Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)

A. Általános rész - Pénz- és gazdaságpolitikai intézmények és intézkedések

30

200.000 K-nál több, de 400.000 K-t nem halad meg, 8% ; és igy tovább egy millióig 200.000 K-ként, azon túl 500.000 K-ként 2—2%-kál több.

21. §. (1) A 20. §. 1. pontjában emlitett saját tőke alatt a befizetett alaptőkét és a 15. §. (1) bekezdésének 1—6. pontjaiban és a (3) bekezdésében emlitett tartalékok kivételével azokat a mérlegben megállapított valódi tartalékalapokat kell érteni, amelyek a vállalat kizárólagos tulajdonában vannak és vagy a már megadóztatott üzleti jövedelemből, vagy felpénzből származnak. A biztosítási vállalatnál a kár- biztosilási tartalék a saját tőkéhez számit, az életbiztosítási díjtartalék azonban nem.

22. §. (1) A jelen törvény 20. §-ában megállapított kulcs szerint kivetendő társulati adó nem lehet kevesebb

a) biztosítási vállalatoknál a díjbevételek l°/oo-jénél,

b) alkalmi egyesüléseknél a bruttó nyereség 10%-ánál.

(2) A jelen szakasz alapján fizetendő legkisebb adót akkor is ki kell vetni, ha a jelen törvény 14—19. §-aiban foglalt rendelkezések figyelembevételével megállapított üzleteredmény szerint adóköteles nyereség nem mutatkozik.

23. §. (1) Ha a II. fejezet szerint kiszámított adóköteles nyereség n közvetlenül megelőző két üzleti év adóköteles nyeresége közül a magasabb nyereséget meghaladja, ez után a nyereségtöbblet után még külön társulati adópótlékot kell fizetni akkor, ha a 24. §. rendelkezései szerint kiszámított nyereségtöbblet 100.000 K-t meghalad.

(2) Ha a közvetlenül megelőző üzleti évben elért és a 24. §. értelmében megállapított nyereség a vállalat saját tőkéjének 15%-át nem érte el, akkor a saját tőke 15%-át kell a nyereségtöbblet kiszámításánál alapul venni.

24. §. (1) A nyereségtöbblet kiszámításánál ugyanazok az összegek

veendők alapul, amely összegeket a társulati adó kivetésénél is alapul kellett venni. . , , .

(2) Ha a nyereségtöbblet kiszámításának alapjául szolgáló évek* alatt a vállalat saját tőkéje emelkedett vagy csökkent, a tökeemelkedés vagy csökkenés 15 százalékát a tőkeemelkedést vagy csökkenést megelőző idő nyeVeségéhez hozzá kell adni, illetőleg abból le kell vonni.

25. §. A társulati adópótlék

5% a nyereségtöbblet azon része után, amely a vállalat saját tőkéjének tjz százalékát nem haladja meg ;

10% a nyereségtöbblet azon része után, amely a vállalat saját tőkéjének tiz százalékánál nagyobb, de tizenöt százalékát nem haladja meg.

26. §. A társulati adópótlékot az alapadóval egyszerre kell kivetni. Ez után az adópótlék után semmiféle más állami vagy helyhatósági adó, illetőleg pótadó sem vethető ki.

28. §. (1) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait, továbbá a választmányi tagokat és a napibiztosokat ebben a minőségükben bármely elnevezés alatt juttatott javadalmazás után külön adót kell kivetni.

(2) Ennek az adónak a kulcsa, ha a javadalmazás évenkint és egyénenkint

100.000 K-t nem halad meg, 16%,

100.000 K-nál több, de 250.000 K-t nem halad meg, 20%,

250.000 K-nál több, 25%.

(4) Ezen adó után helyhatósági pótadók, kereskedelmi és iparkamarai illetékek kivetésének van helye, és ezeket a pótadókat abban a községben (városban) és vármegyében kell kivetni, amelynek területén a vállalat székhelye van.

(5) A vállalat köteles az adót szavatosság mellett a vonatkozó fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül egy összegben az adópénztárba befizetni.

