Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)
A. Általános rész - Külkereskedelmi intézkedések és intézmények
A feladó köteles a fuvarlevélben a szállítás útirányát a tekintetbe jövő átmeneti határállomások megnevezésével feltüntetni. Az átmeneti állomásig meghatározott kilométertávolsághoz mindkét irányú forgalomban még az országhatárig esedékes kilométertávolság adandó hozzá és az igy nyert össztávolság után a helyi díjszabások megfelelő díjtételei alkalmaztatnak. A küldemények mindkét irányban a határig a szállítási dijak, fuvardijpótlékok és mellékilletékek, vámköltségek és készpénzkiadások tekintetében bérmentesítési kényszer alá esnek. A küldemények utánvéttel (beszedés után kifizetendő utánvét, készpénzelőleg) meg nem terhelhetők. Der Aufgeber ist verpflichtet im Frachtbriefe jene Grenzstationen namhaft zu machen, welche bei der Transportrichtung in Betracht kommen. Zu der bis zur Übergangsstation bestimmten Kilometeranzahl ist in beiden Richtungen noch jene Kilometeranzahl hinzuzurechnen, die von der Grenzstation bis zur Landesgrenze besteht und erst nach dieser Gesamtkilometeranzahl werden die entsprechenden Sätze der Lokaltarife angewendet. Die Sendungen sind in beiden Richtungen bis zur Grenze zu frankieren und können mit Nachnahme nicht belastet werden. 37 A magyar állam fenhatósága alatt álló határszéli vasúti állomások Die unter dem Imperium des ungarischen Staates stehenden Grenz-Eisenbahnstationen 1. Arad vármegye (Komitat) : Elek, Lökösháza. 2. Abnuj-Torna vármegye (Komitat) : Hidasnémeti, Tornanádaska. 3. Bács-Bodrog vármegye (Komitat) : Csikéria, Gara, Herceg- szántó, Kelebia, Katymár. 4. Baranya vármegye (Komitat) : Beremend, Drávaszabolcs, Drávasztára-Zaláta, Magyarboly, Sellye. 5. Bihar vármegye (Komilat) : Biharkeresztes, Kőrösszakái, Kö- tegván. Nagykereki. 6. Csanád vármegye (Komitat) : Battonya, Magyarcsanád. 7. Gongrád vármegye (Komitat) : Röszke. 8. Gömör-Kishont vármegye (komitat) : Bánréve. 9. Hont vármegye (Komitat) : Drégely palánk, Szob. 10. Moson vármegye (Komitat) : Hegyeshalom, Oroszvár. 11. Nógrád vármegye (Komitat) : Ipolytarnóca, Salgótarján. 12. Somogy vármegye (Komitat) : Barcs, Góla és Gyékényes. 13. Sopron vármegye (Komitat) : Ágfalva, Harka-Kópháza, Mexikó-puszta. 14. Szaboles vármegye (Komitat) : Nyirábrány. 15. Szatmár vármegye (Komitat) : Ágerdőmajor, Gacsaly, Csenger. 10. Torontói vármegye (Komitat) : Ószentiván, Ujszentiván, Szőreg. 17. Vas vármegye (Komitat) : Dávidháza-Kotormány, Pinkamiridszent, Szentgotthárd, Torony, Vis. 18. Zala vármegye (Komitat) : Murakeresztur, Rédics. 19. Zemplén vármegye (Komitat) : Sátoraljaújhely, ZemplénAgárd. Határátlépő állomások — Grenzstationen 'A Cseh köztársaság felé eső részen — Gegen die Tschechoslowakische Republik : Oroszvár, Gönyü, Komárom, Esztergom, Szob, Dré- gelypalánk, Balassagyarmat, Ipolytarnóc, Salgótarján, Bánréve, Tornanádaska, Hidasnémeti, Sátoraljaújhely, Záhony, Tiszabecs. Románia felé eső részen — Gegen Rumänien : Csenger, Nyirábrány, Biharkeresztes, Kötegyán, Lökösháza. A szerb-horvát-szlovén királyság felé eső részen — Gegen das Königreich S■ H. S. : Szőreg, Röszke, Kelebia, Csikéria, Mohács, Magyar- bóly, Barcs, Gyékényes, Murakeresztur, Dávidháza-Kotormány. Az Ausztria felé eső részen — Gegen Deutschösterreich : Szentgotthárd, Kőszeg, Sopron, Hegyeshalom. Az itt fölsorolt helyek „általános határátlépő állomások“ s a határátlépés csak útlevéllel van megengedve. Az általános határátlépő állomások közé eső egyéb megállapított pontokon (átszelő utakon) a határt csak határszéli uti- igazolvánnyal lehet átlépni. — Die hier aufgezählten Orte sind als „Allgemeine Grenzüberschreitungsstationen“ bezeichnet und ist die Grenzüberschreitung nur mit einem Passe gestattet. Die zwischen den allgemeinen Grenzüberschreitungsstationen gelegenen Punkte können bei Überschreitung der Grenze nur mit Grenzüberschreitungszertifikaten überschritten werden. Külkereskedelmi intézkedések és intézmények Aussenpolitisehe Institutionen und Verfügungen A békeszerződés intézkedései A mai Magyarország külkereskedelmét lényegesen befolyásolják a tiianoni békeszerződés intézkedései, melyek az entente-államoknak a külforgalom minden vonatkozásában hasonló viszontköteiezettség nélkül biztosítják a legnagyobb kedvezményt. A legnagyobb, kedvezmény lényégé az, hogy amint két állam egymással a vámokra, áruforgalomra, valami kedvezményben megegyezik, úgy ez a kedvezmény a többi államot is automatice megilleti. A békeszerződés fontosabb gazdasági rendelkezéseit itt adjuk : 200. cikk. Magyarország kötelezi magát, hogy bármelyik Szövetséges és Társult Államnak magyar területre bárhonnan bevitt áruit, nyerstermé- nyeit vagy ipari gyártmányait nem fogja más, vagy magasabb vámokkal, vagy illetékekkel sújtani — ideértve a belső adókat is, — mint aminők az említett Államok bármelyikének, vagy akármely más külföldi országnak ugyanolyan áruit, nyersterményeit, vagy ipari gyártmányait terhelik. Magyarország bármelyik Szövetséges és Társult Állam áruinak, nyersterményeinek, vagy ipari gyártmányainak magyar területre bárhonnan történő bevitelére nézve nem fog oly tilalmat, vagy korlátozást fenntartani, vagy létesíteni, amely egyaránt ki nem terjedne az említett Államok bármelyikének, vagy akármelyik más külföldi ország ugyanolyan áruinak, nyersterményeinek, vagy ipari gyártmányainak bevitelére is. 201. cikk. Magyarország továbbá kötelezte magát, hogy bármelyik Szövetséges és Társult Állam kereskedelmének rovására az említett Államok akármelyikével, vagy bármely más külföldi országgal szemben a bevitel szabályozása tekintetében nem fog megkülönböztetést tenni, még közvetett módon, igy például a vámigazgatási és elvámolási eljárás, a vizsgálati, vagy vegyvizsgálati módszerek, a vámfizetésre vonatkozó rendelkezések, a tarifaszerü osztályozás és a vámtarifa értelmezése, vagy végül az egyedárusági szabályok alkalmazása utján sem. 202. cikk. A kivitelt illetőleg Magyarország kötelezi magát, hogy a magyar területről bármelyik szövetséges és Társult Államnak területére kivitt árukat, nyersterményeket, vagy ipari gyártmányokat nem fogja más vagy magasabb vámokkal, vagy illetékekkel sújtani, — ideértve a belső adókat is, — mint aminők az említett Államok bármelyikébe, vágj akármely más külföldi országba kivitt ugyanolyan árukat terhelik. Magyarország bármelyik Szövetséges és Társult Államba magyar területről küldött mindenféle áruk kivitelére nézve nem fog oly tilalmat, vagy korlátozást fentartani, vagy létesíteni, amely egyaránt ki ne terjedne az említett Államok bármelyikébe, vagy akármelyik más országba küldött ugyanolyan áruknak, nyerstermékeknek, vagy ipari gyártmányoknak a kivitelére is. 203. cikk. Az áruk bevitelére, kivitelére, vagy átvitelére vonatkozó minden kedvezmény, mentesség, vagy kiváltság, amit Magyarország bármelyia Szövetséges és Társult Államnak, vagy akármely más külföldi országnak nyújtana, egyúttal és feltétlenül kiterjed minden további kérelem, vagy ellenszolgátatás nélkül valamennyi Szövetséges és Társult Államra is. 204. cikk. A jelen szerződés XII. részének (Kikötők, viziutak és vasutak) .270. cikkében foglalt rendelkezésekkel szemben azokon a kikötőkön átmenő áruk, amelyek a háború előtt a volt Osztrák-Magyar Monarchia területeihez tartoztak, a jelen Szerződés életbelépésétől számított 3 éven belül