Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)

A. Általános rész - Munkásvédelem

6. A biztosított taggal egy háztartásban élő és keresettel nem biró nem biztosított családtagok a megbetegedés első napjától kezdve egy évig ingyen orvosi gyógykezelést, gyógyszert és szükséges segédeszközöket kapnak.

A táppénz naponkénti összege ez idő szerint a következő :

Szülés esetében a biztosításra kötelezett nőtagnak a következő segélyek járnak :

60

N a p i b é r

osztály

I. | II. | III. | IV. |

V. 1 VI. 1 VII. 1

VIII,

kor

o n a

A betegség 28. napjáig:

270! 8101 1350^ 18901

2430^ 29201 3510l

4050

A betegség 29. napjától III I I t | I

az igényjog lejártáig: | 339 10141 1689j 2364,1 3039| 3714[ 4389| 5064

1. A szükséges szülészeti támogatás és gyógykezelés ingyen.

2. Terhességi segély, a terhesség utolsó'négy hetében, az átlagos napibér teljes összegében.

3. Gyermekágyi segély, a lebetegedés első napjától kezdve 8 héten át, a tag átlagos napibérének teljes összegében.

4. Szoptatási segély azoknak a biztosított nőknek, akik gyermeküket szoptatják, a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át.

5. A biztosított taggal egy háztartásban élő és keresettel nem biró, nem biztosított női családtagok részére szükséges szülészeti támogatás és gyógykezelés ingyen, úgyszintén terhességi segély a terhesség utolsó négy hetében és gyermekágyi segély a lebetegedés első napjától kezdve hat héten át, végül szoptatási segély, a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át.

Azok a biztosított nők és igényjogosult női családtagok, akik orvosi igazolás szerint gyermeküket szoptatni nem képesek, a szoptatási segély helyett ennek összegét meg nem haladó értékű csecsemőtápszerben részesíthetők.

Terhességi, gyermekágyi és szoptatási segélyre csak az a biztosított nő igényjogosult, aki a lebetegedést megelőző egy év alatt legalább 3 hónapig biztosított tag volt.

Szoptatási segélyen felül táppénz is jár annak a biztosított nőnek, aki a szoptatás idején betegség következtében keresetképtelen. Az a biztosított nő, aki a gyermekágyi segély időtartamán túl betegség folytán keresetképtelen, a gyermekágyi segély megszűnésének napjától számított legfeljebb egy éven át táppénzre jogosult.

A biztosított tag elhalálozása esetén temetkezési segély címén az «lhalt hozzátartozói a következő összegekre tarthatnak igényt :

Nap

i b ó

ros

ztál

y

I- 1

n.

| nr.

1 iv. |

V.

1 VI. |

VII. I VIII.

k

o r

o

n a

13.500 |

40.500

| 67.500

| 94.500 |

121.500

| 148.500

| 175.500 1 202.500

A temetkezési segély az elhalt biztosított tag házastársának, vagy ilyen nemlétében az örökösöknek fizetendő.

Az a biztosított tag (háztartási alkalmazott), aki betegségének tartama alatt, vagy egy bizonyos ideig munkaadójától illetményeinek élvezetében áll, erre az időre táppénzt nem igényelhet.

A táppénz és gyermekágyi segély heti utólagos részletekben üzenendő a kerületi munkásbiztosító pénztárak által.

Költségesebb gyógyászati segédeszközök (miikar, müláb) csak annak a biztosított tagnak adható, aki az igény érvényesítését megelőző két évben legalább egy éven át biztosított tagja volt valamelyik kerületi munkásbiztositó pénztárnak. Müfogat, vagy müfogsort csak oly tag igényelhet, aki beigazoltan két éven belül legalább egy évig volt tagja valamelyik kerületi munkásbiztositó pénztárnak.

Ha a biztosított tag megbetegszik, a munkaadó a munkaviszony fennállásáról igazolványt ad alkalmazottjának, melyen a valóságnak megfelelő adatokat köteles feltüntetni. A munkaadó által kiállított igazolvánnyal a beteg tag a lakásához legközelebb lakó pénztári orvoshoz tartozik segítségért fordulni. Oly esetben, ha a betegség természete a tagot az orvos személyes meglátogatására képtelenné teszi, az orvos a beteget a tag lakásán részesíti kezelésben. A Budapesti Kerületi Munkásbiztositó Pénztár a járó betegek kezelésére a főváros területén '9 rendelőintézetet állított fel, hol a betegek szakszerű kezelésben részesülnek.

Ha a munkaadó, vagy megbízottja a biztosítási kötelezettség alá •eső alkalmazottjánál*- betegségét szándékosan mozdítja elő, a nyújtott segélyekért a munkásbiztositó pénztárnak kártérítéssel tartozik.

