Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)
A. Általános rész - Munkásvédelem
a mulasztást elkövető munkaadó költségére saját közegüket a helyszínére küldeni és a szükséges adatokat ezúton beszerezni. Ha egy ipartelepen, vagy épitkezési vállalatnál a munkások nagyobb számban alkalmaztatnak és orvos a telep helyén, vagy közelében nincs, a népjóléti és munkaügyi miniszter kötelezheti a vállalkozót, hogy a munkások gyógykezelésére orvost alkalmazzon. Több szomszédos gyár, illetve vállalat közös orvos tartására is kötelezhető. Bíráskodás. Az 1907. évi XIX. t.-c.-ben szabályozott biztosítási ügyekben a bíráskodást elsőfokon a Budapesti Kir. Munkásbiztositási Bíróság, másodfokon pedig a m. kir. Munkásbiztositási Felsőbíróság gyakorolja. A Munkásbiztositási bíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek, amelyeknek tárgya : 1. egyfelől a Pénztár, másfelől a biztosított, vagy hozzátartozója, vagy jogutódjuk között segélyezési és kártalanítási igény, továbbá rokkantsági, özvegyi és ellátási igény, 2. egyfelől a Pénztár, másfelől a munkaadó, vagy a tagság jogát igénylő között a biztosítási kötelezettség, vagy önkéntes tagsági jog. 3. Egyfelől a Pénztár, másfelől a munkaadó, vagy a biztosított tag, vagy azoknak szavatosa, vagy jogutódja között biztosítási járulék, pót járulék és dij. 4. Ergyfelől a Pénztár, másfelől a munkaadó (üzlettulajdonos) között a Pénztár által a munkaadónál foganatosított helyszíni eljárás költségeinek megállapítása, valamint a balesetvizsgálati költség viselése. 5. Egyfelől a Pénztár, másfelől a munkaadó, vagy megbízottja között a munkaadó, illetőleg a megbízott megtérítési (kártérítési) kötelezettsége és a munkaadó megtérítési igénye. 6. Egyfelől a Pénztár, másfelől a vállalati betegsegélyző pénztárt fenntartó munkaadó között a vállalati betegsegélyző pénztár kezeléséből és működéséből felmerülő elszámolás. 7. Egyfelől a Pénztár, másfelől a vállalkozó között az utóbbi által teljesített betegsegélyezésből felmerülő elszámolás. Az 1. pontban megjelölt kártalanítási perek, az időleges járadékra irányulok kivételével, a 4.-ik pontban megjelöltek közül azok, amelyek a pénztárnak baleseti kártalanítás megtérítése címén a munkaadó, vagy megbízottja ellen emelt igényére vonatkoznak, elsőfokon a budapesti külön munkásbiztositási bíróság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A munkásbiztositási biróság hatáskörébe tartoznak végül a munkásbiztositási kihágások valamint azok a perek, amelyeknek tárgya egyfelől az alkalmazott, másfelől annak munkaadója között a pénztári hctegsegélyző járulék és baleseti dij, a Pénztár által nyújtott betegségi segély, illetve baleseti kártalanítást meghaladó kártérítési igény, a balesetbiztosítás hatálya alól kivont alkalmazottak baleseti kártalanítási igénye, vagy a munkaadó által kiszolgáltatandó betegségi segély tárgyában felmerülnek. Az O. P.-nak az üzemek veszélyességi osztályba és arányszám alá sorozó határozatai ellen irányuló felebbezések közvetlenül a munkásbiztositási felsőbiróság hatáskörébe tartoznak. Balesetelháritás. A kerületi pénztárak, valamint az Országos Pénztár a betegségi biztosításba bevont üzemeket az alkalmazottak életének és egészségének megóvására és a balesetek lehető elhárítására a magy. kir. iparfelügyelők utján, egészségügyi óvintézkedések megtételére kötelezhetik. Az a munkaadó, aki üzemében a hatóság állal elrendelt óvórendszabályt nem foganatosítja, ezen kötelességének teljesítéséig pótjárulékot köteles fizetni, mely a betegségi biztosítási járulék 50%-áig terjedhet. A pótjárulékokat a munkaadó teljes egészében sajátjából fedezi s e címen az alkalmazott béréből levonást nem eszközölhet. Az óvórendszabályokat és tilalmi rendelkezéseket a munkaadó az üzem összes helyiségeiben hozzáférhető helyen kifüggeszteni tartozik. Az esetben, ha a munkaadó az óvórendszabályokat, tilalmi rendelkezéseket jogtalanul eltávolítja, az iparhatóság által pénzbírsággal sújtható. Büntető határozatok. Amennyiben a törvény szerinl súlyosabb beszámítandó büntetendő cselekmény nem forog fenn, kihágást követ el és megfelelő pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó : 1. aki a biztosításra kötelezett