A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
Hartl József órás- és ékszerészmester, Deák Ferenc-u. 54. Ipartestületi tag stb. Szül. 1899-ben Felsőbogár dón. Felszabadult 1920-ban. Görög-, Olasz- és Francia- országban dolgozott, majd 1926-ban önállósította magát. Neje : Egri Piroska. Ifj. Herczog Károly asztalosmester, We- kerle-u. 6. Hochstädter Jenő könyvkötőmester. Horváth József cipészmester, Deák F.- utca 18. Szül. Gércén. 32 éve önálló. 1 tanoncot és fiát foglalkoztat ja. A világháborúban részt vett. Neje : Szijj Erzsébet. Janoki János asztalosmester, Deák F.- utca 40. Károly János hentes- és mészárosmester, Szt. István-tér. Ipartestületi tag. Tagja és támogatója az összes helyi egyesületeknek. Szül. 1879-ben Ercsin. Budapesten szabadult fel. 1903 óta önálló és 2 segédet foglalkoztat. Részt vett a világháborúban. Neje : Bleicher Anna. Kiébert Péter asztalosmester, Wekerle- utca 18. Kronsácz Sándor asztalosmester, Kertész Sándor-u. 5. Kutér József borbélymester, Szent Imre- tér. Láng István sütőmester. Lukács Gyula szücsmester Manuci János kovácsmester, Deák F.-u. 9. Mayer Adolf lakatosmester, Szt. Imre-tér. Müller Antal vízvezetékszerelő és bádogosmester. Szül. 1857-ben Móron, Székes- fehérváron szabadult fel, majd mint segéd dolgozott külföldön és az Egyesült Államokban. 1880-ban önállósította magát és a város iparostekmtélyeinek egyike. Námer Ferenc cipészmester, Wekerle Sándor-u. 30. Neu Ignác férfiszabómester, Iskola-u. 410. Perczel Erzsébet nőiszabó, Vértessi Sándor-u. Pisch János kocsifényező- és kárpitos- mester, Deák F.-u. 9. Polovitzer János borbély mester, Wekerle- utca 55. Szül. 1902-ben helyben, tanulóéveit szintén itt töltötte, felszabadult 1917-ben és mint segéd is itt működött, míg 1927-ben önállósította magát. Répási Imre kalaposmester, Deák F.-u. 4. Ipartestületi vál. tag, az Iparoskor tagja. Szül. 1888-ban Móron. Édesapjánál tanult és ott is szabadult fel. 1920-ban önállósította magát. A világháborúban bevonulásától leszereléséig frontszolgálatot teljesített. Neje Onody Margit. RÖpper Jánqs bádogosmester. Schiller Bernát bádogosmester, Wekerle Sándor-u. 3. Schmidt János kéményseprőmester. Schnaubl Antal fényképész- és szabómester, Lovarda-u. 14. Szül. 1885-ben Móron, pályáját mint szabó kezdi, de magánszorgalomból megtanulja a fényképészetet, úgy hogy később Pestre jött és egy szaktánfolyam elvégzése után képesítést nyer mint fényképész is. Neje: Brötieh Mária. Somogyi István cipészmester. Stolzenberger Ferenc fodrászmester, Wekerle S.-u. 1. Szül. 1893-ban Budapesten, iskoláit és tanoncéveit Móron végezte, 1907- ben szabadult fel. Szaktudása fejlesztése céljából járt az ország több városában, többek közt Pesten és külföldön is. A háborúból visszatérve, önállósította magát. Neje : Steier Mária. Strobl Márton szíj gyártó-nyergesmester, Wekerle-u. Ipartestület tagja. 1896-ban Móron született és 1913-ban felszabadult. Külföldön végzett tanulmányai után 1927- ben ánállósí tóttá magát. 1 tanoncot foglalkoztat. Küzdött a hazáért 1917—1918-iu, K. cs.-k.-je van. Szántó József géplakatosmester, Deák Ferenc-u. 24. Az Ipartestület elnöke, a Polgári Olvasó Kör alelnöke, hitközségi elöljáró, tűzoltóparancsnok stb. 1875-ben Étén született, 1891-ben felszabadult, majd Trieszt, Fiume stb. városokban dolgozott. 1915—1917-ig résztvett a világháborúban, de akkor a község kérelmére felmentették a hadiszolgálat alól. 1923-ban választották meg elnökké, mely tisztséget azóta viseli. Üzemében 2 tanoncot, 1 segédet foglalkoztat. Neje : Kozma Franciska. Tóth György kovácsmester, Wekerle-u. 3. Az Ipartestület volt alelnöke, de jelenleg is aktiv részt vesz a vezetésben. Szül. 1888- ban, felszabadult 1907-ben. 1912-ben önállósította magát. Üzemében 1 segédet, 1 tanoncot foglalkoztat. 1915-ben orosz hadifogságba esett, honnan 1918-ban szabadult meg. Neje : Schmidt Julianna. Turiák Alajos vendéglős, Vértesi S.-u. 24. Turiák Ferenc mészáros-hentesmester. Ifj. Wurdits József lakatosmester. Özv. Wurdits Józsefné sütőmester, Wekerle-u. 2. Férje az Ipartestületnek 30 évig volt elnöke. Az ő nevéhez fűződik a Székház alapítása. 1907-ben a sütökiállításon bronz- és 1922-ben a szőlészeti és borászati kiállításon ugyancsak bronzéremmel lett kitüntetve. A céget 1860-ban Wurdits Mihály alapította,majd 1888-ban Wurdits József vette át, annak halála után, 1927-töl pedig özvegye vezeti. Zinsheim Jakab mészárosmester. Deák F.- utca 2. NAGYALÁSONY Barcza Géza bércséplö. Mészáros Gábor csizmadia- és cipész- mester. Pápán segédeskedett. 1919-ben alapította üzletét, 1924 óta ipartestületi tag. 1 segédje és 1 tanonca van. Egyet már felszabadított. A világháború front-