Baleseti segélyek és járadékok, festi sérüléssel járó baleset esetén a biztosítottnak a következő kártalanítás jár :

1. Ingyen orvosi gyógykezelés, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök.

2. Járadék, munkaképtelensége, illetve munkaképességének csökkenése tartamára.

Baleseti sérültek mindaddig, amig gyógykezelésre szoruló betegek, táppénzt kapnak. Járadék a munkaképtelenség, illetőleg munkaképességcsökkenés időtartamára, csak a táppénzre való igényjogosultság megszűnésének időpontjától kezdve jár a biztosítottnak. A baleseti sérült táppénzösszegének kiszá nitásánál a biztosításra kötelezett napibérosz- tálya szolgál irányadóul.

A járadék teljes munkaképtelenség esetében és annak tartamára a biztosított évi munkakeresményének 66ä/a%-a, a munkaképesség részleges csökkenése esetére pedig a teljes járadéknak az a hányada, amely az élvezett munkaképességnek aránylagosan megfelel. Ha a biztosított a baleset következtében elhalálozik, igényjogosult hozzátartozóinak temetkezési segély és bizonyos, a törvényben megállapított esetekben a halál napjától kezdve évi járadék utaltatik ki. Úgy a kártalanításra igényjogosult biztositotl tagnak, mint elhalálozása esetén az igényjogosult hozzátartozóinak folyósítandó járadékot az Országos Munkásbiztositó Pénztár állapítja meg és utalja ki.

A balesetek bejelentése és a kártalanítási eljárás, A munkaadó, vagy megbízottja a baleset esetére biztosított üzemében előforduló balesetről az 1. fokú illetékes rendőri hatóságnál és a kerületi munkásbiztositó pénztárnál az e célra kiadandó űrlapon jelentést tenni tartozik. A munkaadó, vagy megbízottja, minden tudomására jutott balesethez azonnal orvost tartozik igénybe venni.

Ha a munkaadó az üzemben valamely alkalmazottját ért és neki tudomására jutott balesetet a fentebb jelzett hatóságnak, valamint az illetékes kerületi munkásbiztositó pénzárnak 24 órán belül nem jelenti be. a balesetvizsgálat költségeit a Pénztárnak megtéríteni tartozik. A kártalanítás megállapítása céljából az O. P., illetve a kerületi munkásbiztositó által kívánt adatokat a munkaadó 8 napon belül rendelkezésére bocsájtani tartozik, ellen esetben említett pénztáraknak joguk van

4. Stillungsunterstützung für versicherte Frauen, die ihr Kind stillen, von dem Aufhören der Kindbettunterstützung an 12 Wochen hindurch.

5. Für die mit dem versicherten Mitgliede in einem Haushalt lebenden erwerbslosen unversicherten weiblichen Familienmitglieder die nötige Geburtshilfe und Behandlung kostenlos, ferner Schwangerschaftsunterstützung in den letzten vier Wochen der Schwangerschaft, Kindbettunterstützung vom Tage der Entbindung an sechs Wochen hindurch und schliesslich Stillungsunterstützung während 12 Wochen nach Aufhören der Kindbettunterstützung.

Die versicherten Frauen und anspruchsberechtigten weiblichen Familienmitglieder, die laut ärztlicher Bestätigung ihr Kind nicht stillen können, erhallen statt der Stillungsunterstützung, Säuglings- Nährmittel zu einem Betrage, der die Unterstützung nicht übersteigt.

Auf die Schwangerschafts-, Kindbett- und Stillungsunterstützung kann nur die versicherte Frau Anspruch erheben, die in einem Jahre vor der Entbindung zumindest 3 Monate versichert war.

Ausser der Stillungsunterstützung gebührt auch Verpflegsgeld den versicherten Frauen, die während der Zeit des Stillens infolge einer Krankheit erwerbslos sind. Versicherte Frauen, die über die Dauer der Kindbettunterstützung hinaus infolge Krankheit erwerbsunfähig sind, können vom Tage des Aufhörens der Kindbettunterstützung an gerechnet höchstens auf die Dauer eines Jahres Verpflegsgeld beanspruchen.

Im Falle des Dahinscheidens eines versicherten Mitgliedes können die Angehörigen des Verstorbenen auf nachstehende Bestattungsunter- stiitzung Anspruch erheben :

Tag

lohnklasse

I.

II.

1 HI- 1

IV. | V. | VI. | VII.

VIII.

K

r o n e n

13 500 | 40.500 | 67.500 | 94.500 | 121.500 | 148.500 | 175.500 | 202.503

Die Bestattungsunterstützung ist der Gattin des verstorbenen Mitgliedes oder, wenn es eine solche nicht gibt, den Erben auszuzahlen.

Das versicherte Mitglied (Haushaltungsangestellte), das während der Dauer der Krankheit oder eine gewisse Zeit in dem Genüsse der Bezüge des Arbeitgebers bleibt, kann für diese Zeit kein Verpflegsgeld beanspruchen.

Das Verpflegsgeld und die Kindbettunterstützung sind von den Be- zii ks-Arbeiterkrankenkassen in Wochenraten nachträglich flüssig zu machen.

