A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
100 Büntetések Aki a jövedelem- és vagyonadó bevallását az előírt határidőben nem adja be, a kivetés során megállapított adónak 10%-át, ha pedig a bevallás beadására hozzá intézett felhivásnak a kitűzött határidőn belül sem tesz eleget, a megállapított adónak 50%-át fizeti bírság fejében. Ha azonban az adózó adójának elsőfokú megállapításáig igazolja, hogy bevallását vétlen mulasztásból nem adhatta be, avagy a hozzáintézett felhivásnak hibáján kívül nem felelhetett meg, a bírság kivetése mellőzendő. Ha a kivetett adó a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy apad. ennek megfelelően a bírságot is helyesbbíteni, illetőleg törölni kell. Törölni kell a bírságot akkor is, ha az adózó a jogorvoslati eljárás során igazolja, hogy mulasztása vétlen volt. Ha a házak birtokosai és a munkaadók a ház lakóira vonatkozó, valamint az alkalmazottak szolgálati illetményeire való adatokat kellő időben nem adja be, vagy azokban valótlanságokat ad elő, annyiszor büntethető 100 pengőig terjedő pénzbírsággal, ahány adózónál ezt a mulasztást vagy cselekményt elkövették. A bírságot elsőfokon a magyar királyi adóhivatal szabja ki, határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz van fellebbezésnek helye, mely végérvényesen határoz. Adócsalást követ el, aki üzleti kön weit adórövidítésre irányuló szándékkal nem a valóságnak megfelelően vezeti és ezekkel a könyvekkel a pénzügyi hatóságot bármily módon félrevezeti. Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztés büntetésén felül minden esetben mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett összegnek egyszeresétől nyolcszorosáig terjedhet. Jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el : 1. a bevallás adására kötelezett, ha a jövedelemre és vagyonra vonatkozó bevallásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudatosan olyan valótlan nyilatkozatot tesz, amely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást, avagy adóköteles vagyont szándékosan elhallgat ; 2. az, aki a könyvvizsgálatot mega dályozza vagy meghiúsítja, vagy a mérleg- és nyereség-veszteségszámla b r utatását megtagadja. Ezekben az esetekben a pénzbüntetés a veszélyeztetett adó egyszeresétől nyolcszorosáig és amennyiben pedig a kái meg nem állapítható, 2 pengőtőt 10.000 pengőig terjedhet. Büntetlen marad azonban a tettes, ha : feljelentés megtörténte, illetőleg a vizsgálat megindítása előtt illetékes helyen nyilatkozatát kijavítja vagy kiegészíti, illetőleg az elhallgatott adóköteles jövedelmet vagy adótárgyat bevallja. Az ellen a természetes személy ellen, aki az 1927. vagy 1928. év folyamán teljesen új épületet épített, az épületbe befektetett tőke után a jövedelem vagy a vagyon eltitkolása miatt eljárás utólagosan nem indítható, azon a címen, hogy az eltitkolt jövedelmet, illetőleg vagyont az építtető a kellő időben nem vallotta be. A büntetőeljárás mellőzésének azonban csak akkor van helye, ha az építtető igazolja, hogy a befektetett tőke az 1926. évet megelőző időben szerzett jövedelemből, vagy az 1926. évet megelőző év tulajdonában volt vagyonból származik. Amennviben valamely cselekmény vagy mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés"alá nem esik és a cselekmény vagy mulasztás nem olyan, hogy a fentiek alapján bírsággal volna sújtható, szabálytalanság miatt 100 pengőig
