A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

103 kör és egyesület tagja. Neje : szül. Kova- csovics Oktavia. Hermann István takácsmester. Született 1869-ban és 1886-ban szabadult fel a céh­rendszer vége felé. Mint segéd helyben dol­gozott 5 évig, amíg 1892-ben nőül vette Maár Évát és megalapította jelenlegi ön­álló üzemét. Az Ipartestület ellenőre. Az 52. gy.-ezrednél szolgálta végig a háborút és 7 hónapig volt az olasz fronton. Knopf Sándor sütőmester. Önálló üzeme 1907 óta áll fenn. Született 1880-ban, fel­szabadult 1898-ban. Mint segéd végig Mo­hácson dolgozott. Az 52. gy -ezrednél szol­gált a háború alatt és az olasz harctéren küzdött. Neje : Pintér Anna. Komanidovics Milán szabómester. Szül. 1884-ben és 1901-ben felszabadult. Mint segéd Mohácson, Újvidéken és helyben dol­gozott, ahol 1906-ban megalapította a jelen­legi önállóságát. Egy segédet foglalkoztat. Van saját szerzeményű háza. 1914-ben a szerb fronton fogságba került, ahonnan csak 1918-ban tért haza. Neje : szül. Bebics Anna. Kupferschmied Antal kerékgyártómester. i Született 1872-ben és 1884-ben szabadult fel. Mint segéd Budapesten, Makón, Aradon, Nagy becskereken, Linz, Bécs és Salzburg­ban stb. fejlesztette szakismereteit, amíg 1896-ban megalapította önálló üzemét. Háza és 13 hold földje van, ami saját és felesége szerzeménye. Az Ipartestület elöl­járója, az Iparos Kör volt elnöke és jelenleg vál. tagja stb. 1914—1916-ig szolgált a háború alatt. Neje : szül. Berger Éva. Maár Pál kép. kőművesmester Szüle­tett 1884-ben és 1903-ban szabadult fel. Mint segéd Belgrád és Budapest, Be- léstyén a báró Guttmann-uradalomnál stb. 1913-ban nyerte el kőművesképesítését és azóta önálló. A vendéglőt felesége vezeti, szül. Hess Erzsébet. A helybeli templomot dédatyja építette. A háborúban résztvett, 4-szer sebesült, fej-, kar-, láb- és nyaklövést kapott, 75%-os rokkant. Mozsgay István sütőmester, született 1878-ban Szigetváron és itt szabadult 1894. Mint segéd Budapesten, Vácon és Illává dolgozott, ahol az állami fogház sütőmes­tere volt. Jelenlegi üzeme 1924 óta áll fenn. Egy HP villanymotorral van felszerelve. Ipartestület vál. tagja, a 48-as Kör, a Polg. Kör stb. tevékeny tagja. 1914—1918-jg szolgált a háború alatt. Sebesült. Kisezüst, bronz vitézségi érem és Károly cs.-kereszt kitüntetésben részesült. Ifj. Müller András kádármester. Szül. 1877-ben és 1893-ban szabadult az apai házban. Mint segéd is legtöbbet apjánál működött, amíg 1902-ben megalapította jelenlegi üzemét. Egyik alapító tagja az Ipartestületnek és alelnöke volt 1908— 1914-ig, 1914 januártól a háború kitöréséig jegyzője. 1917—1922-ig megint alelnöke, azóta pedig elnöke. Működése alatt a tes­tület nagy fejlődésnek indult. Vezetője az összes többi köröknek és egyleteknek is. 2 évet töltött a harctéren. Súlyosan sebe­sült. Kisezüst, K. cs.-k. és sebesülési érem kitüntetésben részesült. Községi virilista. Neje : szül. Treiber Anna. Rátkovics Mihály lakatos- és kovács­mester. Rutterschmidt János cipészmester. Földje van és önálló üzeme 1928 óta. Szül. 1903- ban és 1924-ben szabadult. Mint segéd Baján és Budapesten dolgozott. Mester volt már, amikor Budapesten szabászati tanfolyamot is végzett. A Polg. Kör tagja. Neje : szül. Hechert Juliánná. Schmidt Alajos asztalos és vendéglős. Szül. 1888-ban és felszabadult, mint aszta­los 1904-ben. Mint asztalossegéd több helyen dolgozott, amíg 1920-ban átvette özv. Dömötörné Ponty-kocsmáját. Háza, földje van. ami a saját szerzemény Községi kép­viselő virilis alapon. Az orosz, román fron­tokon volt. Kisezüst, bronz vitézségi érem és Károly cs.-k. kitüntetése van. Neie : szül. Singler Anna. Schmidt János kőművesmester. Háza, földje van és önálló üzeme 1923 óta áll fenn, amelyben átlag 4 segédet és 3 tanoncot fog­lalkoztat. Az Ipartestület elöljárója, a 48-as, a Polgári Kör és Gazdakör tagja. A háború alatt a szerb, olasz és orosz frontokon har­colt. 2 kisezüst, bronz vitézségi érem, K. cs.-k. és seb. érem kitüntetése van. 1890-ben született helyben. Neje : szül. Krammer Borbála. Turschl József épület- és géplakatos­mester. Szül. 1891-ben és itt szabadult fel 1907-ben. Mint segéd járt Németország, Belgium, Hollandia nagyobb városaiban és innen tért haza 1915-ben, hogy bevonul­jon. Háza van és földje. Önálló üzeme 1920 óta áll fenn. Az Ipartestület jegyzője. A 48-as Olvasókör tagja. A Tűzoltótestület kitüntetett szivattyúmestere. Az orosz és olasz harctéren volt. Nagyezüst, bronz v., érme, K. cs.-k. és szóig, érdemkereszt ki­tüntetése van. Neje : szül. Puskás Erzsébet. WÜSZt József kőművesmester. Szül. 1866- ban. Felszabadult 1884-ben. Mint segéd- Budapesten és Mohácson dolgozott. Majd 1891-ben megalapította jelenlegi önálló üzemét. Háza és földje van. Az Ipartestü­let pénztárnoka. A 48-as Kör és a Polg. Kör tevékeny tagja. 1916—1917-ig szol­gált, a.vasutas ezredben Neje: szül. Schmidt Rozália. EGYED Asztalos Gyula épület- és géplakatos, Fő-u. 56. Született 1875-ben Bodajkon és felszabadult 1893-ban Pécsett. Jelenlegi üzemét 1910-ben alapította. Tanonc kora-

Next

/
Thumbnails
Contents