Devizaforgalom

Magyarországon a külföldi fizetési eszközökkel (devizákkal és valutákkal) való kereskedés és forgalom korlátozva van. (6700/1922. M. E. rendelet, közzétéve a Budapesti Közlöny 1922. évi augusztus 8-án megjelent 180. számában). Az evvel kapcsolatos teendők ellátására Devizaközpont létesittetett. A Devizaközpont áll az Állami Jegy- intézetből és a pénzügyminiszter által megbízott tagokból, akiktől a pénzügyminiszter a megbízást visszavonhatja. A Devizaközpont tagjaival az ügyleteket bizományos is közvetítheti. Ily közvetítéssel azonban csak azok a személyek és cégek foglalkozhatnak, akik erre a Devizaközpont javaslata alapján a pénzügyminisztertől Írásbeli engedélyt nyertek, amely engedély bármikor visszavonható.

A korlátozások abban állanak, hogy 1. külföldi pénzt (érmet, pénzes bankjegyet) és belföldi kereskedelmi érmet, valamint külföldre szóló kifizetést, csekket és váltót, csakis a Devizaközpontnál : nevezetesen az Állami Jegyintézetnél vagy a fentebb megnevezett devizaközponti tagok utján szabad vásárolni, elcserélni, vagy kölcsönvenni és csakis ezek részére, illetőleg ezeknél szabad eladni, elzálogosítani, vagy kölcsönadni ; külföldi követelés és hitel felett, külföldi pénz (érmek, pénz- és bankjegy), továbbá külföldre szóló kifizetés, csekk és váltó felett csak a Devizaközpont javára vagy az Állami Jegyintézet hozzájárulásával szabad rendelkezni, ezen hozzájárulás nélkül valamely külföldön lakó személy vagy külföldi cég javára külföldi értékben 20.600 K ellenértékét tevő összeg erejéig lehet csak rendelkezni, de ugyanazon személy vagy cég ilymódon havonként összesen legfeljebb 200.000 K erejéig rendelkezhetik ; 2. belföldi vagy külföldi pénzt (érmet, pénz- és bankjegyet) csekket, váltót, utalványt és takarékbetéti könyvet, valamint pénztárjegyet külföldre csak az Állami Jegyintézet írásbeli hozzájárulásával szabad kivinni, ily értékeket az utazási és határforgalomban 500.000 K érték erejéig — amelyben azonban a magyar koronáról szóló értékek legfeljebb 200.000 K-t tehetnek ki — az Állami Jegyintézet hozzájárulása nélkül is ki szabad vinni ; 3. magyar koronaösszegnek kiajánlása vagy átutalása külföldre, továbbá magyar koronaösszégnek befizetése vagy átutalása (készpénzben, csekkel, váltóval, utalvánnyal, takarékbetéti könyvvel vagy pénztárjeggyel), valamint értékpapírnak és kamat- vagy osztalékszelvénynek letétbehelyezése vagy átutalása külföldön lakó személy vagy külföldi cég javára csak az Állami Jegyintézet Írásbeli hozzájárulásával eszközölhető. (Az Állami Jegyintézet értékpapírnak, kamat- és osztalékszelvénynek külföldön lakó személy vagy külföldi cég letétébe való helyezéséhez az engedélyt akkor adja meg, ha az értékpapír ellenértéke a lentebb leirt módon beszolgáltattatik.) Nem szükséges a jegyintézet hozzájárulása azoknál a befizetéseknél és átutalásoknál, amelyeknek összege

20.000 K-t meg nem halad ; ily cimeri azonban ugyanazon személy vagy cég havonként összesen legfeljebb 200.000 K-t fizethet be vagy utalhat át ; külföldi cégeknek belföldön levő telepei (fiókjai) belföldi cégekkel egy tekintet alá esnek ; 4. tilos továbbá a jegyintézet hozzájárulása nélkül koronaértékre szóló hitel nyújtása és ily hitel meghosszabbítása külföldön lakó személyek és külföldi cégek részére, valamint kölcsönnek nyújtása külföldi fizető eszközre (valutára és devizára) és ilyen kölcsönnek meghosszabbítása ; 5. 100.000 K-t meghaladó értékű árunak, értékpapírnak vagy egyéb vagyontárgynak külföldre

