Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)
A. Általános rész - Munkásvédelem
heti az alkalmazottainak munkaviszonyában, vagy az üzemében beállott változásokat is. A kerületi munkásbiztositó pénztárak a munkaadókat a szóbanlevő kötelezettségeik teljesítésében saját közegeik utján elenőrizhetik és a munkaadó üzemét bármikor megtekinthetik. A munkaadók alkalmazottaikról pontos bérjegyzéket vezetni és azt a Pénztár ellenőrző közegeinek kivánatra előmptatni, a kért adatokat rendelkezésre bocsájtani, továbbá a munkás- és bérjegyzékeket három évig megőrizni tartoznak. Ha a munkaadó bejelentési kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy a szükséges adatokat csak részben szolgáltatja be és azt 15 nap alatt nem pótolja, a kerületi munkásbiztositó pénztár fel van jogositva arra, hogy a bejelenteni elmulasztott adatok beszerzésénél felmerülő költségeit a munkaadó terhére felszámítsa. Fizetési kötelezettség. A biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottak után a kerületi munkásbiztositó pénztár a törvény rendelkezése értelmében járulékot számit fel a munkaadóknak, mely járulékok mérvét az úgynevezett „napibérosztályok“ szerint állapítják meg. Az 5410/1919. sz. kormányrendelet a Népjóléti és Munkaügyi Miniszternek felhatalmazást adott arra, hogy az átlagos napibérosztályokat és a fizetendő tagjárulékokat rendeletileg szabályozhassa. A Budapesti Kerületi Munkásbiztositó Pénztárnál jelenleg érvényben levő átlagos napibéreket és napibérosztályokat az alábbi táblázat tünteti fel: Napibérosztály Átlagos napibér ! Napi kereset I. 450.— 900 K-ig H. 1350.— 900 K felül 1800 „ III. 2250.— 1800 „ 2700 „ IV. 3150.— 2700 „ 3600 „ V. 4050.— 3600 „ 4500 „ VI. 4950 — 4500 „ 5400 „ VII. 5850.— 5400 „ 6300 „ VIII. 6750.— 6300 „ Járulék betegség esetére, A betegségi biztosítási tagjárulék az átlagos napibér 6%-a. Háztartási alkalmazott után, ha a munkaadó csak egy háztartási alkalmazottat foglalkoztat, a fizetendő tagjárulék az átlagos napibér 1%-ában állapíttatott meg, mig a két háztartási alkalmazottat foglalkoztató munkaadó az egyik háztartási alkalmazott után 1%-os, a másik után pedig 6%-os betegségi biztosítási járulékot fizet. Három vagy több háztartási alkalmazottat foglalkoztató munkaadó minden egyes háztartási alkalmazott után 6%-os járulékot fizet. Balesetbiztosítási kötelezettség alá eső üzemekben foglalkoztatott alkalmazottak és a háztartási alkalmazottak után a szóbanlevő betegségi biztosítási tagjárulékokon kívül baleseti dijak, illetőleg járulékok fizetendők. A betegségi biztosítási járulékok felerészben a munkaadót, felerészben az alkalmazottat, a baleseti dijak és járulékok pedig teljes egészükben a munkaadót terhelik. Arra az időre, amíg a biztosított tag keresetképtelen, sem a biztosított tag, sem annak munkaadója betegségi biztosítási járulékot és baleseti dijat fizetni nem köteles. Betegségi biztosítási járulékok jelenleg érvényben levő összegeit az alábbi táblázatban soroljuk fel : ! Napibérosztály A fiz eten dj járulék 1 napra K 1 hétre K 4 hétre K I. 33.198.792.— II. 96.576.— 2304.ni. 159.954.— 3816.ív. 222.1332.5328.— V.285.1710.— 6840.VI. 348.2088.— 8352.VI1. 411.— 2466 — 9864.— VIII. 474.