—24. Született 1886-ban Püspökszenterzsébeten, 1883-ban szabadult. 4 évig Budapest, Wien, München és más nagy városokban dolgo­zott, majd 1893-ban önállósította magát. Tagja az Iparos Olvasókörnek és több kult. és jót. egyletnek. 2—3 segédet foglalkoztat. 1894-ben nőül vette Josipovics Annát. Atyja közjegyző és a szabadságharcban százados volt. Reisner Ferenc Kossuth L.-u. 24. Ritzl Károly, Siklósi-u. 4. Rezbond Ferenc, Tompa-u. 26. Ruppert és Novins, Ágoston-u. 62. A gép­erőre berendezett üzemet 1923 óta 2 segéd­del és 3—4 tanonccal folytatják. A mohácsi kiállításon ezüst éremmel lettek 1926-ban kitüntetve. Novins György szül. : 1893-ban, felszabadult 1909-ben. Mint tanonc 1907- ben kitüntetést kapott. 1927-ben nőül vette Orbán Erzsébetet. Ruppert Imre szül. 1888-ban Darányon, felszabadult 1903-ban, a pécsi 1907. évi kiállításon elismerő okle­velet nyert. Neje Lombos Etel. Mindketten résztvettek a világháborúban, előbbinek bronz vitézségi érme és K. cs.-k., utóbbinak bronz vitézségi érme, K. cs.-k. és sebesülési érem kitüntetése van. Ruzsinszky Béla, Garay-u. 20. Tel. 1040. Szül. 1871-ben Pécsett. Üzeme villanyerőre berendezetten a város és környék számos nagyarányú épület famunkáit végezte, míg a szerb megszállók hazafias magatartása miatt gépeit elrabolták, öt 5-szőr bezárták és bántalmazták. 1902 óta tagja az Ipar- testületi elöljáróságnak. Az Iparos Szöv. Ruzsinszky Béla (Pécs) megalapítója és megszűnéséig elnöke volt. Az asztalos szakosztály elnöke, mely 1924-ben különös szervező és életrevaló reformjai elismeréséül emlékplakettel aján­dékozta meg, míg egész Pécs iparossága ipartestületi alelnökévé választotta. Törv. hat. biz. tag 1914 óta, megalapítója több ke­resztény és kath. egyesülésnek. Egyház - községi tanácstag stb. Részt vett a világ­háborúban. Kétszer nősült, 6 gyermeke van. Schlanger István, Felső Malom-u. 5—13. Szül. 1907-ben. Középiskolái elvégzése után 1924-ben szabadult. 1927-ben fivé­rével, Bélával közösen alakították iizemü­Schlanger István két, mellyel a város legelsői közé sorozzák. 4 alkalmazottal dolgozik épület- és bútor- munkákon, de főleg tömegcikkek gyártása biztosítja üzeme jövőjét. Schlitt István, lak. : Mandula-u. 23., műhely : Márton-u. 18. Szül. 1905-ben Némediben. 1922-ben szabadult. Mint segéd a fővárosban és helyben 5 évig dol­gozott. 1927-ben saját erejéből teremtette meg üzemét, melyben egy segéddel dolgo-

Next

/
Thumbnails
Contents