A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
101 terjedő pénzbírsággal büntetendő az, aki a törvényes rendelkezésekben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, hogy az adóknak a megrövidítésére, vagy az adókivetési munkálatok kellő időben való befejezésének megakadályozására alkalmas. E szabadságvesztésre át nem változtatható bírságot elsőfokon a magyar királyi adóhivatal szabja ki ; határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely végérvényesen határoz, Különféle intézkedések A jövedelem- és vagyonadó után semmiféle pótadót sem szabad fizetni. A városoknak a pénzügyminiszter és a belügyminiszter hozzájárulásával jogukban van meghatározott feltételek mellett külön községi jövedelmi adók kivetésére, amely az adóalap 3 %-át és az állami jövedelemadó 20%-át nem haladhatja meg. Magyarországról elszakított területekről származó jövedelmek — a tőke- vagyonból származó kivételével — jövedelemadóval nem rovandók meg. IV. A VAGYONADÓ Ki köteles vagyonadót fizetni? Vagyonadót kötelesek fizetni : 1. a magyar állampolgárok, ha a magyar állam területén laknak, vagy itt rendes lakásuk van, a magyar állam területén levő összes adóköteles vagyonuk, valamint a külföldön elhelyezett adóköteles tőkevagyonuk után ; 2. a külföldön lakó magyar állampolgárok a magyar állam területén levő összes adóköteles vagyonuk után; 3. a külföldi állampolgárok, ha a magyar állam területén laknak, vagy legalább egy évig egyfolytában itt tartózkodnak, a magyar állam területén lévő összes adóköteles vagyonuk, valamint a külföldön elhelyezett adóköteles tőkevagyonuk után; 4. a 3. pont alá nem tartozó minden külföldi állampolgár a magyar állam területén lévő összes adóköteles vagyona után, a tőkevagyon kivételével ; 5. a közbirtokésságok és a volt úrbéri közösségek, — az 1913 : X. törvénycikkben emlitett osztatlan közös legelők kivételével — osztatlan adóköteles vagyonuk után, ha e vagyon gazdasági ügyeit külön szervezet kezeli ; 6. az 5. pont alá nem tartozó egyéb, külön kezelt olyan vagyontömegek, amelyek jövedelemadót kötelesek fizetni, minden adóköteles vagyonuk után. A vagyonadót általában a vagyon tulajdonosa fizeti haszonélvezet esetében, azonban a haszonélvező örökbérlet, illetőleg örökhaszonbérlet esetében pedig az örökbérlő, illetőleg örökhaszonbérlő köteles a vagyonadót fizetni. Részvénytársaságok, szövetkezetek, közkereseti és betéti társaságok stb. természetesen nem fizetnek vagyonadót. A háztartás fejének vagyonához hozzá kell számítani mindazok vagyonát, akiknek jövedelmét a jövedelem- adóról szóló rendelkezések szerint a háztartás fejének jövedelméhez kell hozzászámítani.
