A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
266 elvégzése után az édesapja által 1878-ban alapított üzembe lépett gyakorlat céljából. 1920-ban vette saját vezetésébe, melyet modern géperejű üzemmé fejlesztett. A Szakoszt. elnöke, az Ipartestület elölj, tagja, az AOSz társelnöke és a helyi csoport vezetője. Hazafias magatartása miatt úgy a szerbek, mint a kommunisták részéről üldöztetett. Neje : Brunner Margit. Részt - vett a háborúban. Hochend Ferenc, Szigeti országút 10* Az Iparos Kör, a Tanoncvizsg. bizottság tagja, a pélmonostori ipartestület volt pénztárosa. 1884-ben született, mint segéd a fővárosban dolgozott. Előbb Pélmonos- toron, majd 1918-ban Pécsett önállósította magát. 1 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. A világháborúban 36 hónapig volt a fronton, egyszer súlyosan megsebesült. A K. cs.-k. és seb. érmet kapta. Neje : Baches Anna. Inkeller Testvérek (József és János). Géperőre berendezett üzemüket 1924-ben alapították s azt 2—-3 segéddel és 2 ta- nonccal folytatják. József 1898-ban Kis- vaszaron született, 1913-ban. szabadult, 1919-ben nőül vette Nemcsics Katalint. János 1900-ban született Kisvaszaron, 1915-ben szabadult fel, 1921-ben nőül vette Rapp Terézt. Jandó Imre, Felső-Malom-u. 3. Szül. 1877-ben Rákópuszta, szabadult 1895-ben. Mint segéd Budapesten Thék Endrénél dolgozott 4 évig. 1902-ben alapította üzemét, Jandó Imre gépekkel és 6 alkalmazottal dolgozik. Hivatalos szállítója a Pénzügyőrségnek. Ta- nonc korában 2 dicsérő elismerés, 1910-ben mint mester első díjjal ismertetett el. A Külv. Kath. Körben könyv tárnok, víg. biz. és vál. tag. Keil Ferenc, Siklósi-u. 8. Tel. hív. 94—60. Szül. 1871-ben Pécsett, szab. 1879-ben. Szabadulása után Hazánk, Németország és Franciaországban töltött 8 évet. Braun- schweigban segédi vizsgát tett s remekléséért a »Kunsttischler Meister «-i oklevelet nyerte. 1904-ben, édesapja halálakor, átvette a félszázados üzemet, melyet Pécs selső portálé- és templomberendező céggé fejlesztett. A keleti stílusok tanulmányozása végett 1 évet töltött Törökországban. Számos bel- és külföldi kitüntetések tulajdonosa . Keil Ferenc Kinder Pál, Munkácsy M.-u. 31. Pécsett 1890-ben született, itt szabadult fel 1907- ben. Végigküzdötte a világháborút, 1920- ban nőül vette Futó Máriát, 1925-ben önállósította magát. 1—2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület, Olvasókör és Kér. Nemz. Liga tagja. Klein Adolf, Kiss Emő-u. 40. Klein Ádám fiai, Makár-u. 18. Tel. 7—81. Az üzemet atyjuk alapította 1885-ben ; 1920-ban vették át a vezetést és a villanyerőre berendezett műhelyben 15 segédet és 7 tanoncot alkalmaznak. Az üzem 1888-ban aranyéremmel lett kitüntetve. Gyula, szül. 1893-ban, felszab. 1910-ben. A szakoszt. vál. tagja, a Baross Szöv., Kér. Nemzeti Liga és Iparos Olv. Kör tagja. Résztvett a háborúban 1915—1918-ig. Neje : Heinrich Margit. —- Rezső, szül. 1899-ben, felszab. 1914-ben. 1917—1918-ig vett részt a háborúban. Neje : Rosner Gizella. — János, szül. 1902-ben, keresk. érettségit tett ; a cég irodáját vezeti. Klein Béla, Deák-u. 3. Klein János, Zsolnay V.-u. 14. Szül. 1885-ben Kurdon, szab. 1901-ben. 1910- ben vette át édesapja negyedszázados üzemét, melyet géperejűre fejlesztett. Tagja a Polgári Kaszinónak. 1912-ben volt Prell Annával esküvője, ki úgy mint férje is, régi iparosfamilia gyermekei. Mint altiszt 24 hónapot harcolt a szerb és olasz frontokon. Klein János Klein Lajos, Zsolnay V.-u. 49. Üzemét 1902-ben alapította s azt 1 segéddel és 2 tanonccal folytatja. Az Iparos Olvasókör,
