A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
261 Kiss József vendéglős, Üllői-u. 23. Szül. 1886-ban. 1892-ben szabadult fel. 1927 óta vezeti mai üzemét nejével, Péter Szabó Etellel együtt. Az Ipartestület tagja, a kispesti vendéglős Ipartestület előljárósági tagja. A helyi Temetkezési Egylet tagja. 1914-ben bevonult, Przemyslinél 1915-ben orosz fogságba esett, 1 évet Szibériában töltött. Klein István cipészmster. Üllői-út 145. Kovács János kocsmatulajdonos, Üllői- út 159. Szül. 1869-ben. 1918-ig a gróf Károlyi uradalomban volt magtáros, 1927- ig saját birtokán gazdálkodott. 1927-ben vette át Bozó Józseftől kocsmáját, melyet nejével : Csikós Teréziával közösen vezet. Tagja az Ipartestületnek. Özv. Kozitzky Andrásné korcsmatulajd., Üllői-u. 164. Üzemét néhai férje alapította 1920-ban, aki az Ipartestület és a helyi Alt. Temetkezési Egyesület tagja volt ; önállósítása előtt a budapesti Áll. rendőrségnél szolgált. A korcsmát most özvegye, szül. Horváth Éva és János fia vezeti. Kozitzky János felszabadult autószerelő, résztvett a háborúban ; kitüntetései : III. oszt. vitéz- ségi és II. oszt. szerb érem, K. cs.-k. Kögler Lajos, Üllői-út 167. Szül. : 1902- ben. Gimn. érettségi után a csepeli Weiss Manfréd-gyárban praktizált, majd 3 évig Kunz Józsefnél végzett textil-szaktanulmányokat. Németországban egyetemet végzett. Villanyeröre berendezett mechanikai szövődéjét 1927-ben alapította, 7 alkalmazottja van. Lettky Mária, sütőiparosmester, Üllői-tit 31. Buják Mihály által alapított üzemét fél éve vezeti mint özvegy önállóan, melyben 3 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Lénárt István szabó, Henrik K.-u. 6. Linczinger Tamás festő- és mázolómester, festékkeresk., Üllői-út 29. Szül. 1868-ban. 1886-ban szabadult fel. Iparát 1906 óta önállóan folytatja ; műhelyét villanyerőre szerelte fel és 2 segédet és 4 tanoncot, melyek közül kettő fia : Vilmos és Nándor, foglalkoztat. Közérdekű tevékenységet fejtett ki, mint közs. elöljáró, ipartestületi elnök, iparosköri alelnök, a Dalárda társelnöke, a Háztul. Szöv. alelnöke stb. Résztvett a háborúban mint önkéntes. Neje : Gosztencsnig Jozefin. Loch János borbély, Üllői-út 141 a. Machotka János szabó, Üllői-út 123. Szül. 1861-ben. 1879-ben szabadult fel. 12 évig volt segéd, 1912-ben önállósította magát ; jelenlegi üzemét 1927-ben alapította, Ipartestületi tag. Konba Johannát vette nőül. Meskó László cipész, Bazár-sor, Mészáros János cipészmester, Liliom-u. 87. 1922 óta önállóan folytatja iparát saját üzletében. Tagja az Ipartestületnek. Oláh Dénes cipészmester, Állami-telep 119/1. Szül. : 1867-ben. Felszabadult 1887- ben. Saját műhelyében 1 tanoncot foglalkoztat. Az iparfejlesztés terén hervadhatatlan érdemeket szerzett. Munkájával megszerezte 1885-ben a bronz oklevelet, 1903- ban és 1905-ben elism. oklevelet és 1927-ben a díszoklevelet. Az Ipartestület tagja, a cipész-szakcsoport elnöke stb. 1915—1918- ig vett részt a világháborúban. Pozsgay Károly asztalosmester, Prónay Dezső-u. 2. Szül. 1885-ben. Felszabadult 1901-ben. Berlinben és Budapesten gyakorolta szaktudását. 1922-ben alapította műhelyét, ahol 6 segéddel és 1 tanonccal dolgozik. Több kultúrális egyesület tagja ; az Iparos Kör pénztárnoka. A szerb fronton harcolt, egyszer megsebesült. Neje : Kőhegyi Piroska. Stranbinger József, kőművesmester, Üllői-út 9. Üzemét 1912-ben alapította. Főbb munkái : a kispesti Flóra mozgószínház, a szentlörinci Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet székháza, stb. Az Ipartestület szám- vizsgálója, a kőmívesszakosztály alelnöke. 67 hónapig sínylődött orosz fogságban. Skiba Ferencné és nó'vére Reiff Rezsó'né női fodrászok Kispest, Üllői-út 119., Sár- kány-u. 52 és Pestszentlőrinc, Üllői-út 133. Reiff Rezsőné 1923-ban, Skiba Ferencné 1920-ban szabadult fel. Üzemeiket férjeikkel közösen alapították 1922, 1925 és 1926-ban. 10 állandó alkalmazottat foglalkoztatnak. Ipartestületi tagok ; jótékonyságuk közismert. Rothfischer Károly lakatos, Üllői-út 165. Schaffer Gárpár szíjgyártó, Üllői-út 171. Schmidt Lajos cipész, Üllői-út 159. Szabó András sütőmester, Üllői-út 161. Szül. : 1888-ban. Felszabadult 1907-ben. Gábris Péter 1922 óta önálló. Jelenlegi műhelyét 1928- ban alapította, kézigépekkel felszerelte,
