A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

jain 8 hónapig küzdött, 23 hónapig volt fogságban.

Molnár Dénes vendéglős, hentes- és mészáros. Pápán, Győrött és Pozsonyban szerzett gyakorlat után 1919-ben lett önálló mester. 1924 óta az Ipartestület tagja. 32 hónapig volt az orosz fronton, ahol megsebesült.

NAGYCENK

Gasch Lajos sütőmester, Soproni-u. Szül.

1887-ben Sopronban, felszab. 1904-ben. Mint segéd Sopronban és Wienben dolgozott. 1919-ben lett önálló. Neje : Welledits Anna.

Ifj. Pánász József férfi-és egyenruhaszabó, Gyár-u. 109. Szül. Nagycenkien 1886-ban, felszab. 1902-ben Sopronban. 1910-ben önállósította magát. 1 segéddel és 2 tanonccal dolgozik. A világháborúban nagyezüst, bronz vitézségi érmet, K. cs.-k. és sebesülési érem kitüntetést kapott. Neje: Varga Mária.

Petrovics Ferenc mi- és nőicipészmester, Gyár-u. Szül. Szombathelyen 1905-ben, felszab. ugyanott 1923-ban és 1928-ban lett önálló.

Rokop József asztalosmester, Soproni-u.

Szeniczei Kálmán épület- és géplakatos- mester, Soproni-u. Szül. 1904-ben, felszab.

1920-ban, mint segéd Hatvan, Nagycenk, Sopronban és Budapesten, mint gépkocsivezető Sopron. Dénesfa és Csornán dolgozott. 1928-ban lett önálló.

Wessely Rajmund szíjgyártó- és nyergesmester, Gyár-u. Szül. 1878-ban Nagycen- ken, felszab. 1895-ben. 1903-ban alapította

Wessely Haj mund

üzemét. Az Iparos Kör elnöke, községi elöljáró, Iskolaszéki tag. az Iparosdalárda elnöke. Neje : Rózsás Mária.

NAGYCSÁKÁNY

Keszti Sándor épület- és bútorasztalos, Fő-u. Iparát 1911 óta gyakorolja. Mint segéd Budapesten, Körmenden. Bögötén és Nagycsákányban dolgozott. 1926-ban önállósította magát. 1 tanoncot tart. A világháborúban a román, olasz és francia fronton harcolt. K. cs.- k.-je van.

NAGYDOROG *

Bótay Mihály hentes- és mészárosmester, vendéglő- és szállótulajdonos. Piac-tér. A szekszárdi Ipartestületnek, az Iparos Körnek, Polgári Körnek és Nagy dorogi Sport Egyesületnek tagja. A helybeli üzemét 1928-ban alapította. 2 alkalmazottat és 1 tanoncot foglalkoztat. w*

Jánosa Lajos pékmester- és szikvízgyá- ros. A péküzemet 1888-ban, a szikvízgyá- rat 1904-ben atyja alapította. 1 alkalmazottat és 2 tanoncot foglalkoztat. Az Iparos Kör könyvtárosa és a Tolna vm. ip. szövetség körzeti alelnöke. A világháborúban részt vett.

Németh József kocsmáros. Az üzem

1888-ban lett alapítva. 1912. évtől önállóan vezeti. 1 alkalmazottat foglalkoztat. Az Iparos Körnek tagja. A világháborúban a szerb és orosz frontokon harcolt.

Rákóczy János szabómester. Az Iparos Kör alelnöke, a Polgári Kör tagja. 1896- ban önállósította magát. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. A világháborúban a román fronton harcolt.

Tancsa József szabómester, Fő-u. 416. Budapesten és Kölesden szerzett gyakorlattal 1921-ben önállósította magát. 1 segédet és tanoncot foglalkoztat. Az Iparos Körnek a tagja.

Tornán József cipészmester, Fő-u. 444. Az Iparos Kör elnöke, a Tolna vm. ip. szöv. helyi fiókjának elnöke, a nagyváradi Ipar- testületnek 5 éven át volt elnöke. Az üzemét

1904-ben alapította. 2 segédet és 3 tanoncot foglalkoztat. A világháborúban részt- vett.

NAGYHARSÁNY

Albert Ferenc cipészmester. Szül. 1901- ben. Felszabadult 1914-ben, ezután helyben, apósánál működött mint segéd. Műhelyét 1926-ban létesítette s azóta önállóan dolgozik. Köröm Irmát vette nőül.

Asztalos Gyula cipész.

Bändel György kovács.

Gerlach György vizsg. gépész- és lakatosmester. 1901 óta, mint felszabadult segéd Bécsben, Badenben, Budapesten, Szabadkán, Dunaszerdahelyen tanulmányozta iparát. 1908-ban önállósította magát és azóta saját üzemében dolgozik. 16 hónapig az orosz fronton védte a hazát. Özvegy. Fia : Dezső.

Köröm Mátyás cipészmester. 1874-ben született, felszabadult 1890-ben. Atyjánál dolgozott segédkorában. 1898 óta önálló mester. 1914—1918-ig részt vett a haza védelmezésében. Neje : Csáki Erzsébet.

Kurucz András szíjgyártó- és nyergesmester. A Polgári Kör tagja. Szül. 1885- ben. 1901-ben felszabadult. Segédként Siklóson, Pápán, Kecskeméten, Dunaföldvá-