A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
42 gyarapítására az ország nagyobb városaiban dolgozott. Az Ipartestületnek, a Kath. Legényegyletnek és a B. T. C.-nek tagja. If j- jednakovits Ferenc, mészáros- és hentesmester, Király-u. 336. 1922-ben önállósította magát. 1925 óta tagja az Ipartestület elöljáróságának. Tevékeny részt vett az Ipt. székház újjáépítésében. A helybeli iparos és társadalmi körök mindegyikében aktiv szerepe van. 12 havi frontszolgálata van. A bronz vit. érem, K. cs. k. és a sebesülési érem tulajdonosa. Julián János, vendéglős. Katzenberger Ádám, fényképész. Katzenberger József, kovácsmester, 619. Üzemét 1900-ban alapította Budapesten, Székesfehérváron, stb. dolgozott mint segéd. 1915—191 8-ig a bécsi Arsenálban mint kovács működött, míg a község mint nélkülözhetetlent hazahivatta. Tb. parancsnoka a Tüzoltótestületnek. 25 éves szolgálatáéit kitüntetésben és elismerő oklevélben részesült. Az Ipartestület és a Német népszövetség tagja. Keinráth Gyula, bognármester. Kiibert Tamás, kapcakötőmester. Kóbor István, bognármester, Kossuth Lajos-u. 391. Vállalatát, melyben 2 tanon- cot foglalkoztat, 1906-ban alapította. 1904- ben az Ipartestület által rendezett kiállításon díszoklevelet és ezüst érmet nyert. Az Ipartestületnek jegyzője, továbbá elnöke volt hosszabb ideig. Volt az Ipar- testület elöljáróságának számvizsgáló biz. tagja. Az Iparos Olvasókörnek volt elnöke, jelenleg jegyzője. Tagja a Képviselőtestületnek. A világháborúban részt- vett 1914—1918-ig. Kosztolányi Mihály, villanyszerelő, Ki- rály-u. 9. Már mint tanonc 1911-ben Pécsett a munka- és rajzkiállításon dícsérő- oklevelet nyert. 1923-ban gőzkazánok kezeléséről, 1924-ben gőzlokomobil és cséplőgépek, motorok és az összes rendszerű Kosztolányi Mihály László István gőzgépek szerkezetéről és kezeléséről vizsgázott. 1926-ban önállósította magát. 1 ta- noncot foglalkoztat. Régi nemesi, úgyszintén iparoscsalád sarja. .Tagja az Ipartestületnek, A Tűzoltótestületnek, a B. T. C.- nek pártolója, stb. König Ferenc, szita- és rostakészítő. König Mihály, sütőmester. Kranes Manó, gőzmalomtulajdonos. László István, kocsifényező-, kárpitos- és mázolómester, Király-u. 9. Vállalatát 1925- ben alapította s ma már 1 segéddel és 2 tanonccal dolgozik. Szakmáját Mohácson tanulta. Mint segéd az ország nagyobb városaiban a legelső vállalatoknál dolgozott. Ő készítette a Sárközi takarék és hitelbank tanácstermének drapériáit és bőr- garnitúráit. Tagja az Ipartestületnek. Bevonult 1916-ban s a román fronton egyszer súlyosan sebesült. Lencz Ádám, mézeskalácsosmester. Liebhauszer Bálint, kovácsmester. Liebhauszer Fülöp, kádármester. Mayer Márton, cipészmester, Sióágánd, Rákóczi-u. 228. 1908-ban szabadult fel Szekszárdon s mint segéd is ott dolgozott, míg 1919-ben Sióágándon megalapította mai üzemét. Tagja a Polg. Olv. Körnek. Monigl Lőrinc, hentes és mészárosmester. Müller Ádám, asztalosmester. Müller István, asztalosmester, Király-u. 317. Szaktanulmányait 1921-ben végezte, utána Budapesten, Pécsett, Kaposváron és Stájerországban dolgozott, míg 1919-ben önállósította magát. 1 segédet és 1 tanon cot alkalmaz. Az Ipartestület elöljáróságának, a tanonevizsgáztató bizottságnak tagja, stb. Az Ipartestületi Székház újjáépítésében tevékenyen részt vett. 41 havi harctéri szolgálata van, egyszer súlyosan sebesült. A bronz vit. é., a K. cs. k.. a vas- érdemkereszt és a sebesülési érem tulajdonosa. Müller József, kádármester. Nagy Károly, borbélymester, Újsor, Vállalatában 3 tanoncot foglalkoztat. A Tolnamegyei Iparosszövetség tagja. A 36 havi frontszolgálata alatt a vaskeresztet, a bronz v. é. és a K. cs. k.-t kiérdemelte. Németh Ferenc, órásmester, Templomtér 569. Tanulóéveit Szekszárdon 1907-ben végezte, tudását Budapest, Fiume és Olaszország első mestereinél tökéletesítette. Hosz- szabb idő óta tagja az Ipartestület elöljáróságának. Az Ipt. Székház újjáépítésében tevékeny részt vett. A 10-es huszároknál küzdötte végig a háborút, tizenötször sebe- süit. Az I. és II. oszt. ezüst, bronz vit. é., a K. cs. k., a seb. é. és a német vaskereszt tulajdonosa. Oravecz Sándor, géplakatosmester, Szent István-tér 604. Üzemében egy 3 HP motor hajtja a fúrógéppel felszerelt esztergapadot és a hegesztőkészüléket. 3 tanoncot foglalkoztat. 1924-ben gimnáziumi érettségit tett le. 1926-ban alapította mai vállalatát, mely egyike a környék legnagyobb ilyen irányú üzemének. Tagja az Ipartestületnek és az Úri Kaszinónak. Az olasz fronton két évig harcolt.