alkalmazottjának munkábalépését, a munkaviszonyban beállott változást, vagy a bejelentett alkalmazottnak a munkából történt kilépését egyáltalán nem, vagy nem a törvényes határidőben, vagy nem a törvényes szabályok szerint jelenti be, 2. aki a biztosítási kötelezettség alá eső üzem tulajdonosának személyében beállott változásokat egyáltalában nem, vagy nem a törvényes határidőben, vagy nem a törvényes szabályok szerint jelenti be, 3. aki a biztosításra kötelezett alkalmazottak fizetését, vagy bérét a ténylegesnél nagyobb, vagy kisebb összegben jelenti be, 4. aki az alkalmazott fizetéséből, vagy béréből törvényellenesen többet von le, mint amennyinek levonására jogosult, 5. aki a balesetbiztosítási kötelezettség alá eső üzemben beállott változásokat egyáltalán nem, vagy nem a törvényes határidőben, vagy nem a törvényes szabály szerint jelenti be, 6. aki rendes bérjegyzéket nem vezet, azokat meg nem őrzi, továbbá a munkásbiztositó pénztár és a bíróságok által kiküldött közegeknek a szükséges felvilágosításokat nem adja meg, a helyszíni vizsgálatokat megakadályozza, nyilvántartások betekintéséi megtagadja, 7. aki a törvényben a baleset bejelentésére vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget, a sérülthöz orvost nem hivatott, 8. aki a baleseti járulékok kirovásához szükséges bérvallomások előterjesztését ok nélkül elmulasztja, 9. aki a betegségi biztosítási járulékokat, vagy járulékelőlegeket esedékesség szerint ok nélkül be nem szolgáltatja. Szervezet. A törvény szerinti betegség és baleset esetére való biztosítást az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár teljesiti, melynek a biztosítást és a segélyezést közvetítő helyi szervei a kerületi munkásbiztositó pénztárak és a vállalati betegsegélyző pénztárak. Arbeiter anzustellen. Mehrere benachbarte Fabriken, beziehungsweise Unternehmen können verpflichtet werden, einen gemeinsamen Arzt zu halten. Gerichtsbarkeit. In den Wirkungskreis des Arbeiterversicherungsgerichtes gehören Prozesse mit folgenden Gegenständen : 1. Unterstützungs-, Entschädigungs-, ferner Invaliditäts-, Witwen- und Versorgungsansprüche zwischen der Kasse einerseits und dem Versicherten, seinem Angehörigen oder Rechtsnachfolger andererseits. 2. Versicherungspflicht oder freiwilliges MitgliedschaftsrechL zwischen der Kasse einerseits und dem Arbeitgeber oder dem auf das Mitgliedsrecht Anspruch Erhebenden andererseits. 3. Versicherungsbeiträge, Ergänzungsbeiträge und Gebühren zwischen der Kasse einerseits und dem Arbeitgeber oder versicherten Mitgliede, seinem Gewährsmanne oder Rechtsnachfolger andererseits. 4. Feststellung der Unkosten der durch die Kasse bei dem Arbeitgeber vorgenommenen Lokalaugenscheinnahme, sowie Bestreitung der Unfallprüfungsspesen zwischen der Kasse einerseits und dem Arbeitgeber (Geschäftsinhaber) andererseits. 5. Vergütungs-(Entschädigungs)-pfliclU des Arbeitsgebers oder seines Beauftragten und Vergütungsanspruch des Arbeitgebers zwischen der Kasse einerseits und dem Arbeitgeber oder dessen Beauftragten andererseits. 6. Aus der Verwaltung und Wirksamkeit der Krankenunter- «tützungskasse eines Unternehmens auftauchende Verrechnungen zwischen der Kasse einerseits und dem Arbeitsgeber, der die Krankenunterstützungskasse des Unternehmens erhält, andererseits. 7. Zwischen der Kasse einerseits und dem Unternehmer andererseits aus der geleisteten Krankenunterstützung des letzteren sich ergebende Verrechnungen. Die unter Punkt 1 bezeichneten Entschädigungsprozesse, mit Ausnahme solcher, die sich auf eine zeitweilige Rente beziehen, ferner von den unter Punkt 4 bezeichneten Prozessen jene, die sich auf einen von der Kasse gegen den Arbeitgeber oder dessen Betrauten unter dem Titel der Vergütung einer Unfallsentschädigung erhobenen Anspruch beziehen, gehören in erster Instanz ausschliesslich in den Wirkungskreis des besonderen Budapestéi' Arbeiter ver Sicherungsgericht es. In den Wirkungskreis des Arbeiterversicherungsgerichtes gehören schliesslich Übertretungen in Arbeiterversicherungsangelegenheiten, so wie Prozesse, die zwischen dem Arbeitgeber und dem Angestellten in Angelegenheit der Krankenversicherungsbeträge und Unfallgebühren, eines