A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

43

Ott Heinrich, bognármester.

Ozánics Viktor, törv. irodafőtiszt, Szek- szárd. Perczel Mór-utca 15. Budapesten folytatott főiskolai tanulmányai után 1906- ban lépett a törvényszék szolgálatába. Jelenleg jegyzője az Ipartestületnek már 1921 óta. Az ő szervezésében történtek a vidéki agitációk a tolnamegyei iparosszakosztály megalakítására, melynek egyben titkára is volt. A Tolnamegyei Vendéglősök Egyesületének 20 éve jegyzője, a szekszárdi Polg. Olvasókörnek váíasztm. tagja, az építési és pénzügyi biz. jegyzője és még számos ipari és társadalmi egyesület élvezi odaadó és céltudatos munkáját és pártolását. A világháború alatt az orosz fronton harcolt.

Péter István, gép- és épületlakatos, Ki- rály-u. 265. Már felszabadulása előtt is nyert jó munkájáért több kitüntetést. Mint segéd több nagyobb magyar városban dolgozott. Üzemét 1926-ban alapította s ma már a községben egyike a legtehetősebb iparosoknak. Az Ipartestület, a Legény- egylet és a Dalárda tagja. 1915—1918-ig vett részt a világháborúban.

Reinhardt Miklós, cipészmester.

Rohr János, kádármester, Deák Ferenc- utca 881. 1918-ban önállósította magát, 1 tanonccal dolgozik. Mint segéd az ország nagyobb városaiban és Romániában is járt. Az Tpartestület előljárósági tagja és az ösz- szes helybeli egyesületek pártolója. 1910— 1918-ig szolgált a haditengerészetnél, mint kormánymester szerelt le. A bronz v. é. és a koronás érdemkeresztet érdemelte ki.

Rothmüller Imre, fazekasmester.

Schanczenbacher Márton, cipészmester.

Scherer Lajos, órásmester, Király-u. 278. Tudása tökéletesítésére a legnevesebb mestereknél dolgozott, míg 1901-ben megalapította mai üzemét. Tökéletes munkájáért 1903-ban a bátaszéki Ipari Kiállításon első díjat nyert. Ősrégi órásdinasztia sarja. Fiatalabb korában intenzív testületi életet élt. Az Ipartestületnek volt elölj, tagja és jegyzője, az Ip. Olv. Körnek, továbbá számos egyesületnek volt tevékeny és vezető tagja.

Schmidt János

Schmidt János, sütőmester, Szarvas-u. 1050. Üzemét 1904-ben alapította, 1 ta- noncot alkalmaz. 1896-tól mint segéd Magyarországon és külföldön is dolgozott. Az Ipartestületnek volt előljárósági tagja. A magy. férfiak Szent Kcr. Szövets. tagja. Bevonult 1915-ben, míg 1918-ban a harctéren szerzett súlyos maláriával jött haza. Kitüntetése a K. cs. k.

Schmidt Magdolna, sütőmester.

Shmidt Mihály, vendéglős.

Schratz Lajos, kádármester.

Schroth János, asztalosmester, Kossuth Lajos-u. 376. Bátaszéken végezte tanulmányait 1888-ban. 10 évig dolgozott az ország nagyobb városaiban, mig 1898-ban önállósította magát, s jelenleg 1 tanoncot alkalmaz. Az Ipartestületnek a szerb megszállás ideje alatt volt elnöke, volt előljárósági tagja, továbbá tagja a tanoncvizs- gáztató bizottságnak. Pártolója az összes helybeli egyesületeknek.

Schultz György, kovácsmester, 894. 1910- ben alapított üzemét 1 segéddel folytatja. Példaképe a törekvő iparosnak. A Tűzoltótestületnek 18 évig volt működő tagja, mit elismerő kitüntetés és oklevél is megerősít. A Legényegylet alapító, az Ipartestület aktiv tagja, 1914—1918-ig harcolt a világháborúban. Kitüntetései a bronz vit. é. és K. cs. k.

Schuster Károly, harisnyakötőmester. Garay János-u. 962. Vállalatát 1920-ban alapította, ma 1 segédet és 2—3 tanoncot alkalmaz. Tagja a tanoncvizsgáztató bizottságnak, az Ipartestületnek és a Kath. Legényegyletnek.

Vit. Simon József, szabómester.

Simon Mihály, szabómester.

Srohner Lajos, szobafestőmester, Királyutca 262. Üzemét, melyben jelenleg 5—6 segéddel és 2 tanonccal dolgozik, 1912-ben alapította. Tanulmány ideje alatt esti tanfolyam látogatásával tökéletesítette tudását. Tagja és pártolója a helybeli egyesületeknek. 1914-ben harcolt az orosz fronton.

Szániel Imre, szobafestőmester, Zrinyi-u. 196. 1907-től mint segéd Magyarország és Németország nagyobb városaiban dolgozott. Üzemét, melyet 1923-ban alapított, 1 tanonccal folytatja, az Ipartestületnek tagja. 4 évig harcolt az orosz, olasz és szerb fronton. A bronz v. é. és a K. cs. k. tulajdonosa.

Szűcs János, bognármester, Nyéki-u. 1058. Tanulmányait helyben végezte 1904- ben, míg 1908-ban önálló lett. Az Ipartestület, a Tűzoltótestület és a Polgári Ólvasó- kör tagja. 1914—1918-ig küzdött a különböző harctereken, a kis ezüst, a bronz v. é., a vaskereszt és a K. cs. k. kitüntetéseket kapta.

Till János, szobafestőmester, Kossuth Lajos-u. 623. 1912-ben szabadult, s mint segéd nagyobb vállalatoknál dolgozott, Budapesten, Pécsett, stb. 1920-ban ala-