A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
233 Vig András csizmadiamester, Árpád-u. 2. Szabadult helyben 1909-ben. Tíz évig segéd volt Nagykörösön, Győrön, Sopronban és Komáromban. Önálló üzeme 1919 óta van. 2 segédet és 1 tanoncot tart. Az Ipartestület elöljárója. A háborúban részt- vett és az orosz fronton megsebesült. Neje Dudás Margit, 2 gyermekük van. Wraszcsil Sándor szabómester. Zlinszky Ferenc szabómester, Verbőczy- u. 23. Született 1902-ben helyben, felszabadult 1920-ban, atyjánál tanult. Mint segéd is az apai házban dolgozott. A »Ruhakonfekció« részére szállít kincstári munkát. Önálló üzeme 1927 óta áll fenn. Nőtlen. Zóni István fodrászmester, Kossuth L.-u. 73. Előbb 1901-^-1905-ig Szt.-Tamáson (Bácsbodrog m.) volt önálló üzlete. A jelenlegi 1905 óta áll fenn. Átlag 2 segédet és 2 tanoncot tart. Szabadult Apatinban 1894- ben. Azután 3 évig mint segéd Monoron dolgozott. Neje: szül. Stockinger Mária, 7 gyermekük van. A háború alatt végig az olasz fronton volt. Az Ipartestület alelnöke. A vizsgáztató bizottság tagja. Az Iparos Kör választmányi tagja. Zóni István Zwiki Lajos épület-, bútorasztalos és temetkezési vállalkozó, Kossuth-u. 98. Nevezetesebb munkái : a vasadi papiak, a Vadászkastély, a mozgószínház, stb. asztalosmunkái. Sírkőraktára is van. Önálló üzeme 1920 óta áll fenn. Az Ipartestület szak. bizottságának tagja. Járásbírósági szakértő. Több ipari kiállításon részesült kitüntetésben. Átlag 4 segédet és 4 tanoncot foglalkoztat. Született 1879-ben Gombán. ö építette az evangélikus egyház gyönyörű oltárát. * Zsolnay Sándor cipészmester. MÓR Arany István sütőmester, Kossuth-u. 6. Ipartestületi elöljáró, Fehérm. ipari alakulatok ellenőre. Szül. 1887-ben Gelsén. Az ország több helyén működött mint segéd, míg végül 1911-ben Móron önállósította magát. Neje : Kern Teréz. Aman József kefekötőmester, Deák F.- utca 32. Apolczer Antal szíjgyártó- és nyergesmester, Kisfaludy-u. 12. Ipartestületi elöljáró és még több egyesületnek tagja, melyek vezetésében intenziv részt vesz. Szül. 1876-ban helyben és 1893-ban szabadult fel u. o. Felszabadulása után tanulmányi vándorútra kelt, így volt Budapesten, Komáromban, Bécsben stb. és 1901-ben önállósította magát. Neje: Kutér Cecilia. Balogh Ferenc mészárosmester, Wekerle- utca 34. Szül. 1895-ben helyben. 1914-ben Balogh Ferenc szabadult fel u. o. és 1919-ben önállósította magát. Állandóan 2 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. 1916—1918-ig résztvett a vüágháborúban, majd 1920-ban bevonult a Nemzeti Hadseregbe is. Neje: Frei Julianna. Berghold Miklós épület- és bútorasztalosmester, Erzsébet-tér. Szül. 1892-ben. Felszabadult Újpesten és mint segéd" 7 évig dolgozott Pesten, majd saját erejéből 1924- ben önállósította magát. 1 segéddel dolgozik. A világháborúban részt vett. Neje: Wundek Teréz. Braun Jakab géplakatosmester, Kossuth - utca 28. Breznovics József cipészmester, Kossuth- utca. Egri Vilmos szabómester, Deák F.-u. 1. Förhécz József borbély- és fodrászmester, Wekerle Sándor-u. Egyike azon iparosainknak, ki saját szorgalma és tudása erejéből lett önnállóvá. Szül. 1907-ben, tanoncéveit Mórott végezte, majd 1928. évben önállósította magát. Frank Ignác ipartestületi főjegyző. Szül. 1876-ban, középiskolái tanulmányait helyben végezte. 1897-ben lépett a közigazgatási pályára, 1911-ben hívták meg az Ipartestület vezető jegyzőjének, amelyet azóta megszakítás nélkül tölt be. Lelkes és odaadó híve minden oly mozgalomnak, mely az iparosság javát szolgálja. Neje: Förhétz Erzsébet. Geiger József épület- és műbútorasztalos- mester. Szül. Bodajkon és ugyanott szabadult fel. 1922-ben haját erejéből önállósította magát. A háborúban elejétől végig résztvett és többszörösen lett kitüntetve., u. m. bronz Ferenc József ér., Károly bronz é., K. cs.-k. Neje: Skrmár Anna. L ■
