A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
38 Babity Lajos, szabómester. Szül 1899, felszabadult 1916, önállósította magját 1922-ben, üzemében egy segéddel dolgozik. 1927-ben technológiai szaktanfolyamot végzett. Ipartestületi elöljárósági tag és könyvtáros. Neje : Tomity Erzsébet, gyermekei : Mihály és Mariska. Bálint Pál lakatosmester. 1884-ben szül. 1901-ben szabadult. Segédként nagyobb vállalatoknál dolgozott 1911-ig, önállósításáig. Épület- és géplakatossággal foglalkozik. Az Ipartestület számvizsgálója. Bevonult 1914-ben, az orosz fronton fogságba esett mint altiszt, 1919-ben tért haza. Felesége Juhász Margit, gyermekei : Juhász Anna és János. ' Fekete Sándor cipészmester és borkereskedő. Született 1867-ben Bácsbokodon. 16 éves korában szabadult, mint segéd Baranya megyében dolgozott 10 éven keresztül. Üzlete saját alapítása 1893-ból. Az Ipartestület alapító elnöke, községi képviselő, jelenleg mint az Ipartestület előljárósági tagja, szerepet visz a társadalmi életben. 1890-ben nőül vette Király Juliannát, kitől Antal nevű fia van. ítészt vett a háborúban. Harleit Péter géplakatosmester. Hellempárt György asztalosmester. Született 1880, szabadult 1896-ban és 12 év múlva saját erejéből alapította meg üzemét. Számos köz- és magánépítkezést végzett. Ipartestület előljárósági és tanoncvizs- gáztató bizottsági tag. A háború alatt egyszer sebesült s mint altiszt szerelt le. 1905- ben nősült, neje Bauer Éva, gyermeke Antal, kit szintén az iparára nevel. Henerári János asztalosmester. Bácsbokodon 1894-ben született, 1910-ben szabadult. Mint segéd hosszú külföldi tanulmányúton volt, végig járva Ausztria, Németország, Svájc nagy ipari városait. A háborúból mint 50 százalékos rokkant tért haza. 1919-ben alapította üzemét, melyben 3 segéddel számos középület famunkáit végezte. Ipartestület pénztárnoka, községi képviselő. 1918-ban nőül vette Rutscher Máriát. Hodoniczky Antal cipészmester. Hohner András hentes és mészárosmester. 1875-ben született és 20 éves korában alapította üzletét, mely közel 40 év óta áll fenn. Munkás élete gyümölcse : családi háza, föld- és szőlőbirtoka. Alapító tagja az Ipartestületnek, hol eliiljáró. Tanoncvizs- gázó bizottsági tag, megyebizottság tagja stb. Az orosz fronton fogságba esett, műit őrmester, szökés útján jött haza. 1901-ben nőül vette Bohner Katalint. Kőbőr Ferenc építőmester. Vállalata magasépítéssel és vasbeton-munkák készí- szítésével foglalkozik. Számos köz- és magánépületet épített, 50 szakmunkással dolgozik. A háború alatt a hadügyminisztériumban volt mint tervező beosztva. Képesítése M. kir. Állami Felső Építőipari Iskola. Kreisz Mihály cipészmester. Kungl Flórián asztalosmester. Született 1897, szabadult 1913. Saját erejéből 1919- ben önállósította magát, 4—5 segédjével kórházak-, iskolák-, mozgószínházakat stb. épített. Ipartestület pénztárnoka, elöljáró és tanonvizsgázó bizottság tagja. Felesége Rudas Mária, kitől Évike és Mihály gyermekei vannak. Major Istvánné kéményseprőmester- (szül. Fazekas Erzsébet). 1903-ban volt esküvője M. I.-nal, ki ugyan abban az évben kapta a mesteri jogot. 1915 karácsonyán férje a Kárpátokban hősi halált halt s így özvegyi jogon bírja az ipart. Gyermekei : István, Mária, Érzsébet, Katalin és Juha. Müller József bognármester. Nicki István kovácsmester. 1889-ben született, 17 éves korában szabadult, 1919-ben önállósította magát. Üzemében kocsigyártással foglalkozik. Tagja a tanoncvizsgázó bizottságnak. Bevonult 1914-ben, harcolt az orosz, román és olasz frontokon, bronz vitézségi érem, K. cs.-k. és szolgálati éremmel kitüntetve. Másodszor nősült 1919-ben, neje Stark Mária, 3 gyermeke van. Schnadenberger Ferenc, az Ipartestület jegyzője. A budapesti technológia faipari szakán a faipari szakraj ztanfolyamot végezte, továbbá a hordójelző-tanfolyamot absolválta. A kövezőiparban dolgozik, idejét teljesen az iparosság érdekeiért áldozza. A háborúból mint 50 százalékos rokkant tért haza. Schnadenberger Márton vendéglő-, kávéház-, szálló- és mozitulajdonos. 1893-ban született. Nagyban hozzájárult községe kulturális fejlesztéséhez, anyagi áldozatokat nem ismerve. Házában van az Ipar- testület hivatalos helyisége. Mint tizedes küzdötte végig a világháborút. Az összes legénységi kitüntetések birtokosa. Somosy Ferenc szabómester. 1905-ben alapította férfiszabómühelyét. Üzletköre kiterjed a helység jobb közönségére. Végig szolgálta az egész háboriít. Első felesége meghalt, másodszor Fekete Katalint vette nőül. Tokody Mihály sütőmester. Született 1880-ban szabadult 1901-ben édesapjánál. 2 év múlva önállósította magát. Mint emberbarát egyike a legismertebb és tiszteltebb egyéniségeknek, melyet a birtokában levő számos köszönő okirat méltat. Ipartestületi elnök, O. K.H. igazgatósági tagja. Részt vett a világháborúban. 1901-ben vette nőül Vinkó Katalint, leányuk, Katica. Id. Wágner Antal hentesmester. Ifj. Wágner Antal lakatosmester. Géperőre berendezett üzemében a szakmába vágó összes munkákkal foglalkozik. Öt al