Magyarországba való bevitelüknél arányos vámmérsékléseket fognak élvezni, azoknak a vámoknak megfelelően, amelyek az 1906. évi osztrák-magyar vámtarifa alapján az említett kikötőkön át bevitt árukra alkalmazást nyertek. Die Verfügungen des Friedensvertrages Der Aussenhandel des heutigen Ungarn wird wesentlich durch die Verfügungen des Trianoner Friedensvertrages beeinflusst, die den Staaten der Entente in allen Relationen des Aussenhandels, ohne eine ähnliche Verpflichtung ihrerseits, die Meistbegünstigung sichern. Das Wesen der Meistbegünstigung besteht darin, dass, wenn zwei Staaten miteinander bezüglich der Zölle und des Warenverkehrs in irgend einer Begünstigung Übereinkommen, diese Begünstigung auch den übrigen Staaten automatisch zufällt. Wir geben im folgenden die wichtigeren wirtschaftlichen Verfügungen des Friedensvertrages : Artikel 200. Ungarn verpflichtet sich, dass Waren, Rohstoffe oder Fabrikate irgend eines der alliierten oder assoziierten Staaten, die in ungarisches Gebiet eingeführt werden, ohne Rücksicht auf ihren Herkunftsort, keinen anderen oder höheren Zollsätzen oder Gebühren (einschliesslich innerer Abgaben) unterworfen werden, als solchen, denen dieselben Waren, Rohstoffe oder Fabrikate irgend eines anderen fremden Landes unterworfen sind. Ungarn wird auf alle Waren, Rohstoffe oder Fabrikate aus Gebieten irgend eines der alliierten oder a'ssoziierten Staaten, ohne Rücksicht auf ihren Herkunftsort, kein Verbot oder keine Einschränkung der Einfuhr in ungarisches Gebiet aufrechterhalten oder erlassen, die nicht in gleicher Weise auf die Einfuhr derselben Waren. Rohstoffe oder Fabrikate von irgend einem anderen dieser Staaten oder irgend einem anderen fremden Lande gelegt sind. Artikel 201. Was Einfuhrbestimmungen anbelangt, verpflichtet sich Ungarn keine unterschiedliche Behandlung zuungunsten des Handels irgend eines der alliierten oder assoziierten Staaten gegenüber einem anderen dieser Staaten oder irgend einem anderen fremden Lande herbeizuführen, auch nicht durch indirekte Mittel, wie Zollbestimmungen oder Zollmassnahmen, ' Feststellung oder Analysen-Methoden, Bedingungen der Zollzahlung, Tarifabstufungen, Tarifklassifizierung oder Auslegung von Tarifen oder endlich die Ausübung von Monopolen. Artikel 202. Was die Ausfuhr betrifft, so verpflichtet sich Ungarn, dass Waren, Rohstoffe oder Fabrikate, die aus ungarischem Gebiet nach den Gebieten irgend eines der alliierten oder assoziierten Staaten ausgeführt werden, keinen anderen oder höheren Zollsätzen oder Gebühren (einschliesslich innerer Abgaben) unterworfen werden, als solchen, die bei der Ausfuhr derselben Waren in einen anderen dieser Staaten oder irgendein anderes fremdes Land entrichtet werden. Ungarn darf für irgend welche Waren, die aus ungarischem Gebiet in irgend einen der alliierten oder assoziierten Staaten ausgeführt werden, kein Verbot oder keine Einschränkung der Ausfuhr aufrechterhalten oder erlassen, die nicht in gleicher Weise auf die Ausfuhr derselben Waren, Rohstoffe oder Fabrikate nach irgend einem anderen dieser Staaten oder nach irgend einem anderen fremden Land gelegt sind. Artikel 203. Alle Begünstigungen, Befreiungen oder Vorrechte in Bezug auf Einfuhr, Ausfuhr und Durchfuhr von Waren, die von Ungarn irgend einem der alliierten oder assoziierten Staaten oder iigend einem anderen fremden Lande gewährt werden, werden gleichzeitig und bedingungslos ohne diesbezügliche Aufforderung und ohne Gegenleistung auf alle alliierten und assoziierten Staaten ausgedehnt. Artikel 204. Entgegen den Bestimmungen des Artikels 270 des XII. Teiles (Häfen, Wasserstrassen und Eisenbahnen) des gegenwärtigen Vertrages
