A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
147 Pléh János géplakatos, mérlegkészítő. Soós Antal szabómester, az Ipartestület elnöke, 1881-ben született Árokszálláson. Mesterségét Gyöngyösön tanulta, majd mint, segéd több városban képezte magát tovább. 1907-ben szülővárosában megalapította üzemét, melyben két segédet és két tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestületben három éven át volt számvizsgáló, 1926 óta pedig elnök. Elnöksége alatt létesült a Testület székháza. Az iparostanonciskola felügyelő bizotts. tagja, a tanoncvizsgáz- tató bizottság szabószakosztályának volt elnöke, a községi képv.-test. v. tagja és a Megyei Kath. Szöv. szervezőbizottságának tagja. Surányi Alajos malomtulajdonos. Szabó Emánuel kalaposmester. Szül. 1872-ben Jászárokszálláson, ahol az atyja által 1872-ben alapított üzletben tanulta a mesterségét; 1915-ben átvette a vezetést, mint önálló mester a régi iparoskörnek pénztárnoka, vál. tagja és könyvtárosa volt. Az Ipartestületnek pedig elölj, tagja. A tanoncvizsgáztató bizotts. tagja, az iparostanonciskola felügyelőbizottsági, a Gyöngyösi Takarékpénztár fiókjának pedig ig. tagja. Szabó János villanyszerelő, 1894-ben szül. Jászárokszálláson. Mesterségét Budapesten tanulta, ahol 1912-ben szabadult. Tizenkét évi gyakorlat után szülővárosában önállósította magát. Az Ipartestületben mint műkedvelő buzgólkodik és sikeresen szolgálja a társadalmi életet. A háborúban a 29. honv. gy.-ezredben szolgált, orosz hadifogságba esett s onnan csak 1918 augusztusában szabadult. Szlepka Géza géplakatosmester, oki. gépész. Szül. Jászárokszálláson 1890-ben. Iparát apjánál, Jánosnál tanulta, aki üzemét 1882-ben alapította. Miután 1906-ban apjánál szabadult. Mint segéd Budapesten a Herczeg és Horváth-gyárban, majd a Fuchs-mérleggyárban dolgozott. A háború után, 1920-ban átvette apja műhelyét. Tagja a vizsgabizottságnak, a Dalkörnek és a Tüzoltótestületnek. Vajtahovszky Ferenc asztalosmester, 1875- ben Pásztón született ; ott tanulta mesterségét is, az 1893-ban történt szabadulása után két évig dolgozott az ország nagyobb városaiban s már 1905-ben műhelyt alapított, majd temetkezési vállalatot is létesített. Az Ipartestületnek 15 éven át volt előljárósági tagja, hosszabb ideig könyvtárosa, a segédvizsg. bizottság elnöke, az Iparos Otthonnak huzamosan elnöke. Tagja volt a községi képv.-test.-nek, a Hangyának ig. tagja, a Gyöngyösi Takarékpénztár fiókjának és a helybeli banknak vál. tagja. Az áll. polg. fiúiskola iskolaszéki tagja. Az Ipartestület és a Dalkör egyik alapítója, utóbbinak éveken át elnöke. JÁSZBERÉNY Ahel Károly kovácsmester, Szentlélek- utca 21. Jászberény város ártézi kutak, a városi vágóhíd gőzkazán kezelésére szerződéses kovács. Üzemét 1923 óta önállóan vezeti, 1—2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az ipartestület előljárósági tagja, a szakosztály elnöke, a mestervizsgáztató bizottság tagja, a tanoncvizsgáztató bizottság elnöke.' Barta József szobafestő- és mázolómester, Bérkocsis-u. 17. Üzemét 1914-ben alapította, 2 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. A szakosztály alelnöke, mester- és tanonc- vizsgázó bizottság elnöke és ezenkívül még számos egyesületnek tagja. A világháborúban a 29. h. gyezred kötelékében vett részt. Baráth István kerékgyártó-mester. Baráth Antal mézeskalácsos- és cukrász- mester. Baráth József hentesmester, Gyöngyösi- u. 22. Iparát Gyöngyösön tanulta, 1914-ben szabadult. Mint segéd Budapesten, Gyöngyösön és Jászberényben dolgozott. 1921- ben alapította üzemét, 1 tanoncot foglalkoztat. A világháborúban a román és olasz frontokon harcolt. Ezüst, bronz és a K. cs.-k. tulajdonosa. Biró F. Lajos építőmester, Szentpál-u. 2. íizenhat ref. templom építését önállóan végezte, ezenkívül számos köz- és magánépület dicséri benne a szakembert. 1925-ben aranyéremmel és díszoklevéllel kitüntetve. Az Ipartestületnek 12 évig előljárósági tagja, majd alelnöke, 1927-ben elnöke, ezenkívül még számos ipari egyesületnek tagja. A világháborút, mint a 29. h. gye. hadapród jelölt je küzdötte végig. Boré Takács István géplakatosmester, Balaton-u. 37. Üzemét 1926-ban alapította, 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat, 3 HP benzinmotor van üzemében az esztergapad és fúrógép hajtására. Bozsik Pál kádármester, Rozsdás-u. 4. Szakismeretének bővítésére Magyarország nagyobb városaiban, majd Németországiján dolgozott. 1896-ban alapította üzemét, 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület alelnöke volt, 1910 óta elöljáró tagja, ezenkívül még számos ipari egyesületnek tagja. Braun Ignác bádogosmester, II., Bajnokutca 1. Jászszentandrás templomtornyán a bádogosmunkákat ő készítette, ezenkívül még számos templom és középület bádogosmunkái dicsérik benne a mestert. Üzemét 1906-ban alapította, 1 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestületnél a .szakcsoport elnöke. 1925-ben aranyéremmel és díszoklevéllel kitüntetve. Buga János csizmadiamester, Honvéd-u. 33. Üzemét 1908-ban alapította, 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az elöljáróság 10*