Der Schlüssel dieser Sondersteuer beträgt 16 Prozent, wenn die jährlichen Bezüge pro Person 100.000 Kronen nicht überschreiten,

er beträgt 20 Prozent nach Bezügen über 100.000, aber unter

250.000 Kronen,

und 25 Prozent nach Bezügen über 250.000 Kronen. Auf diese Steuer darf auch ein Gemeinde- (Stadt-) oder Komitatszuschlag gelegt werden.

Die §§ 29 bis 35 regeln das Bemessungsverfahren,

die §§ 36 bis 38 das Berufungsverfahren ;

§§ 39 bis 42 enthalten diverse Bestimmungen.

Die Unternehmungen sind bei Gewährleistung verpflichtet, die Steuer vom Empfangstage des Zahlungsauftrages gerechnet innerhalb 15 Tagen bei der Steuerkasse in einer Summe einzubezahlen.

Zu diesem Gesetze erschien am 13. Oktober 1923 im Verordnungswege eine Vollzugsinstruktion, in welcher das Verfahren bei der Durchführung des Gesetzes in allen Einzelheiten geregelt wird.

So wird hinsichtlich der offenen Handelsgesellschaften verfügt, dass nicht nur die protokollierten, sondern auch die nichtprotokollier- ten Gesellschaften dieser Besteuerung unterliegen.

Für steuerpflichtig werden alle jene Gelegenheitsgesellschaften erklärt, bei denen es einen Gewinn geben kann, ferner diejenigen, deren Mitglieder mit gemeinsamem Risiko auf gemeinsamen Nutzen arbeiten.

Steuerfrei sind unter anderem jene Gelegenheitsgesellschaften, die zwischen Industrieunternehmungen zur Abwicklung einer einzigen Lieferung zustande gekommen sind.

Zur Vermeidung der doppelten Besteuerung enthält die Verordnung besondere Bestimmungen.

Da der Ausgangspunkt der Besteuerung die Bilanz bildet, schickt die Verordnung voraus, dass bei dieser nur die im Gesetze taxativ aufgezählten Abzüge und Zuschläge in Betracht gezogen werden können. Insbesondere können daher die im Steuerjahr gezahlten Steuern nicht dem Gewinnsaldo hinzugefügt werden.

In Betreff der Bewertung der Wertpapiere und sonstigen Werte, weiters der Valuten und Devisen enthält die Verordnung besondere Bestimmungen.

Bei Bewertung des Waren- und Materialieninventars kann das vorjährige Quantum zum vorjährigen Werte aufgenommen werden, wenn die Identität der Art dieser Waren und Materiahen vorhanden ist. Das die vorjährige Menge überschreitende Quantum ist zum Beschaffungspreis aufzunehmen.

Die Verordnung bestimmt, dass ausser den im Gesetze für steuerfrei erklärten Posten auch die Dotationen zwecks Errichtung oder Erhaltung von Arbeiterspitälern, Bädern, Arbeiterherbergen, Gesellschaftsklubs, Lesesälen usw. steuerfrei sind.

Im Sinne der Verordnung sind zugunsten des Erneuerungsfonds Abschreibungen und Reservierungen nach dem Masstabe der wahrscheinlichen Beschaffungskosten in Papierkronen zulässig. Es darf hiebei jener Betrag eingestellt werden, der einerseits dem wirklichen Beschaffungspreis, andererseits der Lebensdauer der Einrichtung auf ein Jahr entspricht.

Bei Aufstellung der Bilanz bestimmt die Verordnung, dass das eigene Kapital nicht in der Höhe zum Jahresschluss, sondern in seiner Höhe zum Jahresbeginn in Betracht gezogen werden soll. Eine Abweichung hievon wird nur zugunsten der Kapitalserhöhungen für den Fall eingeräumt, wenn die Aktionäre an dem Ergebnis des ganzen Jahres partizipieren.

