A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
146 iparos, a többi kereskedő. A vezetőség tagjai : Soós Antal elnök, Ossik Sándor al- elnök, Farkas József pénztáros, Raffay Ferenc jegyző, Kéri Lajos, Papp Károly, Tóth Sándor számvizsgálók. A testület többi előljárósági tagjai : Bordás János, Bobák Emánuel, Cselkó Béla, Csőkör Ferenc, Fehér József, Faragó Antal, Faragó Ferenc, Fekete Ferenc, Füleki István, Fleischhakker Péter, Móczár Albert, Makkos Béla, Oláh János, Papp András, Soós P. Pál, Sándor Béla, Töröcsik Andor. Csáky Béla vendéglős és szállodás, tanult fodrászmester, aki mesterségét 24 éven át folytatta, de 1926-ban betegsége miatt szakmáját abba kellett hagynia s azóta a »Csörsz Vezér«-szálloda bérlője. Köztiszteletben és közszeretetben álló, puritán- jelemű iparos, az Ipartestület egyik megalapítója, a Nemzeti Hitelintézet fiókjának ig. tagja, a közs. képv. testület v. tagja. Az Ipartestületnek 1919—1926-ig elnöke. Iparostársai elismerő okirattal és emléktárggyal tüntették ki. Iskolaszéki és felügyelő bizottsági tag, elnöke az ipartestületi dalárdának, a Tornaklubnak, a debreceni Iparkamara 1. tagja, az IPOSz v. elöljárói tagja. Cselkó Béla úri- és nőicipész, szül. Jász- árokszálláson 1893-ban. Saját üzeme és üzlete van, amit 1920-ban alapított, előzőleg Budapesten a Wolfner-gyárban mint segéd dolgozott. Az Ipartestületnek és a Mestervizsg. bizottságnak tagja. Faragó Antal kép. kőművesmester. Szül. Jászárokszálláson, ott is tanulta iparát, 1894-ben lett segéd és 15 éven át részben Budapesten, részben az ország nagy városaiban képezte ki magát és 1907-ben Budapesten az Államépítészeti hivataltól nyerte el képesítését. Négy és fél évet töltött a háborúban az orosz és az olasz fronton. 1923 óta elöljáró tagja az Ipartestületnek. Üzemében 4 segéd és 1 tanonc dolgozik. Faragó Antal. Szül. Jászárokszálláson 1879-ben. Gőzmalomtulajdonos. Tanulmányait Jászberényben végezte, ami után a Faragó-család által 1780-ban alapított gőzmalomban működött. A malom 1910- ben Faragó Antal birtokába ment át. A malom vegyestípusú, 150 lóerős gépüzeme naponta 21/2 vágón keresk. és 31/2 vágón vámőrleményt teljesít. Átlag 8—9 munkást foglalkoztat. Igazgatója a Jászárokszállási Takarékpénztárnak, tagja a közs. képv.- testüíetnek és ig. tagja a Hangyának. Farkas Béla szíjgyártó és kárpitos. Szül. Jászárokszálláson 1897. Szülővárosában tanulta szakmáját, mint segéd előbb Aszódon dolgozott, majd háború alatt az újpesti Wolfner-féle gyárban. A háború után, 1919-ben alapította mostani műhelyét. A háború alatt 8 hónapig mint I. o. matróz Pólába szolgált a haditengerészetnél. Farkas József cipészmester. 1874-ben Jászárokszálláson született. 1897-ben önállósította magát. Az Ipartestületnek 11 éve pénztárosa, testületi előljárósági és községi képv.-testületi tag. A Tanoncvizsg. bizottság elnöke. Tagja a Kaszinónak és a Kereskedelmi Csarnoknak. A Gyöngyösi Takarékpénztár helyi fiókjának felügy. biz. tagja. A háborúban a leszerelésig 42 hónapon át teljesített különböző frontokon szolgálatot. Ficzek Lipót kovácsmester. Füleki István borbélymester. Kaszab József férfiszabómester, Jászárokszálláson 1897-ben született és miután ott felszabadult, mint segéd Budapesten, Egerben dolgozott és 1922-ben önálló műhelyt alapított, melyben 2 segéddel és 1 tanonccal német szabóságot folytat. Az Ipartestület vigalmi bizottságának agilis tagja s a dalárda jegyzője. A debreceni kereskedelmi és iparkamara kitüntető éremmel ismerte el szakmai jelességét. A háborúban 1917-től a leszerelésig szolgált s 3 hónapig volt az orosz fronton. Kéri Lajos csizmadiamester. Makkos Béla hentes- és mészárosmester. Móczár Albert Béla esztergályos, bútor- asztalos, temetkezési vállalkozó. Jászárokszálláson szül. 1879-ben és Gyöngyösön tanulta mesterségét, ahol 1896-ban szabadult. 1903-ban szülővárosában műhelyt alapított, ahol 8 segéddel és 5 tanonccal jobbkivitelü mübútorüzeme működik. Előljárósági tagja az Ipartestületnek, tagja a tanoncvizsg. bizottságnak, a Famunkások Szövetségének és vezetője a M. O. Ny. és Rokkantegylet helybeli csoportjának. Oláh János férfiruha-szabómester. Ifj. Ossik Sándor csizmadimester. 1887-ben született Jászárokszálláson, ahol kitanulta a lábbelikészítést. Szabadulása után bejárta Magyarország sok városát, míg 1911- ben szülővárosában cipőüzemet alapított, melyben 3—4 segéddel és tanonccal készít lábbelit. Az Ipartestületnek 1927 óta al- elnöke, a csíz. tanoncvizsg. bizottság elnöke, a Szakosztály elnöke. Pártoló tagja a Dalárdának. Munkáiért nagy ezüstérem kitüntetést nyert a szolnoki kiállításon. A háború elejétől az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített ; a gépfegyverosztagnál megsebesült s megkapta a szóig, érdemkeresztet. Papp Károly cukrászmester. Szül. Jászárokszálláson 1893-ban. Iparát Gyöngyösön tanulta ; ott szabadult 1909-ben és nyolc évi segédkedés után otthon cukrászmühelyt alapított. Az Ipartestület társadalmi életének egyik jelentékeny irányítója, ügyv. elnöke a Dalkörnek, elnöke az Ipartestület vigalmi bizottságának.