Entschädigungsanspruches, der die von der Kasse gebotene Krankenunterstützung oder Unfallentschädigung überschreitet, eines Unfallentschädigungsanspruches eines Angestellten, der in die Unfalls- vei Sicherung nicht einbezogen ist, oder in Angelegenheit einer vom Arbeitgeber zu leistenden Krankenunterstützung auftauchen. Appellationen gegen Bescheide der Landes-Arbeiterversicherungskasse, die sich auf die Einreihung in eine Gefahrenklasse und die Anwendung einer Verhältniszahl beziehen, gehören in den unmittelbaren Wirkungskreis des Arbeiterversicherungs-Obergerichtes. Unfallverhütung. Die Bezirkskassen, sowie die Landeskasse können die in die Krankenversicherung einbezogenen Betriebe im Wege der kgl. ung. Gewerbeinspektorate verpflichten, im Interesse der Wahrung des Lebens und der Gesundheit der Angestellten und der möglichen Verhütung von Unfällen Sanitätsmassnahmen in Angriff zu nehmen. Arbeitgeber, welche die von der Behörde angeordneten Schutzmassnahmen in ihrem Betriebe nicht durchführen, haben bis. zur Erfüllung dieser Verpflichtung einen Ergänzungsbeitrag zu leisten, der bis 50% des Arbeiterversicherungsbetrages betragen kann. Die Ergänzungsbeiträge muss der Arbeitgeber im Ganzen aus Eigenem decken ; unter diesem Titel dürfen keine Lohnabzüge vorgenommen werden. Die Schutzvorschriften und Verbotverfügungen hat der. Arbeitgeber an den zugänglichen Stellen sämtlicher Lokalitäten auszuhängen. Strafbestimmungen. Insoferne keine laut Gesetz einer schwereren Einrechnung unterliegende Strafhandlung vorliegt, verübt eine mit Geldbusse zu bestrafendes Vergehen der Arbeitgeber : 1. der den Arbeitseintritt eines versicherungspflichtigen Angestellten, Veränderungen im Arbeitsverhältnis oder den Arbeitsantritt eines angemeldeten Angestellten überhaupt nicht, oder nicht innerhalb des gesetzlichen Termines, oder nicht vorschriftsgemäss anmeldet. 2. Der Veränderungen in der Person des Besitzes des der Versicherungspflicht unterliegenden Betriebes überhaupt nicht, oder nicht innerhalb des gesetzlichen Termines, oder nicht den gesetzlichen Bestimmungen gemäss anmeldet. 3. Der das Gehalt oder den Lohn eines versicherungspflichtigen Angestellten zu einem höheren oder niedrigeren Betrage anmeldet. 4. Der von dem Gehalte oder dem Lohne eines Angestellten gesetzwidrig mehr als gestattet abzieht. 5. Der die in einem der Versicherungspflicht unterliegenden Betriebe eingetretenen Veränderungen überhaupt nicht, oder nicht innerhalb des gesetzlichen Termines, oder nicht den gesetzlichen Bestimmungen gemäss anmeldet. 6. Der keine regelmässigen Lohnlisten führt, sie nicht aufbewahrt, ferner den von der Arbeiterversicherungskasse und den Gerichten entsendeten Organen die nötigen Aufklärungen nicht erteilt, die Lokalaugenscheinnahme verhindert, den Einblick in Evidenzen verweigert. 7. Der den gesetzlichen Verfügungen über die Anmeldung von Unfällen nicht nachkommt und zu dem Verletzten keinen Arzt ruft. 8. Der die Unterbreitung der zur Bemessung der Unfallsbeiträge, nötigen Lohneinbekenntnisse ohne Ursache versäumt. 9. Der Krankenversicherungsbeiträge oder Unfallgebühren und -beitrüge oder Beitragsvorschüsse laut der Fälligkeit ohne Uhrsache nicht einliefert. Die Organisation. Laut dem Gesetze versieht die Versicherung gegen Krankheit und Unfall die Landes-Arbeiterkrankenunter- stützungs- und Unfallversicherungskasse, deren die Versicherung und die Unterstützung vermittelnde Lokalorganisationen der Bezirkskrankenkassen und die Krankenunterstützungskassen der Unternehmen sind. 6! Országos Munkásbetegsegélyző- és Balesetbiztosító Pénztár Landes-Arbeiter unterstützungs- und Unfallversicherungs-Kasse Budapest, VII., Dohány u. 73—75. Tel. : J. 16—39, J. 16—69, J. 16—90. Miniszteri biztos (Ministerial-Kommisscir) : dr. Hódossy Gedeon, min. tan. Igazgató (Direktor) : betöltetlen (nicht besetzt). lgazgatóhelgettes (Direktor-Stellvertreter) : dr. Rodé János, aligazgató. Osztóig vezetők (Abteilungsleiter) : Szegi! László aligazgató, dr. Za- borszky István főorvos, Dömötör Lajos c. aligazgató, titkár, dr. Valentin Mihály c. alig., titkár, Horváth János c. alig., titkár, Pfisterer Lajos műszaki titkár, Topái József főszámtanácsos.
