A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Dálnoki Kováts Jenő: Koszorús mesterek

180 amelyek a világháború kitöréséig tartottak. Ez Babinszkyt is elszólította az esztergapad mellől és műhelyét felesége gondjaira kellett bíznia. A keserves háborús évek után újult erővel fogott régi jóhímevének visszaszerzéséhez. Tevékenységének zöme a műesztergályos munkára esik, de ezek mellett billiárd gyártásával is foglalkozik és Békéscsaba messze környékén igen nagyszámú billiárdot szállított a különböző köröknek és kávéházaknak. Hasonlóképen specialitása az egyéb műesztergályosipari cikkek mellett a sétabot készítése, amelyek tetszetős, szolid ki­vitelüknél fogva igen kelendőek. De alig van az esztergályos szak­mának olyan ága, amelyet Babinszky ne művelne. Gyö­nyörű állólámpái, állványai, kulacsai, rokkái, számos kiállí­táson keltettek feltűnést. Babinszky a háború utáni években kezdi meg a kiállítá­sokon való részvételt. Már az első kiállításán aranyérmet nyert, 1924-ben Békéscsabán a szegedi kamara díszoklevelét kapja, az 1926. évi Országos Kézműipar Tárlaton aranyérem, 1927-ben Székesfehérváron aranyérem, 1928-ban a békésvármegyeij kiállításon a kereskedelmi miniszter elismerő oklevele jut osztályrészül és végül az 1928. évi III. Országos Kézműves- ipari Tárlaton Magyarország aranykoszorús esztergályosmestere lesz. Ezt megelőzően már 1927-ben ipari jelességéért az Országos Iparegyesület ezüst díszérmével tünteti ki, ugyanabban az évben Békéscsaba városi testületének tagjává választják. Ipartestületének 17 év óta elöljárósági tagja és egyetlen alkalmat sem mulaszt el, ahol ipari kérdésről van szó. Ipari közérdekű önzetlen tevékenysége és szakmai tudásának jelessége mindenütt tisztelő barátokat szerzett számára. Balogh Rudolf fényJcépészmester. Balogh Rudolf, aki 1879-ben született Budapesten, az egyébként is nagy intelligenciát kivánó fényképészipar egyik legintelligensebb reprezentánsa. Hat középiskolai osztály elvégzése után a bécsi grafikai és fotográfiái főiskola hallgatója lesz, majd ennek eredményes elvégzése után mintegy két évet tölt külföldön szakmai munkásságban. Fő­állomásai : München, Görz, Konstantinápoly, Bécs. Hazatérve Budapestre, 1903-ban önálló műtermet nyit, amelynek népszerűsége rohamosan emelkedik. Balogh Rudolf azonban sohasem fektette a fősúlyt az ú. n. Commerz-fotogra- fálásra, mert nagy külföldi felkészültsége és vidéki hajlamai új terek felkuta­tására sarkalták. Művészi fotográfiái számos folyóiratban és kiállításon kel­tettek közfeltűnést és érdemei el vitathatatlanok az idegenforgalom növelése szempontjából, mert hiszen országunk természeti szépségeinek propagálásában jelentős szerepet játszottak Balogh Rudolf művészi tájképfelvételei. Köz­ismertek azok a pedagógiai felvételek is, amelyek az ő keze alól kerültek ki és újabban a reklámművészettel kapcsolatos felvételei keltenek nagy fel­tűnést. Nem kevésbbé ismert Balogh Rudolf hírlap-illusztrátori tevékeny­sége sem és mint a Pesti Napló állandó munkatársa, közkedveltek fénykép- riportjai. Babinszky János művei

Next

/
Thumbnails
Contents