A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

102 pénztárnoka. A Kör igazgatója, községi képviselő. A háborúban mint őrmester szóig, érdemkereszt és K. cs.-k. kitüntetést kapott. Neje szül. Filus Rozália. Osztermayer János lábbeli készítőmester. 979. h.-sz. Apja házában szabadult 1918-ban mint segéd is nála dolgozott amíg 1927-ben át nem vette az üzletet édesapjától, aki azt 1901-ben alapította. Apja id. O. István született 1869-ben és 1886-ban szabadult fel, neje szül. Varga Magdolna, János fiuk még nőtlen. Pintér Lajos fodrászmester, Fő-u. Szül. 1892-ben helyben és itt szabadult fel 1909- ben. Mint segéd sokfelé járt és dolgozott, amíg 1919-ben megalapította jelenlegi üze­mét, amelyben 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület elöljárója, a róm. kath. egyház tanácstagja, a Tanonc­iskola felügyelőbizottsági tagja, az Olvasó Kör vál. tagja. 1915-ben vonult be és 1916- ban orosz fogságba került. Bronz v. é., se­besülési érem és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje szül Szojsz Mária. Salamon Lázár asztalosmester 887. h.- szám. Szül. 1887-ben Mint segéd Bécsben, Berlinben, Münchenben és Stuttgartban 10 évig dolgozott. Jelenlegi üzeme 1914 óta áll fenn. 2 segédet és 2 tanoncot tart. Az állami polg. iskola belső berendezését ő ké­szítette. Az Ipartestület elöljárója. Egy­házi elöljáró. Az Olvasó Kör vál. tagja. 40 hónapot töltött a rajvonalban és kisezüst, bronz v. é., szóig, vaskereszt és K. cs.-k. kitüntetésben részesült. Résztvett Szege­den a Nemzeti Hadsereg szervezésében. Neje szül. Niesel Ilona. Stern Netti nőiszabómester 1268. h.-számi Jelenlegi önálló üzeme 1908 óta áll fenn. Ugyanabban az évben szabadult fel. Nő­vére műhelyét vette át. 3 tanulót tart. Született 1880-ban és női felsőruha készí­tésével szerzett jó nevet magának. Hatvani Szabó István kéményseprőmes­ter, Városház-u. Szül. 1892-ben és 1907-ben felszabadult. Mint segéd sokfelé dolgozott, amíg 1926-ban mint vizsgázott mester özv. Kovács Mihályné felelős üzletvezetője lett. Egy segédet és egy tanoncot foglalkoztat. Három község képezi a körletét. Az Ipar­testület jegyzője, az Olvasó Körnek szin­tén. A szerb és olasz fronton harcolt és meg­sebesült. Kisezüst vitézségi érme és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje szül. Kovács Eszter. If j. Szajsz Mihály bognár- és kádármester, Fö-u. 464. h.-sz. Szül. 1893-ban és atyjánál szabadult 1890-ben és mint segéd is nála dolgozott. Édesapja 1876-ban alapította az üzemet és tőle 1918-ban vette át. 1 segédet és 1 tanoncot tart. 3 HP. géperővel felszerelve. Az Ipartestület elöljárója, a vizsg. bizottság és békéltetőbizottság tagja. Neje szül. Molnár Rozália. Taba János sütőmester 1232. házszám. Üzemét Monori Sándortól vette 1912-ben. Született 1882-ben és 1911-ben szabadult fel. A Pékségnél szolgált, a 38. gyalogezred­nél és 3y2 évig volt az olasz fronton. Neje szül. Schön Krisztina. Tóth Abonyi Balázs szíjgyártómester. Vas-u. 1. Született 1900-ban K.-K.-Hala­son és itt szabadult fel 1915-ben. Mint segéd, többfelé dolgozott és időközben szülőföldjén önállóan is dolgozott. A Polgári Egyesület tagja, a Szakosztály elnöke volt. A 13-ik közös tűzérezrednél szolgált. A m. kir. pénzügyminisztérium állandó szállí­tója. A díszmagyar sallangok szakszerű készítője. Városi Gyula, Fő-u. 481. hentes- és mé­szárosmester. DUNASZEKCSŐ Auth Gáspár képesített kőművesmester. Született 1900-ban és szabadult 1916-ban. Mint segéd Budapesten dolgozott. Húszon - hét éves korában már önálló mester volt, amikor is 1922-ben megalapította jelenlegi üzemét, amelyben 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület tagja. Csak 1918-ban vonult be a háborúba. Feltzner János hentesmester és szikvíz- gyáros. Szül. 1881-ben, felszabadult 1902- ben, mint segéd is édesatyjánál dolgozott, aki sütőmester volt. Jelenlegi szakmáját 19 éves korában kezdte és 1907 óta áll fenn jelenlegi üzeme, amelyet nejével, szül. Huicz Máriával fejlesztett naggyá. Házat, szőlőt szereztek és 1925-ben megalapítot­ták a szikvízgyárat. Az Ipartestület elöl­járója. Az Olvasókör, a 48-as Kör stb. alapító tagja. 1914—1918-ig szolgált a háború alatt és katonai érdemkereszt ki­tüntetése van. Fischer János kép. épület- és bútoraszta­losmester. Az üzemet néhai Fischer József alapította, akitől 1919-ben vette át. Szül. 1889-ben. Iparát az édesapjánál tanulta ; szabadult 1906-ban. A budapesti faipari szakiskolát végezte kiváló eredménnyel. Háza, földje, szőlője van. Az Ipartestület alelnöke, községi képv., a Tüzoltóegyesület ügyv. parancsnoka. Az összes egyesületek és körök vezetőtagja. Az Iparostanonc- iskola felügyelőbizotts. tagja. A háború mint tényleges őrmestert érte. Koronás vas érdemkereszt a vitézségi érem szalagján, ezüst érdemkereszt a Vöröskereszttől kitün­tetésben részesült. Neje : Dimics Mária. Heim József hentes és vendéglős. Szül. 1878-ban és szab. 1896-ban, majd 4 évig mint segéd Budapesten, Székes- fehérváron stb. iparkodott gyakorlatot sze­rezni, azután pedig visszatért, üzemét 1904 óta önállóan vezeti. Saját szerzésű háza van. Mint virilista, községi képviselő. Több

Next

/
Thumbnails
Contents