Kostspieligere Heilhilfsmittel (Kunstarm, Kunstfuss usw.) können nur dem versicherten Mitgliede bewilligt werden, das in den zwei Jahren vor Geltendmachung des Anspruches wenigstens ein Jahr hindurch versichertes Mitglied einer Bezirks-Arbeiterver sicherungskasse war. Kunstzähne und Kunstgebisse werden einem Mitgliede nur dann bewilligt, wenn es erwiesenermassen innerhalb von zwei Jahren zumindest ein Jahr Mitglied irgend einer Bezirks-Arbeiterversicherungskasse war.

Wenn das versicherte Mitglied erkrankt, stellt der Arbeitgeber dem Angestellten eine Legitimation über das Bestehen des Arbeitsver- hältnisses aus, die der Wahrheit entsprechende Daten enthalten muss. Mit der vom Arbeitgeber ausgestellten Legitimation hat sich der Kianke an den Krankenkassenarzt zu wenden, der zu seiner Wohnung am nächsten gelegen ist. In Fällen, da die Natur der Krankheit den persönlichen Besuch des Arztes unmöglich macht, behandelt der Arzt den Kranken in dessen Wohnung. Die Budapester Bezirks-Arbeiterversicherungskasse hat zuf* Behandlung von ambulanten Kranken 9 Ordinationsanstalten errichtet.

Wenn der Arbeitgeber oder dessen Betrauter die Krankheit seines der Versicherungspflicht unterliegenden Angestellten vorsätzlich fördert, hat er der Arbeiterversicherungskasse für die gebotenen Unterstützung Schadenersatz zu leisten.

Unfallsunlerstützuug und -renten. Bei mit körperlichen Verletzungen einhergehenden Unfällen gebühren den Versicherten folgende Unterstützungen :

1. Kostenlose ärztliche Behandlung, Arzneien, Heilhilfsmittel.

2. Eine Rente für die Dauer der Arbeitsunfähigkeit, beziehungsweise der Verminderung der Arbeitsfähigkeit.

Unfallverletzte erhallen, insolange sie behandlungsbedürftige

Kranke sind, Verpflegsgeld. Eine Rente auf die Dauer der Arbeitsunfähigkeit, beziehungsweise der Verminderung der Arbeitsfähigkeit ge- niesst der Versicherte erst vom Zeitpunkte des Auf höre ns der Anspruchsberechtigung auf Verpflegsgeld. Bei der Berechnung der Höhe des Verpflegsgeldes des Unfallverletzten ist die Taglohnklasse des zur Versicherung Verpflichteten massgebend.

Die Rente beträgt bei vollständiger Arbeitslosigkeit auf ihre Dauer 662/s% des Jahres-Arbeitserwerbes des Versicherten. Bei einer teilweisen Verminderung der Arbeitsfähigkeit wird ein Teil der vollen Rente im Verhältnis zur Arbeitsfähigkeit, die der Versicherte besessen hat, gewährt. Wenn der Versicherte infolge des Unfalles stirbt, haben die anspruchsberechtigten Angehörigen auf eine Bestattungsunter- stülzung und in gewissen im Gesetze festgestellten Fällen auf eine Jahresrente vom Todestage an Anspruch. Die für das auf Entschädigung anspruchberechtigte Mitglied, wie auch — im Falle des Dahinscheidens — für die anspruchsberechtigten Angehörigen flüssig zu machende Rente wird von der Landes-Arbeiterversicherungskasse festgestellt und angewiesen.

Die Anmeldung von Unfällen und das Entseliädigungsverfahren.

Der Arbeitgeber oder dessen Beauftragter ist verpflichtet, jeden Unfall, der in seinem auf Unfall versicherten Betriebe sich ereignet, der zuständigen Polizeibehörde I. Instanz, sowie der Bezirks-Arbeiterversicherungskasse mittels eines für diesen Zweck dienenden Formulars anzumelden. Der Arbeitgeber oder dessen Beauftragter hat bei jedem ihm zur Kenntnis gelangten Unfälle unverzüglich einen Arzt in Anspruch zu nehmen.

Wenn ein Arbeitgeber einen Unfall, den irgend ein Angestellter seines Betriebes erlitten hat und der ihm zur Kenntnis gelangt ist, binnen 24 Stunden der vorbezeichneten Behörde und der zuständigen Arbeiter Versicherungskasse nicht anmeldet, hat er die Kosten der Unfallüberprüfung der Kasse zu vergüten. Der Arbeitgeber hat die von der Landes-Arbeiterversicherungskasse und Bezirks-Arbeiterversicherungskasse zwecks Feststellung der Entschädigung geforderten Daten ihnen binnen 8 Tagen zur Verfügung zu stellen, widrigenfalls die erwähnten Kassen das Recht besitzen, eigene Organe auf Kosten des Arbeitgebers, der die Versäumnis verübt hat, nach dem betreffenden Ort zu entsenden, um die nötigen Daten auf diesem Wege einzuholen.

Wenn auf in einem Fabriksbetriebe oder bei einem Bauunternehmern Arbeiter in grösserer Anzahl beschäftigt sind, ohne dass ein Arzt dort oder in der Nähe wäre, kann der Volkswohlfarts- und Arbeits- minister das Unternehmen verhalten, einen Arzt zur Behandlung der