A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
260 PESTSZENTLŐRINC Az ezidöszerint 428 tagot számláló pestszentlőrinci általános Ipartestület äz 1912. évben alakult meg. Elnöke Lincinger Tamás szobafestő- és mázolómester, a szakosztályok elnökei Nagy József ácsmester, Hödl Ferenc cipészmester, Bédy József sütömester, Szepessy Sándor mészárosmester, Hragyil János fodrászmester, Almássy Sándor vendéglős, Kiss Géza férfiszabómester, Mészáros Lajos kőmívesmester. Az Ipartestület jegyzője Tóth Kálmán közs. irodatiszt. A testület mellett az Iparos Dalkör és az Iparoskor fejleszti az iparostársadalom kulturális életét. Andreics József vendéglős, Üllői-út 177. Szül. 1874-ben. 1891-ben szabadult fel, 1908-ban önálló lett, jelenlegi üzemét 1926- ban vette át és nejével, Lebovits Mária Teréziával közösen vezeti ; 2 pincért, 1 konyhalányt alkalmaz. A budapesti és szent- lőrinci vendéglős Ipartestület tagja, a kispesti Ipartestület elölj, tagja. Jótékonysága közismert, 3 évet töltött a különböző frontokon, kétszer megsebesült ; kitüntetései : bronz vit. érem, K. cs.-kereszt ; felterjesztve a kisezüstre. Özv. Aulitzki Lajosné vendéglőtulajdo- nos, Üllői-út 107. Üzemét férje, ki a harctéren szerzett betegségében halt meg, alapította 1903-ban. Volt községi képviselő, a Vendéglősipartársulat volt választmányi tagja. Az üzem jelenleg 3 alkalmazottat foglalkoztat. Bédy József sütőmester, Állami-telep 11. Szül. 1883-ban. Felszabadult 1904-ben. 1911-ben önállósította magát, mai üzemét, melyet nejével, Szolgay Máriával együtt vezet, 1922-ben alapította ; 6 alkalmazottja van. Az Ipartestület elölj, tagja, az Iparos Dalkör tb. elnöke, a szentlőrinci Nemzeti Sport Egyesület alelnöke, a szakosztály elnökestb. 1914-től az oroszfronton harcolt. Birkó Kázmér cipészmester, Egresi-u. 14. Műhelyét 1926-ban alapította. A világháborúban az olasz fronton védte a hazát. Bogyó István kocsmatulajdonos, Baross- utca 12. Szül. : 1895-ben. 1912-ben szabadult fel a kádáriparban. 1927-ben vette át a »Jóbaráthoz« c. Rákóczi-úti pincét, melyet nejével, Varga Veronával vezet. Az Ipartestület és Iparos Kör tagja, a Temetkezési Egylet párt. tagja. Résztvett a világháborúban, egyszer súlyosan megsebesült. Borbás Sándor hentes- és mészáros,Üllői- út 23. Csics Vince hentes- és mészárosmester. Üllői-út 133. Szül. 1901-ben. Felszabadult 1918-ban. Iparát 6 évig mint segéd, egv és fél évig mint üzletvezető a köztisztviselőknél gyakorolta. Üzemét apósa alapította 1908-ban, tőle vette át és 1927 óta személyesen vezeti. Ipartestületi tag. Neje : Kri- zsán Teréz. .. Frank Ferenc borbélymester, Üllöi-u. 137. Szül. 1883-ban. 1899-ben szabadult fel. Ezután 1905-ig Budapest, Szentes stb. előkelő üzleteiben dolgozott, 1905-ben alapította üzemét, ahol fia Vilmos, 1 segéd és 1 tanonccal dolgozik. Az Ipartestületnél a bírói elnöki tisztet tölti be. Hancsár Máriát vette nőül. Gábrics Péter borbélymester. Főüzlet : Budapest, V., Visegrádi-u. 115, fióküzletek : Kispest, Üllői-út 148. sz., Pestszentlőrinc, Üllői-út 197. sz. Szül. 1890-ben. 1908-ban szabadult fel. 1914 óta önállóan űzi iparát, 2 segédet, 1 tanoncot alkalmaz. Az Ipar- testület életében intenzív szerepet vitt ; a szakosztály pénztárnoka volt, tagja a segéd- vizsg. bizottságnak. Neje : Urszu Mária. Grünbaum Samu, órás, ékszerész, Üllői- u. 139. Gyüry Endre parókakészítő, fodrász, Gyömrői-út 12. 1914-ben lett önálló, 1920- ban a Budapesti Fodrász Ipartestület hivatalos lapjának volt felelős szerkesztője, aki ipara fejlesztése terén nagy érdemeket szerzett. Wieni, müncheni, párisi szakiskolai oklevele van. Résztvett a világháborúban. Hausz Ádám cipész, Üllői-út 153. Hercsi Dezső szabó, Üllői-u. 145. Hődl Ferenc, cipészmester, Üllői-út 5. Üzemét 1920-ban alapította, melyben 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. A város szállítója. A cipészszakosztály elnöke. A világháború alatt súlyos belső sérülést szenvedett. Huszár János cipész, Üllői-u. 156. Juhász Imre borbélymester, Üllői-u. 153. Szül. 1900-ban. 1916-ban szabadult fel. 1928-ban alapította önálló üzemét, melyet 1 segéddel vezet. Az Ipartestület tagja, a Sz. F. C. sportegyes, párt tagja. Neje : Kucsora Stefánia résztvesz az üzlet irányításában. Kalina F. Károly vendéglős. Állami-telep 10. Szül. 1884-ben. 1900-ban szabadult fel. 1918 óta önálló, jelenlegi üzemét 1924-ben vette át és nejével, Potzner Máriával közösen vezeti ; 1 pincért alkalmaz. Az Ipar- testület előljárósági tagja, a Budapesti Vendéglős Ipartestület rendes tagja, a Szentlőrinci Egyházközség egyháztanácsosa stb. A háborúban az albán rajvonalban teljesített szolgálatot. Kiss Árpád kárpitos és díszítő, Baross-u. 5. Szül. 1880-ban. 1911 óta önállóan dolgozik, átlag 2 segéddel és 1 tanonccal. Áz Ipartestület és Iparos Kör vál. tagja. A világháborúban megkapta a kisezüst, bronz vitézségi érmeket és a K. cs.-k.-et. 3 gyermeke közül János kárpitostanonc.