A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
37 BÁCSBOKOD Az Ipartestület 1923 évi március hó 3-án alakult meg és alapszabályait 1923 július hó 16-án hagyták jóvá. Alapitó tagjai : Brand István, Babity Lajos, Bálint Pál, Bank- liardt Antal, Bohner József, Belső István, Brettröger György, Berger István, Berger Mátyás, Etschberger József, Fekete Sándor, ifj. Faldum Jakab, Feigl István, Gergith János, Hohner András, Hodoniczki Antal, Henerári János, Hofgesang Mihály, id. Jar- maczki István, Kovács Sándor, Koch Antal, Korcsik Gyula, ifj. Karchesz Pál, Kreisz András, Kreisz Mihály, Krékity Ignác, Krékity Márk, Kungl Flórián, özv. Harbeith »Sándorné, Harbeith Jakab, Harbeith Péter, Harbeith Mátyás, László Márton, özvegy Major Istvánná, Mamuzsits István, Müller József, Meizl Antal, Milánkovits János, Mader János, Mojzes János, Michler Tamás, Mészáros József, Nicki István, Niebl Mátyás, Ott Antal, Ozwald István, Rudas János, Rutscher István, Reznicsek József, Rigler Antal, Rökl Mihály, Régeisz Ferenc, Stab Lőrinc, Schwab Jakab, Schmidt György, Schmidt István, Somosi Ferenc, Schleiher János, Schnadenberger István, Szekulity Antal, Tadity István, Tokody Mihály, Tokody Antal, Tettinger József, id. Wagner Antal, Wagner Jenő, ifj. Wagner Antal, Wittner Frigyes, Wittner Márton, Wittmann János, Werner István, Wölfl György, Wölfl János és Wölfl Jakab. 1924-ben az Ipartestület zászlót .szerzett és szenteltetett, melynek fővédnöke dr. Alföldy Béla v. országgy. képviselő neje szül. Kuluncsics Blanka volt. Az Ipartestület díszelnöke dr. Alföldy Béla lett. Ugyanez évben alapította az Ipartestület a könyvtárát, mely ma már 300 drb kötetből áll és a község legnagyobb könyvtára. 1925-ben az Ipartestület gyarapította irodaberendezését, vásárolt egy teljes színpadi felszerelést a szükséges díszletekkel együtt, úgyhogy ez a legnagyobb, kulturális közcélt szolgáló színpad a községben. 1926-ban székházépítési alapot létesített az Ipartestület, melyet azóta 500 pengőre gyarapított. Ugyanez évben egy kisebb alapot is létesített, amely hivatva van a helybeli iparos tanonciskola három legjobb tanulóját évenkmt jutalmazni. Az 1928-ik évben az Ipartéstület saját kebelében megalakított egy takarék és hitelcsoportot, mely hivatva van a tagok tőkegyűjtését előmozdítani, valamint tagjait pillanatnyi kölcsönökkel kisegíteni, e csoport működése szép eredménnyel zárult, ami főleg Régeisz Ferencnek, a csoport pénztárosának kitartó és buzgó munkálkodásához fűződik. Az Ipartestület eddigi elnökei : Alapító elnök Fekete Sándor, cipészmester, aki az alapszabályok jóváhagyásáig elnökösködött. Az ö nevéhez a testület megalapítása fűződik, b tána Wittner Frigyes szobafestő és mázolómester volt az elnök. Hozzáfüződik a testületi zászló beszerzése, a könyvtár alapítása és a kezdet nehézségeinek leküzdése, ami az Ipartestület alapjait véglegesen megvetette. Utána újból Fekete Sándor lett az elnök. Ez idő alatt székházépítési alapot létesítettek. Végül, az 1927. évi közgyűlés lokody Mihály sütőmestert választotta meg elnökül. Alatta valósult meg Wagner Jenő asztalosmester ipartestületi alelnök indítványára a takarék és hitelcsoport életreliivása. Mint ténylegest érte a háború kitörése, orosz fogságba esett, hazaszökött, s mint szakasz vezető szerelt le. Zabraha Károly Zillits Pál, ipartestületi jegyző, lak.: Dobutca 4. Szül. 1873-ban. A csendőrségnél mint járási őrmester teljesített szolgálatot megszállt területeken, honnan 1918-ban menekült. 1926-ban mint tiszthelyettes nyugdíj áztatott, következő év folyamán lett ipartestületi jegyzővé megválasztva. Neje, Gatter Erzsébet. alkalmazottal dolgozik, számos nagyszabású munkát végzett. 20 éve elnöke a Testületnek, 22 éve elnöke a Temetkezési Egyletnek. Nagy közéleti tevékenységet fejt ki. Mint őrmester harcolt a déli fronton, kitüntetései : bronz vit. érem, koronás érdemkereszt és K. cs.-k. Neje, szül. Baum- hackel Anna, gyermekei : József és Péter, kalaposok, Katalin és Mária, női szabónök. Weiner György vendéglős, Széchenyi-u. 54. Helyben született 1883-ban, 1914-ben vonult be, harcolt az olasz fronton, egyszer sebesülve, 1918-ban szerelt le. 1919-től űzi a vendéglösipart, melyet nejével, szül. Krix Terézzel együtt folytat. Wischer Károly borbélymester, Szt. Já- nos-u. 32. Zabraha Károly úri- és női-fodrászmester, Fö-tér. Szül. 1891-ben Bácsalmáson, szab. 1908-ban és 10 év múlva alapította úri- és nőifodrász-szalonját. Kiváló szorgalmával nagyra fejlesztette üzletét, melyben nagy része volt feleségének is, Jurinovits Ilonának. Gyermekük, Ernő és Mihály.