— 2844.11376.A kerületi munkásbiztositó pénztárak a munkaadóknak tartozásaikról az Országos Pénztár által meghatározott időközönként (havonként) fizetési meghagyást kézbesítenek, melyben az esedékessé vált járulékokon kívül a munkaadó hátralékos tartozásait is feltüntetik és egyidejűleg a munkaadót tartozásuknak 8 napon belül leendő befizetésére szólítják fel. Ha a munkaadó a felszólításnak a megjelölt idő alatt eleget nem tesz, ellene tartozásának erejéig végrehajtási eljárást kötelesek vezetni, mikor is a munkaadó tartozása közadók módjára hajtatik be. A végrehajtás költségeit teljes egészében a munkaadó viseli. A fizetési meghagyásban megállapított határidő lejártától kezdve a Kerületi Munkásbiztositó Pénztár a törvényes kamatláb szerint késedelmi kamatot számíthat fel a munkaadónak. A munkaadónak a Pénztárral szemben fennálló tartozásaiért a vele közös háztartásban élő házastársa egyetemlegesen felelős. Építési üzemeknél, ha a Pénztár követelése a vállalkozótól be nem hajtható, a munkánál alkalmazottak után esedékes biztosítási tartozásokért az építtető, illetőleg a munka megrendelője szavatol. Ha a munkaadó személyében változás állott be, a hátralékokért az a munkaadó szavatol, aki a kirovás idejében, vagy akkor, amikor a változás a munkásbiztositó pénztár tudomására jutott, illetőleg akkor, amikor a behajtási eljárás folyamatban van, az üzem tulajdonosa. Az egyetemleges felelősség alapján emelt követelésnél olyan kifogás, hogy a Pénztár az eredeti adós ellen egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen, esetleg nem megfelelő módon járt el, nem hozható fel. Betegség esetén nyújtandó segélyek. Betegség esetén a biztosításra kötelezettek a következő segélyekre tarthatnak igényt : 1. Ingyen orvosi gyógykezelésre, a megbetegedés első napjától kezdve, egy évig. 2. Gyógyszerekre, fürdőkre, gyógyvizekre és a szükséges gyógyászati segédeszközökre a megbetegedés első napjától kezdve egy évig, ingyen. 3. Kórházi ápolásra a megbetegedés első napjától kezdve egy évig, szintén ingyen. 4. Ha a kórházba utalt tagnak eddig keresetéből eltartott hozzátartozói vannak, a hozzátartozóknak a tag részére egyébként járó féltáppénzre van igényük. 5. Táppénzre, ha a betegség keresetképtelenséggel jár és a keresetképtelenség 3 napnál tovább tart, a keresetképtelenség 3.-ik napjától számítva, a keresetképtelenség további tartamára, de legfeljebb egy évig, ha a keresetképtelenség előbb nem érne véget. A táppénz az első négy hétben a tag átlagos napibérének 60%-a, azontúl pedig 75%-a. Die Arbeitgeber haben über ihre Angestellten genaue Lohnlisten zu. führen, die auf Wunsch der Kontrollorgane der Kasse vorzuweisen, sind und müssen die gewünschten Daten zur Verfügung stellen. Die Arbeiter- und Lohnlisten sind drei Jahre hindurch aufzubewahren. Wenn der Arbeitgeber der Anmeldepflicht nicht Genüge leistet oder die nötigen Daten nur zum Teile zur Verfügung stellt und sie binnen 15 Tagen nicht ergänzt, ist die Bezirks-Arbeiterversicherungs- kasse berechtigt, die Kosten, die mit der Beschallung der Daten, deren Anmeldung versäumt wurde, zu Lasten des Arbeitgebers aufzurechnen. Die Zahlungspflicht. Die Bezirks-Arbeiterversicherungskasse hebt bei den Arbeitgebern nach den der Versicherungspflicht unterliegenden Angestellten im Sinne der Verfügungen des Gesetzes Beiträge ein, deren Mass laut der sogenannten „Taglohnklassen“ festgestellt wird. Der Regierungserlass Nr. 5410/1919 hat dem Volkswohlfahrtsund Arbeitsminister die Ermächtigung erteilt, die durchschnittlichere Tageslohnklassen und die zu entrichtenden Mitgliedsbeiträge im Verordnungswege zu regeln. Die bei der Budapest«' Bezirks-Arbeiterversicherungskasse derzeit in Kraft befindlichen durchschnittlichen Taglöhne und Taglohnklassen gibt nachstehende Tabelle an: 59 Taglohnklasse Durchschnittlicher Taglohn Tage s e r w e r b I. 450.— 900 K II. 1350.— 900 K über 1800 ,. III. 2250.— 1800 „ „ 2700 IV. 3150.— 2700 „ „ 3600 V. 4050.— 3600 „ „ 4500 .. VI. 4950.— 4500 „ „ 5400 VII. 5850.