— Devisenverkehr

In Ungarn ist der Handel und Verkehr mit ausländischen Zahlungsmitteln (Devisen und Valuten) beschränkt. Die Verordnung M. P. Zahl 6700/1922. publiziert in der am 8. August 1922 erschienenen 180. Nummer des Budapesti Közlöny, hat zur Versehung der damit verbundenen Agenden die Devisenzentrale ins Leben gerufen. Die Devisenzentrale besteht aus dem Staatsnoteninstitut und aus den vom Finanzminister beauftragten Mitgliedern, denen der Finanzminister das Mandat wieder entziehen kann. Mit den Mitgledern der Devisenzentrale kann die Geschäfte auch ein Komissionär vermitteln. Mit solcher Vermittlung können sich jedoch nur jene Personen und Firmen beschäftigen, die hiezu auf Grund einer Empfehlung der Devisenzentrale vom Finanzminister die schriftliche Erlaubnis erhalten haben, die aber jederzeit zurückgezogen werden kann.

Die Beschränkungen bestehen darin, 1. dass ausländisches Geld (Münzen, Geld- und Banknoten), sowie nach dem Auslande lautende Auszahlungen, Schecks und Wechsel nur bei der Devisenzentrale : namentlich beim Staatsnoteninstitut oder im Wege der obgenannten Devisenzentrale-Mitglieder gekauft, getauscht, geliehen und nur durch diese, beziehungsweise bei ihnen verkauft, verpfändet oder verliehen werden können ; über ausländische Forderungen und Kredite, ausländisches Geld (Münzen, Geld- oder Banknoten), ferner über nach dem Auslande lautende Auszahlungen, Schecks und Wechsel kann nur zugunsten der Devisenzentrale, oder mit der Zustimmung des Staatsnoteninstituts frei verfügt werden ; ohne diese Zustimmung kann zugunsten einer im Auslande wohnenden Person, oder einer ausländischen Firma nur über eine 20.000 K Gegenwert betragende Summe in Auslandswerten disponiert werden, jedoch kann eine und dieselbe Person oder Firma auf diese Weise zusammen monatlich höchstens bis zum Betrage von 200.000 K disponieren ; 2. inländisches oder ausländisches Geld (Münzen, Geld- oder Banknoten), Schecks, Wechsel, Anweisungen und Sparkasseneinlagebücher, sowie Kassenscheine können nach dem Auslande nur mit Zustimmung des Staatsnoteninstituts ausgeführt werden, solche Werte können jedoch im Reise- und Grenzverkehr bis zur Höhe von 500.000 K — worin jedoch die über ungarische Kronen lautenden Werte höchstens 200.000 K ausmachen dürfen — auch ohne Zustimmung des Staatsnoteninstituts ausgeführt werden. 3. Die Ausbietung oder Überweisung von ungarischen Kronensummen nach dem Auslande, ferner die Einzahlung oder Überweisung ungarischer Kronenbeträge (in Barem, mit Scheck, Wechsel, Anweisung, Sparkasseneinlagebuch, oder mit Kassenschein), sowie die Deponierung oder Überweisung von Wertpapieren und Zinsen- oder Dividendenscheinen an im Auslande wohnende Personen, oder ausländische Firmen, kann nur mit der schriftlichen Zustimmung des Staatsnoteninstituts bewerkstelligt werden. (Das Staatsnoteninstitut erteilt die Erlaubnis, Wertpapiere, Zinsen- und Dividendenscheine bei im Auslande wohnenden Personen, oder bei ausländischen Firmen in Depot geben zu dürfen, nur dann, wenn der Gegenwert des Wertpapiers in der untenfolgenden Art eingeliefert wird.) Nicht notwendig ist die Zustimmung des Noteninstituts bei jenen Einzahlungen und Überweisungen, deren Summe

20.000 K nicht übersteigt ; unter diesem Titel kann jedoch eine und dieselbe Person oder Firma monatlich zusammen höchstens 200.000 K