— 5400 „ 6300 ,. VIII 6750.— 6300 „ „ Die Beiträge fiir den Fall von Krankheit. Der Milgliedsbeitrag der Krankenversicherung beträgt 6% des durchschnittlichen Taglohnes. Für Haushaltungsangestellte ist der Beitrag bei der Beschäftigung einer Person mit 1% und bei zwei Personen mit 1% nach der ersten und mit 6% des durchschnittlichen Taglohnes nach der zweiten Persón festgesetzt. Bei der Beschäftigung von drei oder mehr Haushaltungsangestellten hat der Arbeitgeber einen Beitrag ven 6% nach jeder Person zu entrichten. Nach Bediensteten und Haushaltungsangestellten von Betrieben, die der Verpflichtung der Unfallversicherung unterliegen, sind ausser den erwähnten Mitgliedsbeiträgen für die Krankenversicherung auch Unfallgebühren, beziehungsweise Beiträge zu bezahlen. Die Krankenversicherungsgebühren belasten den Arbeitgeber und den Angestellten zu gleichen Teilen, während die Unfallgebühren und -beitrage im Ganzen von dem Arbeitgeber zu entrichten sind. Für die Zeit der Erwerbsunfähigkeit des versicherten Mitgliedes hat weder dieses, noch sein Arbeitgeber Krankenversicherungsgebühren, und Unfallgebühren einzuzahlen. Die gegenwärtigen Krankenversicherungsgebühren sind folgender- massen festgesetzt: Taglohnklasse Zu zahlender Beitrag auf 1 Tag K 1 Woche K 4 Wochen K I. 33.198.— 792.— II. 96.— 576.— 2304.III. 159.— 954.— 3816.— IV: 222.— 1332.— 5328.— V. 285.— 1710.— 6840 — VI. 348.2088.— 8352.— Vll. 411.— 2460.— 9864.— Vili. 474.— 2844.— 11376.— Die Unterstützungen im Falle einer Krankheit. Im Krankheitsfallekönnen die Versicherungspflichtigen auf folgende Unterstützungen Anspruch erheben : 1. Auf kostenlose ärztliche Behandlung vom ersten Tage der Erkrankung an ein Jahr hindurch. 2. Auf kostenlose Arzneien, Bäder, Heilwässer und nötige Heil- hilfsinittel vom ersten Tage der Erkrankung an ein Jahr hindurch. 3. Auf kostenlose Spitalspflege vom ersten Tage der Erkrankung an ein Jahr hindurch. 4. Wenn das in ein Spital überwiesene Mitglied Angehörige besitzt, die es bisher von seinem Erwerb erhalten hat, so haben diese auf das Verpflegsgeld Anrecht, das dem Mitgliede ansonsten gebühren würde. 5. Auf Verpflegsgeld, wenn die Krankheit mit Erwerbsunfähigkeit einhergeht und diese länger als drei Tage dauert, vom dritten Tage der Erwerbsunfähigkeit an gerechnet, solange diese währt, aber höchstens auf die Dauer eines Jahres, falls die Erwerbsunfähigkeit kein früheres Ende nimmt. Das Verpflegsgeld beträgt in den ersten vier Wochen 60%, darüber hinaus 75% des durchschnittlichen Taglohnes des Angestellten. 6. Die mit dem versicherten Mitgliede im gemeinsamen Haushalt lebenden, erwerblosen unversicherten Familienmitglieder erhalten vom eisten Tage der Erkrankung an auf die Dauer eines Jahres kostenloseärztliche Behandlung, Arzneien und die nötigen Hilfsmittel. Die Tagessumme des Verpflegsgeldes beträgt derzeit: Taglohnklasse I. j II. | III. | IV. 1 V. 1 VI. S VII. 1 VIII. Bis zum 28. Tage der Erkrankung: _______ ______________K r o 270 1 8101 1350! 18901 Vom 29. Tage der Erkrankung an bis zum Ablauf der Anspruchsberechtigung : 331 1014| 1689 2364' n e n 2430* 1 2 3 29201 35101 4050 3039 37141 4389 5064 Im Falle einer Niederkunft gebühren dem versicherungspflichtigen weiblichen Mitgliede folgende Unterstützungen : 1. Die nötige Geburtshilfe und Behandlung kostenlos. 2. Schwangerschaftsunterstützung während der letzten vier Wochen: der Schwangerschaft im vollen Betrage des durchschnittlichen Taglohnes. 3. Kindbettunterstützung vom Tage der Entbindung an 8 Wochen hindurch in vollem Betrage des durchschnittlichen Arbeitslohnes des Mitgliedes.
